Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Alsópián - Deutsch-Pien - Pianu de JosRomániaErdély és PartiumSzeben vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Alsópián-templom

A Szebeni-havasokhoz tartozó Szászsebesi- (Oláhpiáni-) hegység É-i lejtőjének alján, a Pián (Sztrugár) patak mellett fekszik Alsópián (Deutsch-pien, Pianu de Jos) község. 

A helység 1309-ben Peyn, Peun, 1310-ben Pyen, 1340-ben vila Pien, 1567-ben Pijén néven jelentkezik az oklevelekben. 

1309-ben plébániatemploma van, ebben az évben plébánosa Miklós, aki a szász papok és a székeskáptalan perében szerepel. A templom védőszentje Szt. Jakab. 1330-ban Herbord a plébános. Ugyanezt a papot egy másik oklevél Unterbordnak írja. A plébános neve alapján Alsópiánnal azonosítják a pápai tizedjegyzékben felvett villa Velkani, Vilkani plébániát, amelynek Uterbord volt a plébánosa. Vilkani helység viszont ismeretlen. Eszerint Unterbord plébános 1332-ben 3 lotó, majd egy fertó ezüstöt fizet, 1334-ben 22 dénárt, 1335-ben két és fél fertót dénárban. 1494-ben is szerepel plébánosa, de a név megjelölése nélkül. 1681-ben már kevesen beszélnek szászul a románosodás miatt. Középkori lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház Szász–Pián néven.

Temploma háromhajós volt. Mellékhajóit 1798-ban lebontották, a főhajót barokkosan átalakították. A hajó nyugati homlokzata előtt álló torony a XVII-XVIII. századból való.

A XV. századi harangját 1898-ban újraöntötték. Felirata volt: “Mari bit dein kind vor uns”.

A templom kettős várfalát mára lebontották, teljesen elhordták. Az 1800-as évek derekán az erődfal tornyainak és a várfalnak még alapjai látszottak. Hermann Fabininak az erődtemplomokkal foglalkozó, 2002-ben megjelent könyvében található rajza a templom védőfalainak csak egykori irányát, terepalakulatait sejteti. 2005. májusában, ottjártunkkor, már ezt sem lehetett megfigyelni. 

Források:

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. Gyulafehérvár. 2000. 

Eduard Albert Bielz: Die burgen und ruinen in Siebenbürgen. Jahrbuch des Siebenbürgischen Karpathenvereins. Hermannstadt. 1899. (XIX.). 23.

Miski György: Erdély – demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. Arcanum CD. 2001.

Hermann Fabini: Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenburgen und Dorfkirchen. I. Hermannstadt. 2002. 137-138.

Ipolyi Arnold: magyar régészeti repertorium. Várak. Archeologiai Közlemények. II. (1861). 260. 

M. J. Ackner: Die römischen alterthümer und deutschen Burgen in Siebenbürgen. Wien. 1857. 59.

Halaváts Gyula úti jegyzetei Szászsebes környékéről. Archeologiai Értesítő. 1906. (XXVI). 358-359.



GPS: É 45° 56.368 (45.939461)
K 23° 29.237 (23.487286)
Bakonybél - Monostor
Új feltöltések, frissítések
15JúnCsesznek - Vár
12JúnBarcarozsnyó - Vár
04JúnMalajesd - Vár  ▪  Döbrönte - Vár
03JúnZalaszántó - Tátika
23MájSzelindek - Vár
22MájKarakó - Vár  ▪  Bükkábrány - Temető
21MájZalaszegvár - Ókarakó
Ajánlott látnivalók
Keresési előzmények
Alsópián - templom