Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Muzsna - Meschen - MoşnaRomániaErdély és PartiumNagy-Küküllő vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Az Oltmelléki hegysor területén, a Muzsnai-patak mellett fekszik Muzsna község.

A Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére szentelt muzsnai templomot először 1283-ban és 1293-ban említik, plébánosa, Péter kapcsán. 1487-ben Mátyás királynak a muzsnai templom számára tett adományáról emlékezik meg oklevél.

A korábbi templom helyén 1491–1498 között újat építettek. A régiből csak a nyugati kapu oszlopa és a templomhajó keleti oszloppárja maradt meg hírmondónak.

Az új templom egy csarnoktemplom lett, négy pár oszlopsorral elválasztva. A templomra védelmi emeletet építettek, falait kívülről támpillérek erősítik. Mennyezete hálóboltozatos, a zárókövekre vallási szimbólumokat faragtak. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, csúcsíves ablaki kőrácsosak, két és háromosztásúak.

Az emeletes sekrestyébe vezető, pálcaműves, gyámköves kerettel ellátott kapujára keresztvirágot faragtak. A 12 méter magas szentségház is a középkorból maradt ránk. Az 1521-ből való szárnyas oltárt eladták a nagysinki templomnak.

A templomot a 16. században kiépült, részben ovális, részben téglalap alakú várfal veszi körül, amelynek keleten zömök kaputornya van. A templom északkeleti részén egy régi templom, illetve kápolna maradványait építették be a falba. A várfal északnyugati sarkában egy, a fal elé helyezett védőtorony áll, amelyhez déli oldalról öntőnyílásokkal és lőrésekkel felszerelt falrész csatlakozik. A templom déli részén, a várfal előtt egy további torony magasodik. A déli védőfal elé egy zwinger (falszoros) épült. A várfal korábbi szakasza a templom keleti és déli részén húzódik, a kaputorony és a déli torony között. A köríves falon végigfutó gyilokjáró Nagybaromlak, Rüsz és Kisselyk erődtemplomaiból is ismert. Az északnyugati toronnyal határos falszakaszok a 16. század elejére jellemző védelmi építkezés jellegzetességeit viselik. A kápolna, amelynek részeit bevonták a várfalba, minden bizonnyal a 14. század végén épült. Csúcsíves ablakainak maradványai napjainkban is felismerhetők.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 716-717.

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 5.515 (46.091915)
K 24° 23.715 (24.395250)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház