Az Oltmelléki hegysor K-i végében, a DNy-ról érkező Kosd- patak mellett fekszik Kőhalom (Rupea) települése. Felette található Kőhalom várának ma is igen jelentékeny romja.
Kőhalom először 1324-ben szerepel, mint királyi vár. A várat 1421-ben a törökök feldúlták. Az oklevelek egy ideig hallgatnak róla, így csak feltételezhető, hogy a 15-16. században épültek ki tornyokkal megerősített falai. A 16. század vége felé a fejedelmek átadták a városnak. Miután a kőhalmi polgárok átvették a várat, nyomban nekiláttak falai megerősítéséhez. Az 1620-as években a fellegvár körül kialakították a középső vár felső udvarát. Weyprauch Dávid királybíró idején emelték a nyugati falat és kutat véstek az alsó várban. Nem sokkal ezután felépült a Szalonnás torony és a Szolgák tornya, majd 1643-ban a középső kapu. Evlia Cselebi 1661-ben írt a várról, mikor a törökök Ali pasa vezetése alatt elfoglalták. A várat később visszafoglalták a töröktől, majd a császáriak 1691-1699 között helyreállították. Amikor a1704-ben Rákóczi kurucai megjelentek falai alatt, védői minden ellenállás nélkül feladták. Ezután rövidesen elhagyták, fali pusztulásnak indultak. A lakosság még évtizedekig használta raktárnak egyes épületrészeit.
Orbán Balázs 19. századi monográfiája részletesen beszámol a vár akkori állapotáról: „Emlitém már, hogy a vár bazaltcsucsa minden oldalról függélyes meredeken van leszelve; csak is északi oldalán függ egybe egy lapályosabb hegynyak által a Kőhalom feletti fennsikkal. E volt az egyetlen pont, honnan a hegy megközelithető volt, s azért ez oldal merősitésére főfigyelem is volt forditva, mert itten egy szabálytalan négyszög idomu elővár van (100 lépés hosszu keletről nyugatnak, 90 lépés széles északról délnek), mely az erőd többi sziklacsucsra fektetett részénél jóval alább feküdvén, azt alsó várnak is nevezhetjük. Ezen alsó vár északi homlokzatának közepén volt a főbejárat, egy félfedelü négyszögbástya alatt, mely előtt még más külső védmüvek és a hegynyakot egész szélességében átszelt mély sáncz volt, melyre felvonó hid ereszkedett a külső védmüvekből. Az észak-nyugati szögletben egy négyszög-, az észak-keleti szögletben egy ötszögbástya áll, ez utóbbi és egy közelében lévő másik négyszögbástya között másik gyalog kapu is volt, melyhez a város felől meredeken emelkedő lépcsőzeten lehet feljutni.
Az alsó vár fogrovátkos falai, s erős bástyái által környezett alsó udvar menedekesen emelkedik északról délnek, közepén van egy nagyon mély, igen bő és jóvizü kút, melynek oszlopcsarnokos tetőzete és az azon volt – Bethlen Gábor alatti ásatását bizonyitó – felirat már eltünt.
Ezen alsó vár délnyugati szögletében van azon körives nyilatu kapu melyen át a felső várba lehet jutni; könnyen most, mert a kapunyilat ajtó nélkül tárva áll, de bajosan régen, mert a kaputól keletre egy hatalmas ötszögbástya emelkedik, az egész várnak legnagyobb és legtekintélyesebb védmüve és épülete, mely egész testével kiszökelve az alsó vár területére, öt emeletéből sűrün nyiló lőréseivel és zúzmüveivel (machicoulis) fedezte nem csak az emlitém kaput, hanem teljesen uralogta az alsó várat is.
A felső vár ismét két részre oszlott. Alsó része nem más, mint a sziklacsucs oldalában mesterségesen bevésett 10–15 lépés szélességü karima vagy gyürüzet, mely csigaszerü kanyargással futja körül az egész hegycsucsot 500 lépés kerületben. Ennek függélyesen leszelt oromszélére vannak fektetve a 2–4 öl magasságu, 3 láb szélességü várfalak, melyek sok helytt be- és kihajlitódnak, miként azt a sziklahegy alkotása szükségessé tette. E falak a hegyet megkerülve a fennebb leirtam ötszög donjonhoz mennek, hanem itt, hol a falak kiindulási pontjával egybe találkoznak, nem szünnek meg, hanem egy ujabb sziklavésetben folytatódnak a kapu felett vagy 20 lábnyira emelkedett szinvonalán a függélyes sziklának; nemcsak, hanem itt – most csak alapfalzatáról felismerhető – két bástya is állott, melyek a felső várba való feljutást teljesen lehetlenné tették; mert még azon esetben is, ha az ellen az alsó várat elfoglalta volta, s a felső várnak – az ötszög zömtorony fedezte – kapuján sükerült volna is áthatolnia, akkor egy szük, alig 10 lépés szélességü utra jutott, melyet egyfelől a fölibe épitett két bástya, másfelől a külső várfalak vonalába eső más két bástya fedezett, melyekből a szük helyen csak kis számban rohanható, s a rostélykapu leeresztése által a külső segélytől elzárt ellent kövekkel is agyonzúzhatták volna; és hogy az emlitém négy bástyát ily hadtani combinatio létesité, azt már az is mutatja, hogy azoknak nem csak ki-, hanem befelé is voltak lőrései és zúzmüvei (machicoulis).
A külső várfalakhoz épitett bástyák fennebb fekvőjének felső emelete várkápolnául használtatott. Azzá valószinűleg csak a későbbi kor vallásos kegyelete alakitá át, mert az oda felvezető s csinosan boltozott lépcsőzet egyik lépdéjébe bevésett M. T. 1620 csak ezen átalakitást és nem a bástya épitési korát jelölheti.
A kápolna alatt sötét üregek vannak, melyeknek alsó osztálya föld alá sziklába van bevésve, s csak is egy kis függélyes üregen át kap szük adagra mért levegőt és világosságot. Ezek a hagyomány, de építészetök által is börtönöknek vannak jelölve, s főként az alsó osztályban lévők eléggé iszonyuak arra, hogy az ember még most is borzalommal lépjen oda be, hol az isteni irgalmaságot esdeklő helyhez a kápolnához oly közel voltak az emberi könyörtelenségnek ijesztő helyei, a börtönök, hol Isten imádásával a gyötrött emberek szomorú lánczcsörgése vegyült egybe hol a tévedők szabadságukkal együtt a mindenkinek ingyen osztott lég és világosság élvezetetétől is el voltak zárva.
Ide, ennek falaiba volt talán bevésve ezen Kővári által (Erd. Rég. 167 lap) leirt rabkronika: Én Bánfi András itt fogva voltam 164…(az utolsó évszám lekopott). Bár Szeli – Benkőhöz irt levele szerint e feliratot a kapuhoz támasztott köven olvasta. Én sem itt, sem a kapunál nem találhattam meg. Ugyan csak a kőhalmi várba, s talán ide záratta volt be Bethlen Gábor Orend Mártont, a lázongó segesvári consult.
A felső vár ezen alsó osztályának városra néző keleti oldalán két bástya van, ezek között pedig több osztályu, mar omladozó épületsor, melyek régen a királybirónak, székbirónak, jegyzőnek voltak lakjai. Volt ott székház és tanácsház is, hol – Szeli szerént – háborus időkben gyüléseztek és tanácskoztak.
Lássuk a felső várnak legfelső részét. Emlitém már, hogy a kősziklában mesterségesen kellett helyet vágni arra, hogy a felső vár leirt alsó osztálya elhelyezhető legyen; ezen bemetszés a szikla lemetszését is szükségessé tette, s igy támadott egy 20–30 láb függélyes magasságu, falmeredeken leszelt oldalokkal biró sziklacsucs, melynek tetőormát koronázzák a felső várnak legfelső védmüvei. Ezek önmagokban is egy önnálló erődöt képeztek, s épitésöknél számitva volt arra, hogy azon esetben, ha az alsó vár és a felső vár alsóbb osztálya az ellenség kezébe jutna, ezen legerősebb felső vár még akkor is tarthassa magát, s a várvédőknek végső visszavonulási helyet biztosítson.
Bejárata – hová a sziklába vésett keskeny uton lehetett feljutni – délnyugati szögleténél volt, kis keskeny kapuja zuzmüvekkel s felülről leereszthető rostélykapuval volt ellátva, mit a kapuvéset most is jelöl. E kapu egy előváracsba vezetett, mely két bástyára támaszkodva, háromszög idomban (120 lépés kerülettel) a hegycsucs déli kinyulását töltötte be. Ezen előváracs egy tekervényes tömkeleg volt, kicsiny keskeny falak közé szoritott folyosói akként lévén alkotva, hogy a helylyel ismeretlen eltévedhetett, s midőn azt hitte, hogy előre hatol, épen azon pontra tért vissza, honnan kiindult, csak ezen – a védők fegyvereinek kitett – szövevényes folyosókon át lehetett meredek falak közé szoritott ösvényen, a legfelső 4-ik kapuhoz jutni, és ezen át a legfelső fellegvárba, mely 170 lépés kerületü, hosszukás idomban északra hegyesen kimenő erőd, miként a sziklahegy fennlapjának alakja azt meghatározta. Itt már a falak függélyesen leszelt, s megközelíthetlen szíklaoromra lévén fektetve, alig 1 és 1/2 öl magasok, néhol csekélyebbek is és semmi bástyával – mi megközelithetlenségöket tekintve felesleges is lett volna – nem birnak.”
Bár a 19. század második fele, azaz Orbán Balázs leírása óta néhány falrész leomlott, és a falkoronák itt-ott szintén alacsonyabban állnak már, még ma is Erdély egyik legnagyobb, legjelentősebb várromjának számít a kőhalmi vár.
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 267-268.
GPS: | É 46° 2.253 (46.037556) |
K 25° 12.740 (25.212326) |
A vár a város nyugati széle fölé magasodó hegyen van és belépődíj fizetése mellet látogatható.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.