Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Netus - Neithausen - NetuşRomániaErdély és PartiumNagy-Küküllő vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Az Oltmelléki hegysor területén, az itt délnyugatra tartó Hortobágy- (Haarbach-) patak jobb partján fekszik Netus község. A falu Szent Miklósnak szentelt templomát írásos forrás 1309-ben említi először. Ebben papja, Jakab a szász papok és a székeskáptalan perében szerepel.

A 14. században épült gótikus csarnoktemplomot először 1448-ban említi oklevél. A templomhajó mérete 13,8 x 8 méter, a szentélyé pedig 8 x 5,6 méter. Ebből az építkezésből számos gótikus részlet megmaradt a szentélyben: mérműves ablakok, konzolok, boltozati bordák, egy zárókő, és a szentségtartó fülke.

A második építési periódusban, a 15. század második felében a hajót csillagboltozatos mennyezettel látták el. Délen egy egyszerű, csúcsíves nyílású kaput nyitottak. 1504-ben a községnek 13 arany adóját elengedték, mert a templom boltozatán munkálatokat végeztek. A templom nyugati oldalán 1859–1860 között egyfajta nyugati szentélyt épített a segesvári Rudolf Neudorf építőmester.

1500 körül, feltehetően 1504–1506 között kiépültek a templom erődítései. A szentély fölé ekkor zömök, lőréses védőtornyot emeltek. A torony alapjainak készítésekor a szentélyt a nyugati oldal kivételével 2 méter vastag fallal vették körbe. A torony második szintje is boltozott, négy emeletére keskeny lépcső vezet fel.  A legfelső emeleten fa-gyilokjárót alakítottak ki, felette piramistető látható. A templomtól délre áll a kaputorony. Földszintje dongaboltozatú, bejáratát hajdan csapórács védte. A templomot sokszögű várfallal vették körbe. Ennek egy szakasza napjainkig megmaradt a kelet–délkeleti oldalon.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 738.

GPS: É 46° 3.517 (46.058620)
K 24° 47.206 (24.786760)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház