Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sepsibükszád - BixadRomániaErdély és PartiumHáromszék történelmi vármegye - Alsó-Sólyomkő vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Sepsibükszád (Bixad) határában, az Olt folyó jobb partján, a tusnádfürdői sziklaszoros alsó végénél, kúp alakú, nagyon meredek andezit sziklaszálon állt a középkorban Sólyomkő vára. Két oldalról a Kis- és a Nagy-Sólyomkő patakok mély, sziklás völgyei határolják. Kállay Ferenctől tudjuk, hogy nevét a sziklaodúkban tanyázó sólymokról kapta, ugyanis itt fogdosták össze a portának adóba küldött vadászsólymokat.

Nagy Iván a 19. század közepén azt írta, hogy a Mikó család őse, Sebesi Akadás (Akadas Siculus de Sebus) 1182-ben Zsombor, Gerebenc és Sólyomkő ura volt, ez az adat azonban meglehetősen kétséges. Ismeretes egy 1421-ben kelt újkori hamisítvány oklevél is a várról, melyet korábban gyakran idéztek az erődítménnyel kapcsolatban.

Benkő Elek szerint hiteles forrásban a vár csupán egyszer, 1366-ban szerepel, régészeti kutatás híján azonban bizonytalan abban, hogy a vár 1349 után épült, vagy pedig egy korábbi, királyi várról van szó, melyet ekkor eladományoztak. Leszögezi, hogy a 14. században Sólyomkő vára minden stratégiai fontossága ellenére magánföldesúri mentsvárnak tekintendő.

Ferenczi Sándor úgy gondolja, hogy a vár építése a 13. század végére, ill. a 14. század első felére tehető és építtetője a Mikó család egyik őse lehetett, hacsak nem volt előkelőbb, vagyonosabb birtokos a környéken.

Vofkori László a 14-15. századra teszi a vár pusztulását, véleménye szerint a török-tatár betörések során dőlt romba. Első részletes leírását Orbán Balázs adta, később többen is értekeztek róla. Az Olt folyó Ny-i partja fölé emelkedő, 717 m magas sziklakúpon L alakban húzódó vár fala 83 x 21 m-es területet határol. Az 1,3 m vastag várfal helyi eredetű vulkáni kőből, bőséges habarccsal készült. A vár K-i része hegyomlás során pusztult el, D-i szélén, ahol a hegy legmagasabb pontja található, az Orbán Balázs által feltételezett toronynak nincs nyoma. A vár belterületén kőépület maradványa nem látszik.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 396.

GPS: É 46° 6.805 (46.113419)
K 25° 50.877 (25.847952)

Sepsibükszádról nyugati irányba indulva előbb átmegyünk az Olt folyón, majd a közvetlenül a mellette vezető vasútvonalon. A vasúti sinek után észak felé fordulva elhaladunk a Sólyomkő szikla alatt. A várba a a sziklás gerinc északi oldala felől juthatunk fel.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025