Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Déva - Deva, Románia, Erdély és Partium, Hunyad történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Története:
Déva vára egyike volt a magyar királyságot romba döntő 1241 – 42-es tatárjárás után, egy újabb mongol invázió elleni védekezésül emelt erősségeknek, amit IV. Béla király parancsára építettek fel. A továbbiakban is az uralkodó, illetve eme terület legfőbb tisztségviselője, az erdélyi vajda birtokában találjuk. Az első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1267-ből származott, amikor az uralkodó seregét „castrum Dewa” alatt legyőzte a pártütő, későbbi V. István hada. A XIV. század elejétől Kán László erdélyi vajda, az országot szétdaraboló tartományurak egyike mondhatta a magáénak, csak az ő halála után került át Károly Róbert király hatalmába. A következő évtizedekben királyi, illetve erdélyi vajdai várbirtoknak számított, aminek a környező jobbágyfalvak tartoztak a földesúri szolgálatokkal. Az örökös pénzzavarral Zsigmond király előbb az egyik felét adományozta el, majd a XV. századra teljesen magánbirtokos tulajdonába került át. Így a magáénak mondhatta Újlaki Miklós vajda, Hunyadi János kormányzó majd a dúsgazdag Báthory família is. A sok-sok földesúr közül kiemelkedik iktári Bethlen Gábor, aki 1610-ben kapta adományul az erdélyi fejedelemtől. Mint az önálló Erdélyt a vele szövetséges de veszélyes szomszédságnak számító törökkel szemben oltalmazó végvárak egyike, mindig fontos katonai erődítménynek számított. Ennek ellenére mégsem történt meg a korszak haditechnikai védőműveivel való kiépítése. A hódító török sohasem ostromolta meg, de 1660-ban Cselebi török világutazó felkereshette és beszámolhatott az itt látottakról. Déva vára 1701-ben elkerülte a Habsburg Lipót császár által a magyar várakra kimondott felrobbantási parancsot, mivel a falai közé vezényelt katonaság feladata lett a környező területek forrongó népeinek a felügyelete. A Rákóczi szabadságharc idején, 1704 – 06 között a kurucok állhattak őrt a falai között, majd ismét a császári kétfejű sasos zászlót tűzhették ki a bevonuló Habsburg zsoldosok. A többszörös védővonal utolsó nagyobb átépítését 1717 – 19 között végeztette el a bécsi Haditanács. A XIX. Század elején már korszerűtlenné vált a dévai erőd, így elárverezték az értékeit, amiket mindössze 150 forinttért vásárolt meg egy Pogány Franciska nevű asszony. Az új tulajdonos utasítására leszerelték az összes kaput, ablakot és ajtót, majd a gazdátlanná vált erődöt az ide sereglő környékbeli népek szabadon bonthatták az építőanyagáért. Ki tudja, mennyi maradt volna fenn a híres dévai várból, ha nem jár erre 1817-ben Habsburg I. Ferenc császár és király valamint a felesége, akiknek annyira megtetszett a hegyi vár fekvése, hogy utasítást adtak a helyreállítására. Az újjáépítése 12 esztendőig tartott és 216 ezer {!} forintba került. Déva sok csatát látott várának utolsó katonai szereplése 1848-ban történt, amikor is a 200 főnyi császári helyőrsége csak az élelem elfogyása után adta fel a posztját, szabad elvonulás feltétele mellett. Röviddel később azonban a puskaporraktár felrobbant, több mint 100 honvédet temetve maga alá. Ezzel végleg megszűnt Déva erősségének hadászati szerepe, falai az elmúlt évszázadok alatt, gondozás hiányában, egyre jobban pusztulnak.
Leírása:
Déva {románul Deva} városának közvetlen szomszédságában, a 371 méter magas Várhegy tetejét koronázzák meg az Erdély történelmében mindig igen nagy katonai fontosságú szerepet játszó erődítmény nagy kiterjedésű romjai. A városnak a meredek hegyoldalakra felfutó utcáiból vághatunk neki a turistajelzésekkel ellátott földútnak, ami egyenest a Császár-kapunak vezet. Ez a legkülső védőmű, korabeli feljegyzések szerint, ágyúlőrésekkel ellátott, felső körfolyosós épület volt, ahol mintegy 100 főnyi őrség állomásozott. Ez után kezdődik a 600 méter hosszúságú falszoros, amit csak a lovas és gyalogos bejárattal ellátott Alsó-kapu szakít meg. Ez előtt a középkorban mély és széles szárazárkot alakítottak ki, de ennek napjainkra már nyoma sem maradt. Tovább haladva rövidesen elérkezünk az alsóvár területére. Ennek DK-i és DNy-i sarkain egy-egy olaszbástya alapfalait észlelhetjük, amiket az utolsó nagy erődítési munkálatok idején, 1717 – 19 között emeltetett Steinville gróf, dévai várparancsnok. Néhol kazamaták és lakóépületek maradványait láthatjuk a feltöltődött talajban rejtőzve. Az egykori források szerint még nagyobb itatót és halastavat is létrehoztak a várbeli népek, gondolva az élelmezésük kiegészítésére. A fölénk magasodó felsővárba, a legkorábbi épületrészekhez, a középkorban a Ny-i oldalon, az egymással párhuzamos kőoszlopokra fektetett gerendahíd vezetett, ez azonban napjainkban már nem létezik. Így csak a D-i oldalon kialakított lépcsős ösvényen kaptathatunk fel a Várhegy legmagasabb csúcsára. A felsővár vastag kőfalai egy szabálytalan ellipszis alakú területet vettek körbe. A legerősebb védőműve az 1613-as esztendő után létesített Bethlen-rondella, amit, az Erdélyt felvirágoztató fejedelem emeltetett. A legjobban támadható Ny-i oldalt kétszeres falgyűrű óvta a belső lakóépületeket, melyeken többszöri átépítés nyomait lehet megfigyelni. Így látni még korai kettős ablakot vagy reneszánsz stílusú pártázatot is, amire később újabb emeletet húztak. Sajnos az 1849-es robbanás megsemmisítette a felsővár egész DK-i sarkát, itt alapfalak sem maradtak meg. Más helyen viszont az egyes helyiségek, boltívek, ajtó és ablaknyílások is épségben állnak. Tábla jelzi Dávid Ferenc unitárius püspök börtönét, ahol vértanúhalált halt a nagy hitújító.
Személyes megjegyzésem: Mivel Déva várát és annak Kőmíves Kelemenhez kapcsolódó legendáját sokan ismerik, az erősség romja kedvelt célpontja a kiránduló embereknek. Ezért célszerű lenne a most még magasan álló maradványok mielőbbi restaurálása, gondolva itt az épületek lefedésére is. Most a várrom megtekintése ingyenes, nincs kapuőrzés, de így nincsen képeslap és más történelmi tárgyú füzetek megvásárlására sem lehetőség.
A terepbejárás során, több helyen láttam régészeti kutatást, amikor is a sziklafelszínig feltárták a talajt. De egyéb munkálatok jelenleg {2003. július} nem zajlanak a dicső történelmi múltjáról híres Déva várában.
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 159-160.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.