Szatmárnémeti - Satu Mare, Szatmár vára
Vármegye: Szatmár
Ország: Románia
Régió: Erdély és Partium
Helységnév 1: Szatmárnémeti
Helységnév 2: Satu Mare
Megközelítése:
Magyarország keleti vidékén Nyíregyháza és Mátészalka városokon keresztül haladva közelíthető meg a csengersimai határátkelő. A román oldalra átérve alig néhány kilométer után elérkezünk a Szamos parti városba, amelynek egykori vára a Belváros lakóházai helyén emelkedett évszázadokig. Napjainkra azonban minden földfelszín feletti nyoma eltűnt, csak néha bukkannak maradványaira az építkezések során.
Leírása:
A hadi krónikák lapjain oly jelentős szerepet betöltő szatmári végvárat leginkább az itáliai hadmérnökök által készített alaprajzokból ismerhetjük meg. Neves hadi építészek tervezték meg, megfordultak itt például a Baldigara fivérek vagy Cesare Porta. A szabályos ötszögletű erősséget sarkain egy-egy olaszbástya védelmezte. Megközelítését két kapu szolgálta, udvarán helyezkedtek el a nagy létszámú katonaság szállásai, valamint az élelmiszer és hadianyag raktárak. A végvár külső védőműveit is fokozatosan kiépítették, olló és szarvműveket emeltek szintén fa-föld alapra. Az elmúlt esztendőkben a városbeli építkezések során felbukkanó vármaradványok arra vallanak, hogy a vizenyős talajban készített alapokat nagyobb méretű kőtömbökre és néhány sornyi téglára fektették le a korabeli építők. Sajnos azonban még nagyobb méretű régészeti kutatás nem történt a szatmári vár pontosabb megismerésére.
Története:
Bár napjainkra már felszíni nyoma nem maradt Szatmár várának, de a korabeli metszetek, hadmérnöki alaprajzok és a viszonylag bőségesen fennmaradt írásos adatok alapján mégis lehetséges rekonstruálni az egykori erődítményt. A Szamos vízfolyásai által hatalmas szigetté váló területen az évszázadok során három erősség váltotta egymást. Az első az Árpád-házi uralkodók idején létezett ispánsági földvár volt, amit a tatárjárás vihara rombolt le véglegesen. Maga Szatmár mezővárosa a szigeten, míg a Szamos északi partja mentén pedig Németi települése húzódott meg. A két helységet csak 1715-ben egyesítették. A középkor évszázadaiban magáénak mondhatta Luxemburgi Zsigmond király, tőle adományul Brankovich György szerb despota kapta meg. A vele ellenséges viszonyba került Hunyadi János kormányzó megszállta fegyvereseivel, majd örökül hagyta fiának. Hunyadi Mátyás király parancsára létesítették a második erődítményt, egy négyszögletes alaprajzú castellumot {várkastélyt}. Ezt a mohácsi csata utáni belháborúkban rombolták le a háborúzó felek. A királyi Magyarország és az egyre inkább az önálló államiság talajára lépő Erdély határvidékén felértékelődött a stratégiai szerepe, az itt állomásozó katonaság messze területek lakosságának parancsolhatott. A hadi krónikákban gyakran megemlített harmadik végvár alapjait 1565-ben rakták le, miután Schwendi kassai főkapitány zsoldosaival elfoglalta a Báthory családtól. Az egykorú források szerint nagyarányú munkálatok kezdődtek, amit az akkori időszak legmodernebb hadászati elveit valló itáliai hadmérnökök irányítottak. Az idő rövidsége miatt fa-föld szerkezetű sáncokat és ágyúbástyákat emeltettek a messzi környékről összehajtott jobbágyokkal. Az első komolyabb ostromára 1605-ben került sor, amikor a Bocskai István főúr szolgálatába szegődött hajdú csapatoknak négy hónapi körülzárás után kénytelen volt feladni a német zsoldosokból álló helyőrsége. A Bécsi béke értelmében ismét a kétfejű császári sas karmába került a fontos végvár. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem több hadjárata során is érintette a Felvidék irányába vonulván csapataival. Az 1645-ös Linzi béke meghagyta I. Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonában, aki a háborús szenvedések miatti kárpótlásul mindenféle adó alól felmentette a lakosságát. Az újra virágzásnak induló várost az 1657-es lengyel betörés idején perzselték fel ismét, a lengyel és kozák lovassereg hatalmas zsákmánnyal megrakodva vonult el. 1661 nyarán egy török haddal együtt bejárta környékét Evlija Cselebi világutazó is. A következőket jegyezte le Szatmárról: „Vára egy nagy síkságon álló erős vár, magaslata semmi sincs. Négy oldala tó és elfoglalása lehetetlen. Egyik oldalról sem lehet aknákat és lövő sáncokat készíteni. Az egetverő ágyúzás miatt a várat nem szemlélhettem meg, csak kerületét, árkait és bástyáit nézhettem meg.” Tehát a császári őrségének sikerült megvédenie a posztját. A Wesselényi összeesküvés egyik mellékepizódjaként a felkelők megpróbálták lerohanni a végvárat, amit a zsoldos katonaság könnyűszerrel visszavert. A XVIII. század elején nem került sor lerombolására, mert a Bécsi Haditanács a falai mögött állomásozó fegyveresekkel akarta ellenőrzése alatt tartani a rebellióra könnyen hajlamos lakosságot. Utolsó hadi szerepét II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában viselte. A kurucok, ostromtüzérség híján kiéheztető blokádot vontak köréje 1703 szeptemberében. A hadiszerekkel bőven ellátott reguláris császári katonaság többször is kitört élelmiszerek után portyázva, míg végül másfél esztendei körülzárás után 1705-ben kénytelenek voltak feladni a fontos hadászati támaszpontot. A következő esztendőben a nagyságos fejedelem szigorú parancsára nekiláttak a sok történelmi vihart látott védőművek lerombolásához. Az egykorú feljegyzések szerint a szatmári békekötés okmányait a szembenálló felek képviselői a vár prófuntházában {élelmiszerraktár} írták alá. A békés időszak bekövetkeztével a hadi jelentőségét végleg elvesztett erősséget elbontotta a helybeli lakosság, így napjainkra nyoma sem maradt a szatmári várnak.
Irodalom:
Kisari Balla György: Karlsruhei térképek a török háborúk korából {2000}
Szalai Béla: Magyar várak, városok, falvak metszeteken {Budapest 2006}
Winkler Gusztáv: Reneszánsz erődépítészet Magyarországon {2004}
Domokos György: Baldigara, egy itáliai várfundáló {2000}
Dr. Fodor Ferenc: Szatmárvár
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok {1990} 368. -- 373. old.
Gerő László: Magyarországi várépítészet {1955} 414. old.
Castrum Bene Hírlevél 2006 / 1. és 2. száma
{Szatmári Tamás}
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.