Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BujákMagyarországNógrád megyeNógrád vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Legkorábbi része, az öregtorony a tatárjárás után épülhetett.

1303 : első okleveles említése.

1317 : Ibur fia István ostromolta sikertelenül a Csák nembeli I. Péter fia III. Máté főlovászmester. nádor parancsára. A felmentő sereget Dénes fia Pál mester vezette.

1386. február 21 : Garai Miklós nádor Mária királynétól adományként megkapja Bujákot.

1393 : az adományozást Zsigmond király megerősíti.

Ezután rövid ideig a Pásztohi családé.

1424. május 20. : Zsigmond király feleségének, királynénak adományozza a várat.

1438. június 9. : Albert király elveszi Borbálától és Báthori János fia István országbírónak adja.

1528 : Szapolyai János király Werbőczy Istvánnak adja.

1551 : Báthori András birtoka, aki megerősíti és kijavítja a vár falait. Az északi rondella is ekkor épülhetett.

1552. július 19. : Ali budai pasa ötnapos ostrom után elfoglalta.

Az 1556-1557. évi török zsoldlajstrom szerint őrsége 28 fő, 1568-1569-ben 30 fő.

1593 : Tiefenbach Kristóf kassai kapitány és Báthori István országbíró visszafoglalja. Ezután Báthori birtoka.

1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem csapatai megszállták.

1606 : a bécsi béke alapján visszakerült a király kezébe.

A Báthori család kihaltával a Várday család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott.

1655 : az országgyűlés 150 lovas és 50 gyalogos katonát rendel védelmére.

1663 : a török újra elfoglalja és 50 főnyi őrséget helyez el a várban.

Rövid idővel később Balassi Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar csapatok foglalták el a várat, azzal a feltétellel, hogy a török őrséget hagyják szabadon elvonulni. A magyarok a megállapodás ellenére Csécse mellett megtámadták a kivonulókat és legnagyobb részüket megölték. Emiatt még abban az évben Martuzán aga , hatvani parancsnok ostrom alá vette a várat, amelyet Berczely János várkapitány feladott, a szabad elvonulás feltételével.

Most a törökök támadták meg az elvonulókat és legtöbbjüket megölték.

Ezután a várat még kijavították.

Valószínűleg 1666-ban a törökök felrobbantották.

Az 1683. évi hadjáratokban már jelentősége nem volt.

GPS: É 47° 53.880 (47.897999)
K 19° 32.065 (19.534416)

INFORMÁCIÓK: községbõl a Honvéd üdülõ felé kell menni. Kb 500 méterrel az üdülõ bejárata elõtt jobbra jelzetlen erdei út vezet a romokhoz. 15-20 perces, nem megerõltetõ túrával lehet feljutni..

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház