Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Egeres – Bocskay-várkastély

Kolozsvártól 35 km-re, a kalotaszegi Nádasmente vidékén, a Kolozsvár-Almási hegycsoport területén, a Nádas patak mellett fekszik.fekszik Egeres (Aghireşu) község, központi részén pedig a hajdan szebb napokat látott Bocskay-várkastély.

A település már az első okleveles említésekor, 1263-ban, mezővárosként szerepel, a XIV. század folyamán a Benedek-rend tulajdona, s azután az almási vár birtokába kerül. A falu nevezetessége az 1572-ben Bocskai György (Bocskai István fejedelem apja) által építtetett várkastély. 1594-ben Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem Csáky Istvánnak adományozta, majd Bocskai István szerezte meg, aki Bánffy Lászlóra és a Haller családra hagyta végrendeletében. A Hallerek birtokolták a 18. században.

Már a XX. század elején romos állapotba került, de 1948-ig lakták még. Azóta a renesszánsz stílusú épület rohamos hanyatlásnak indult, ma már csak halvány nyomait látjuk a néhai díszítéseknek, szobáknak. Nemcsak bozót, hanem rengeteg szemét veszi körül a romokat, bőven jut belőle a megmaradt földalatti kamrákba is.

Az északról és délről patakoktól körülfolyt alacsony dombon álló építmény ma igen romos állapotban van, noha a XIX. században erre járt Kőváry László történész még öt szobáját épen találta. A mai formájában emeletnyi magasságban fennmaradt épületen kolozsvári kőfaragók által készített reneszánsz ajtó- és ablakkeretek, a pártázat maradéka tanúskodik arról, hogy fénykorában igényes kivitelezésű palota állhatott itt.

A középkorban a domb közelében, mely magaslatot most a kastélyrom három oldalon még meglévő falai uralnak, annak aljában haladt a Várad-Kolozsvár főút.

A várkastély téglalap alaprajzú, sarkain négyszög tornyokkal erősített épületének belső és külső elrendezéséről egy 1699-ből (a Gyulaffiak birtoklásának idejéből) való összeírás segítségével kaphatunk némi eligazítást. Ekkor a kastély körül palánk húzódott, melyen egyszerű deszkakapun lehetett a külső udvarba jutni, ahol gazdasági épületek, főleg istállók kaptak helyet. A belső udvarba, és ezen át a főépületbe tartók egy leereszthető fahídon át jutottak a külsőnél erősebb fakapuhoz, melyen keresztül a boltíves, kőből való kapuközibe értek. Itt az őrző darabontok tüzelő kéménye és balról a tömlöcök pitvarába nyíló, lakattal zárható ajtó állt. Ezen pitvaron túl az un. felső, valamint a belső tömlöcök helyezkedtek el (ez utóbbiban, a tömlöc fenekén egy 16 személyes, tölgyfából készült kaloda állt). A tömlöcök után a porkolábok háza következett, majd a kapuköziből kiérve egy balra eső falépcsőn a tornácra, onnan pedig boltíves szobákba lehetett jutni. A várkastély emelete és földszinti része konyhákra, kamrákra, ebédlőre, az úr és az asszony szobáira, árnyékszékekre stb. voltak felosztva, alul természetesen a pincéknek jutott hely. A leírás szerint a palota mögött, déli irányban gyümölcsös és veteményeskert terült el.

Egeres polgármesteri hivatala szerint a Bocskay-kastély felújítását és javítását belefoglalták a 2019–2029-es megvalósításra vonatkozó cselekvési tervbe és beruházási programba. A község fejlesztési stratégiájának adatai szerint 2024-2029 között várható a beruházások beosztása, de erről még nem született semmiféle megállapodás.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 170.

Az aktuális állapotokról köszönjük Füstös Raymond információit és 2020 ősz végi fotóit!