Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kelnek - Kelling - CâlnicRomániaErdély és PartiumSzeben vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép

Kelnek

Árpád-házi II. Géza király uralkodása idején, 1142 után érkeztek az első idegen telepesek, a szász „hospesek” {vendégek} erre a területre. A németajkú, szorgalmukkal kitűnt lakosság főleg földműveléssel és kereskedelemmel foglalkozott, de azért akadt köztük kardforgató ember is. Ilyen volt például Kelnek szász település elöljárója {németül „gerébje”}, Erwyn fia Chyl előkelő is, aki 1265-ben, az országot megosztó belháború idején, IV. Béla király ellenében annak fiához, István herceg táborába állt, és ő mellette harcolt a dévai, feketehalmi és az isaszegi csatákban is. A napjainkig fennmaradt oklevél szerint az utóbbiban életveszélyesen meg is sebesült, ezért a trónra jutó V. István király Fejér vármegyei birtokokkal jutalmazta meg. Az utódai is folytatták az uradalmak gyűjtését a XIV. század végéig, amikor a família férfiágon kihalt.

Házasság révén a szintén szász vingardi Geréb család örökölte meg a javaikat, akik Szilágyi Erzsébet úrnő révén még a magyar királyi trónra emelkedő Hunyadi Mátyással is rokonságban álltak. A Kelnek helységben évszázadokra visszamenőlegesen földesúri família a korai udvarház helyett – valamikor a XIV. század második felében emeltette azt a lakótornyot, melyet egy kör alakú udvart övező kőfal kerített. Ez épült ki a továbbiakban további épületekkel és védőművekkel. 1430-ban elköltözött a család, ekkor az erődítményt a falusi szász közösség vette át, az örökös gerébi tisztséggel együtt. Mint más helyeken, a Szászföldön, rövidesen itt is az erősség vált a lakosok biztos menedékhelyévé, ahol őrizhették a vagyontárgyaikat. 1439-ben azonban az Erdélybe betörő török sereg megostromolta és elfoglalta. A pogányok rablótámadása elmúltával helyreállították a falait.

További katonai jellegű eseményről {ostromról} nem maradt fenn írásos adat, bár ez a vár is osztozott Szeben vármegye viharos történelmében. Szerencsésen elkerülte a feleslegessé vált erődítményekre kimondott felrobbantási parancsot is, mert még a XIX. században is, a falai között kialakított kamrákban őrizték gabonájukat és szalonnájukat a község lakói . Napjainkban is épségben állnak a falai és épületei, melyeket az 1960-as években restauráltak.

Leírása:

A Kelnek település belterületén, egy patak mellett emelkedő erősség valamikor a XIV. században épült a helybeli földesúri família szállásaként. A kutatások szerint az előző udvarházuk a szász paplak kertjében állhatott, ahol a XX. század elején még alapfalak romjait látták. Az új birtokközpont magja egy hatalmas, téglaalap alakú, kétemeletes öregtorony volt, melynek a második szintjén alakították ki a bejáratot. A szabálytalan kör alakú várudvart erős kőfal övezte, melynek K-i részén egy 12 x 7 méteres gótikus stílusú kápolna szolgálta a földesúri család lelki üdvét. Az É-i oldalon nyílt a bejárat, kaputornyon keresztül. Ezt a várat érte 1439-ben a török ostrom és megszállás.

A vihar elmúltával a helyi szász közösség megerődítette és kibővítette a kicsiny várat, ekkoriban keletkezett a külső várfal, amely 258 méter kerületű. A támpillérekkel erősített kőfalat csak a Ny-i oldalon tagolja egy kisebb patkó alakú torony. A lakosság kialakította a belsővár fala mentén a családi kamráikat, így a kelneki vár is a tipikus erdélyi szász parasztvárak közé tartozik.

Napjainkban is épségben állnak a falai és épületei, amiket utoljára 1960-ban restauráltak. Megjegyzés: A vár előtti téren autóval megállva, a kerítés kapuján keresztül sétálhatunk el a helyi paplak épületéhez, ahol el lehet kérni az UNESCO műemléki védelme alatt lévő vár kulcsát.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 247.

 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 45° 53.346 (45.889099)
K 23° 39.623 (23.660389)

Információk: A vár előtti téren autóval megállva, a kerítés fakapuján keresztül sétálhatunk el a helyi paplak épületéhez, ahol el lehet kérni az UNESCO műemléki védelme alatt lévő vár kulcsát. A vár belépőjegy fizetése mellett látogatható.

Várak.hu mobil applikáció