Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CserépfaluMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeBorsod történelmi vármegye - Odorvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Odorvár (Ódorvár)

A vár Cserépfalutól ÉNy-ra 3 km-re, Bükkzsérctől ÉK-re 1,5 km-re a Hór-patak völgyének nyugati oldalán emelkedő Ódor-hegyből a völgy fölé, DK-i irányban kiugró sziklagerincen található, amelynek tszf. magassága 550 m, relatív magassága pedig kb. 300 m. A kiugró sziklagerincet sziklába vágott árok választja el a hegytől, ezzel védve a keskeny gerincre épített kisméretű várat. A vár többi oldalát a rendkívül meredek hegyoldal védte, sánc, vagy más árok a vár körül nincs. A vár platóját egykor kőfal vette körbe, amelynek nagy része habarcsos törmelék, de hosszabb szakaszokon összefüggő fal alakjában ma is látható.

Az árok felőli Ny-i vége a természetes sziklás terephez igazodva hegyesen végződik. K-i vége alatt különösen meredek és sziklás a hegyoldal. A vár hossza 31 m, szélessége 12 m. A vár Odorvár megnevezését egy 1788-ből származó térképről ismerjük.

Az irodalomban Pesty Frigyes, és Kandra Kabos említi elsőnek, majd Gerecze Péter, aki Hunfalvy Jánosra és – tévesen – Csánki Dezsőre hivatkozik. Borovszky Samu Odorvárat a megye szlávnak tartott várainak sorában szerepelteti. Györffy György történeti földrajzában a Füzérkőre vonatkozó okleveles adatot Odorvárral hozta kapcsolatba. K. Végh Katalin és Kemenczei Tibor a vár falmaradványait középkorinak határozták meg, de a területén lévő sziklaodúban kora vaskori cserepeket is gyűjtöttek.

1977-ben Mizser Lajos a vár nevének eredetét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a vár neve a német Oldarich személynévből ered, egyidejűleg ő hívta fel a figyelmet a vár eddig ismert egyetlen okleveles említésére is, melyet 1980-ban Sugár István közölt.

1963-tól kezdődően a tiszaföldvári gimnázium földrajz szakos tanára Varga Lajos rendszeres nyári táborokat szervezett Odorvárhoz, melynek során a diákokkal a várat is részletesen vizsgálták. Eredményeiket később, 1994-ben önálló kötetben tette közzé. Varga Lajos beszámolója szerint a vár területéről a 10–11. századtól egészen a 15. századig terjedő időből kerültek elő főleg kerámia leletek, a későbbi korszakok leletei azonban hiányoznak.

A várra vonatkozó adatokat a vár felmérésének közzétételével, 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia foglalta össze, amely feltételezte, hogy mivel a környéken az Árpád-korban szereplő Kerekkő hegy nem ismert, talán az odorvári szikla középkori neve lehetett Kerekkő. 1248-ban IV. Béla oklevélben engedélyezte Lampert egri püspöknek, hogy a Füzérkő vagy Kerekkő nevű helyen várat építsen. Füzérkőn felépült a vár, ugyanakkor nem igazolható, bár nem is zárható ki Ódorvár Kerekkővel való azonosítása, bár az oklevél csak egy vár építéséről rendelkezik.

Első, egyben egyetlen ismert okleveles említése szerint 1351-ben Erzsébet királyné megparancsolta Peskó (Peskon) odori (de Olding) alvárnagynak, hogy Cserépfalun, amely a hatvani konventhez és Bogácson, amely az egri káptalanhoz tartozik ne szedjen dézsmát és lakóit ne háborgassa.

A vár pusztulásának idejét nem ismerjük, huszita-kori felhasználását hiteles adatok nem támasztják alá.

Forrás:
 
Nováki Gyula – Sárközy Sebestyén – Feld István:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig,
MRT 1. kötet - Borsod-Abaúj-Zemplén megye - 2009
 
A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 59.039 (47.983982)
K 20° 30.733 (20.512209)

Információ: A Hór-völgy bejáratánál fekvő látogatóközpontnál jókora autós parkoló várja a kirándulni vágyókat. A völgybe az autóval történő behajtást tiltó tábla korlátozza!

A vár megközelíthető a Hór-völgyéből. A "Kék +" jelzésen kell haladnunk 4 km-t, majd a "Kék L" jelzésen kezdődik el a kapaszkodás felfelé. A szintkülönbség 260 méter, a menetidő innen a várig cirka 1 óra.

Másik megközelítési útvonal Bükkzsérc irányából indul. A települést É felé elhagyó erdei műúton, a behajtást tiltó tábláig tudunk autóval haladni. Innen gyalog megyünk tovább kb. 1,5 km-t a Völgyfő kanyarjáig. Itt két lehetőségünk van. Haladhatunk a "Piros L" jelzést követve, amely kb. 1,5 km után éri el Ódorvárat. Vagy a szintén innen induló erdészeti földutat is választhatjuk, amely D-i irányból megkerülve az Ódor-hegyet a Török-rét érintésével közelíti meg a várat. A távolság a leágazástól a várig kb. 2,5 km.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció