Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Marosvécs - Brâncovenesti, Románia, Erdély és Partium, Maros-Torda történelmi vármegye - Kastély
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
A Maros folyó felső szakaszán, a Marosvécs {Br�ncoveneşti} községhez tartozó kiemelkedő dombtetőn kereshetjük fel az egykoron főnemesi családoknak évszázadokon keresztül szállást nyújtó épületet. A kora középkori vár a mögötte lévő gyümölcsöskertben alacsony földsáncok alakjában maradt meg, mert annak köveit használták fel a XV.
századi várkastély építési munkálataihoz. Jelenlegi formáját a XIX. század végi átalakítások után nyerte el, de azért alapvetően megtartotta reneszánsz várkastély jellegű alaprajzát. A szabályos négyzet alakú, kétemeletes épülettömb Ny-i sarkait két nagy, míg a K-i részt két kisebb torony védelmezte. Falainak átlagos földszinti falvastagsága eléri a két métert . Az egykori mély szárazárkon átívelő felvonóhidas kaput szintén a Ny-i oldalon alakították ki, homlokzatát egy konzolos erkély díszíti. A zárt belső udvar 20 x 20-as négyzetét kétemeletes palotaszárnyak határolják, melynek felsőbb helyiségeit a fatornácos folyosóról közelíthették meg az itt lakó népek. Ezt azonban az újkori átalakítások során lebontották. Az 1944-es harcok idején kifosztott egykori rezidenciát később az egészségügyi céloknak megfelelően alakították át, napjainkban is ilyen formában van, ezért belső helyiségei nem látogathatóak.
Régi feljegyzések szerint a várkastély tömbjét határoló mély szárazárok külső oldalát erős palánkfal, majd lejjebb ismét falak és bástyák védelmezték. Mindezen védőműveket azonban a háborús idők elmúltával végzett tereprendezés során lebontották, megsemmisítették.
Története:
A Maros folyó jobb partját szegélyező dombtetőn már a római időkben emeltek egy kisebb erődítményt, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Elnevezése a földből előkerült feliratos táblák szerint „Ala nova Illiricorum” lehetett. Maradványai a jelenlegi kastély egykori gyümölcsöskertjében omladoznak.
A második erősséget feltehetően a római kövekből ugyanazon a helyszínen létesítették királyi parancsra, valamikor a XIII. század első harmadában. Ugyanis az első, napjainkig fennmaradt oklevél már 1228-ban említést tett róla, amikor Tomaj nembeli Dénes tárnokmester birtokainak határjárását részletezte. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241 – 42-es tatárjárás viharai rombolták le. 1319-ben már az ebből a nemzetségből leszármazó Losonczi család mondhatta magának az ismét virágzásnak indult települést, ahol azonban nem említettek működő erődítményt. Ez csak a XV. század közepén történt meg, amikor új várkastélyt emeltetett losonci Dezsőfi nemesi család. Ez vált Marosvécs harmadik erődítményévé, ami napjainkban is látható erősen átalakított formában. A Dezsőfiek lakták az épületet egészen 1467-ig, amikor a Hunyadi Mátyás új adópolitikája miatt elégedetlenkedőkhöz csatlakozva, büntetésül elkobozták tőlük ezt a birtokukat. Rövidesen az uralkodó a Hunyad megyében élő rokonainak, a nádasi Ondor famíliának juttatta. Miután 1507-ben férfiágon kihaltak, a nógrádi Szobi Mihály került földesurának. Bár a losonci Dezsőfiek időközben próbálták visszaszerezni, de Mihály úr hatalmas patrónusa, veje Werbőczy István segítségével, aki rövid ideig a nádorispáni méltóságot is viselte, megvédte vécsi tulajdonát. Azóta is tartja magát az a hagyomány, hogy Werbőczy itt írta meg az évszázadokon át nemesi alapjog gyűjteménynek számító Hármaskönyvet {Tripartitum}. A korabeli források azonban ezt megcáfolni látszanak, mivel a zólyomi Dobronya várát jelölik meg ez ügyben. Miután 1527-ben meghalt Szobi Mihály, Szapolyai János király minden váruradalmát Werbőczynek juttatta. A jogtudós később kénytelen zálogba adni Vécset Kendy Ferencnek hatezer aranyért, mert a török szultán sztambuli udvarába vezetett követi megbízatások erősen leapasztották a pénzét.
Korabeli források szerint 1537-től jelentősebb építkezéseket végeztek a nemesi szállásnak helyet adó épületen. Erről tanúskodik a bejárati kapu feletti évszámmal ellátott felirat, miszerint: „Ó, milyen boldog az a város vagy vár, mely a béke idején a háborúra előre gondol. Cicero”. Zálogbirtokosa Kendy Ferenc nemes úr jelentős politikai befolyással bírt a Habsburg császár és királytól elszakadó, önállóvá váló Erdélyi fejedelemség politikai életében. Neki köszönhetően fogtak össze a nemesi rendek a kalandor Gritti kormányzó elleni hadjáratra, minek során a szultáni kegyencet sikerült Medgyes városában elfogniuk és kivégezniük. Miután az özvegy Izabella királyné lemondott Erdélyről, Habsburg Ferdinánd király az egri hős Dobó Ferenccel együtt kinevezte erdélyi vajdának. Egy 1555-as felirat szerint ekkorra fejeződtek be az épület reneszánsz ízlésvilágú átalakításával. Mivel azonban Kendy Ferenc az Erdélybe visszatérő Izabella királyné ellen összeesküvést szervezett, az úrnő parancsára Gyulafehérvárott 1558. augusztus 31.-én meggyilkolták fivérével és Bebek Ferenccel együtt. A Kamarára szálló birtokot rövidesen Hagymássy Kristóf, majd halála után Báthory Zsigmond fejedelem mondhatta a magáénak. Ez utóbbi nagybátyjának, kismarjai Bocskai István főnemesnek adta át. Az 1610-es években már iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokát képezte, majd a korszak nagy vagyongyűjtője, az „őrtálló bibliás fejedelem” I. Rákóczi György csatolta birtokaihoz. Az 1648-ban felvett inventárium {várleltár} szerint a háborús csataterektől biztonságos távolságra megbújó várkastély mellett nagy területeket magába foglaló gyümölcsös-, virágos-, veteményes és szőlőskerteket műveltek a szolgálatra kötelezett népek. A fejedelmi trónra 1648-ban lépő II. Rákóczi György aztán kedvelt udvari hívének, a jeles hadvezér Kemény Jánosnak adományozta oda az öt faluból álló birtokot. Az elkövetkező évszázadokban végig a Kemény família mondhatta a magáénak, de természetesen itt is dúltak az Erdélyi fejedelemség virágzását derékba törő XVII. század végi csatározások. Kemény János seregvezérként részt vett a balsikerű lengyelországi hadjáratban, ahol ő is tatár fogságba esett. Szerencséjére kevesedmagával kiváltották, míg a szegényebb sorsú katonák ott pusztultak a krími fogságban. János úr hazatért vécsi birtokára, majd innen indult el a szászrégeni országgyűlésre, ahol az összegyűlt nemesi rendek fejedelemmé választották. Az 1662. januári vesztes csatában azonban életét vesztette, az ellenséges csapatok vécsi birtokát is feldúlták, kifosztották Ugyanez történt a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc idején, az éppen erre vonuló katonai egységek könnyű prédájává vált az épület. Korabeli forrás szerint félig romossá vált a dúlások miatt, de a visszatérő birtokos család újjáépítette. Utolsó nagyobb mértékű átalakítása a XIX. század végén, Kemény János és neje utasítására történt, így az 1930-as évektől kényelmes szálláshelyül szolgálhatott a vendégszerető Kemény János birtokos és jeles író meghívására ide érkező erdélyi művészeknek. Az itt megalakított Erdélyi Helikon társaság jeles eredményeket ért el a kisebbségi létbe szorult magyar nyelvű irodalom ápolásában. Az 1944. októberében zajló harcokban szerencsére néhány találattal megúszta a történelmi műemlék, mivel azonban a földesúri család elmenekült belőle, a helyi lakosság teljesen kifosztotta a fényesen berendezett várkastélyt. 1945 után szellemi fogyatékkal élő gyermekek otthonává alakították át, jelenleg {2006} is ilyen funkcióval üzemel, így ide nem lehet belépni. A báró Kemény család több tagjának sírhelyét a kastélyparkban kereshetjük fel, ami a kastéllyal ellentétben szabadon látogatható.
Megközelítése:
Románia erdélyi területén, a Maros folyó mentén Szászrégen {Reghin} városától 10 kilométerre ÉK-i irányban, a folyó jobb partján terül el Marosvécs {Brancovenesti} községe. Ide megérkezve, már messziről feltűnik a magaslaton, a lombos fák övezte egykori reneszánsz várkastély, amiben jelenleg fogyatékos gyermekek otthona működik, így nem látogatható. A középkori vár nyomai az épület mögötti gyümölcsöskertben fedezhetők fel, az ugyanott létezett római erőddel egy helyszínen.
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 314-315.
GPS: | É 46° 51.673 (46.861217) |
K 24° 46.027 (24.767109) |
Románia erdélyi területén, a Maros folyó mentén Szászrégen {Reghin} városától 10 kilométerre ÉK-i irányban, a folyó jobb partján terül el Marosvécs {Brancovenesti} községe. Ide megérkezve, már messziről feltűnik a magaslaton, a lombos fák övezte egykori reneszánsz várkastély, amiben jelenleg fogyatékos gyermekek otthona működik, így nem látogatható. A középkori vár nyomai az épület mögötti gyümölcsöskertben fedezhetők fel, az ugyanott létezett római erőddel egy helyszínen.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.