Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A Segesvártól 12 km-re keletre fekvő Erzsébetváros település középső részén találjuk az egykori Apafi várkastély elhanyagolt épületeit. A bekerített terület jelenleg nem látogatható.
A korábban Ebesfalvának nevezett település 1726-ban kapta az Erzsébetváros nevet. Első említése az 1331–1337 évi pápai tizedjegyzékben történt. Ekkor az Ebesfalvi család birtoka volt. 

A várkastélyt 1552–1567 között építette Apafi Gergely dobokai főispán, Martinuzzi György egykori udvarmestere. A várkastélyt építtető Apafi emlékét idézi a kastély udvarának földszinti, keleti részén a bejárati ajtó felett kőbe vésett latin felirat, amely egy Apafi címert vesz körbe.

 Az épületet a török időkben vizesárok övezte. 1604-ben a medgyesi német csapatok vették ostrom alá, de elfoglalni nem tudták. II. Rákóczi György fejedelem egy 1655-ös levelében említi az ebesfalvi vár ágyúit és puskáit. Bethlen János történetíró ide menekült Kemény János fejedelem elől 1660-ban. Apafi Mihály egyik kedves tartózkodási helye volt az ebesfalvi kastély. Innen indult 1661-ben a marosvásárhelyi fejedelemválasztó gyűlésre, ahol Ali pasa támogatásával választották meg fejedelemmé.

Apafi fejedelem telepítette le itt az örmény lakosságot. Ebben az időben az ebesfalvi uradalomhoz tartozott Ebesfalva, Szászernye, Hundorff, Újfalu és Rudály. Az Apafi család kihalása után a kastély az államé lett, majd 1726-ban megvásárolta az örmény közösség. 1899-ben törvényszék, ügyészség, járásbíróság, börtön, a városi levéltár és Felső-fejér megye levéltára működött falai között.

Kőváry László a várkastélyt négyszögletűnek írja le, amelynek keleti és északi része akkoriban városházaként szolgált. Említi még a nyugati épületrészt, amelynek falai tető nélkül álltak. Kőváry korában még lehetett látni a várkastélyt övező egykori vizesárok egyes részeit.

Az épületegyüttes fennmaradt központ épülete az „L” alakú egy emeletes, manzárd tetős palota. Udvari bejáratától délkeletre két emelet magasan áll a lőrésekkel ellátott, vastag falú, közel kör alaprajzú torony, amely egykor a védelmet biztosító külső erődítés része lehetett. Egy hasonló torony állt a várkastély délnyugati sarkán is, de azt még a 19. század során lebontották.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 164-165.

Kőnig Frigyes: Az erzsébetvárosi Apafy-várkastély (Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2017/3. 25-26. old.