Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hátszegváralja - SubcetateRomániaErdély és PartiumHunyad vármegye - Hátszeg vára (Cetatea Regală a Hațegului)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Váralja - Hátszeg vára

A Ruszka-havasok Sztrigy (Strél) hegysorában, a Hátszegi-medence É-i részében, a Ny-ról érkező Hátszegi-patak mellett fekszik Hátszeg (Haţeg) település. 

Hátszeg és környékének területén a XI-XII. században darócok (királyi vadászok) éltek, román kenézekről először egy 1263-ban kelt adománylevél tesz említést. A XIII. században (1276) egymás mellett, de egymástól elkülönülten létezett a hunyadi és a hátszegi "comitatus", s még 1399-ben is külön várnagyuk volt. 

Hátszeg, az itteni vlach kerület királyi vára volt, ispánja már 1276-ban szerepel. Gútkeled nb. Joachim († 1277) birtokán állt. Kán Lászlótól került vissza 1315-ben királyi kézre. Ezóta az erdélyi vajdák kormányzása alatt állt. 1457-ben a Hunyadiak kezén levő királyi várak között sorolják fel. A hátszegi várnagy hatásköre a kenézi szék gyűlésein való elnöklésre is kiterjedt. Ez idő tájt leginkább Hátszeg várára és a hozzátartozó kerületre hárult a déli (legalábbis a Zsil-völgytől a Vaskapuig terjedő) határszakasz védelme. 


Várnagyai Engel Pál szerint az alábbiak voltak:


Szécsi Miklós fia Miklós 1317-10-23,

Csokodej Péter mg. (Lackfi István vajdáé) 1346-08-15 és 1346-11-15 (alvárnagy), 

Pósafi Balázs aradi ispán (István hercegé) 1351-01-26,

Lackfi András vajda honorbirtokos [1356-59] 

[Váradjai] Péter alvajda (Lackfi Dénes vajdáé) 1360-06-01,

[Aranyi] Miklós fia István mg. [Losonci László vajdáé] 1390-01-26,

Dobriski Stibor(ko) (Stibor vajdáé) 1398-08-05,

várnagy (Stiboré) 1398–12-31,

Panaszi Pázmány és Toldi László (Csáki Miklós és Marcali Miklós vajdáké) 1402-09-04,

kazai Kakas Gyula hunyadi isp. (Stibor vajdáé) 1413-06-13,

várnagyok (Csáki Miklós vajdáé) 1417-09-24,

Drági Jakab (Csáki Miklós vajdáé) 1422-05-18 előtt,

Malomvizi Kende fia János (Hunyadi Jánosé) 1448-03-03.


1420-ban a város melletti csatában szenvedett vereséget a törököktől Csáky Miklós vajda, s a győztes sereg ezután szabadon dúlhatta fel egész Hunyadot és Szászvárost, rengeteg embert hajtva el rabszolgának. A XV. század első felében a Hunyadiak birtokába jutott város Mátyás király adományaként 1463-ban a környéken meghatározó jelentőségű Kendeffy család birtokába került, majd Hátszeget Mátyás király 1482-es oklevelében említik újra, mikor az a (vajda)hunyadi birtok részeként fiára, Jánosra szállt. Vára ekkor még valószínűleg épen állt s csak a későbbi török támadások idején semmisült meg.

A hátszegi vár tulajdonképpen egy ötszögletű toronyból és az azt ovális alakban körülvevő sáncból állt. A torony falcsonkja még magasan áll, és a sánc is jól megfigyelhető a hegy bozótos-fás platóján. 

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 487-488.



GPS: É 45° 35.622 (45.593704)
K 22° 59.109 (22.985146)

Az Őraljaboldogfalváról (Hátszeg) Váralja felé vezettő út megkerüli a Várhegyet. Kb 800 m-el Váralja előtt célszerű megállni és az ott levő egy-két lakóház között nyugat felé induló gyalogösvényre rátérni. Az ösvény a várromtól északi irányban levő hegynyereghez vezet,ahonnan már látni a vár romját.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház