Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DiósjenőMagyarországNógrád megyeNógrád vármegye - Kámor

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Diósjenő, Kámor

A várra vonatkozó egykorú írásos adatunk nincs. A történeti irodalomban első említése 1799-ből is­meretes. 1826-ban Mocsáry Antal megkülönböz­teti a felső és alsó várat, de kőfalakról és a ma is látható mélyedésekről is ír. A múlt század köze­pén többen is említik a várat és ugyanott a kőfala­kat.

1889 körül Könyöki József járt a helyszínen, feljegyzései azonban elvesztek. Két futólagos em­lítés után 1937-ben Mikszáth Gyula foglalkozik vele röviden, megállapításai azonban nem helyt­állóak. A közeli Csehvár történeti adatait tévesen a Kámorvárra értelmezi, továbbá három nagyobb „várfalat” és egy „bástya” omladékát említi, a vár­ fal technikája pedig szerinte „mésszel ragasztott kőzettörmelék”.

Utána már csak egy puszta em­lítésről tudunk. Valamennyi irodalmi adat, amenynyiben a vár leírását is adja, alapvetően félreismertea hegy természetes kőzetének, a vulkáni eredetű an­dezit agglomerátum kibúvásait, amiket rakott kő­falnak tekintettek, ilyennek pedig nyoma sincs a felszínen. Az 1950-es években Patay Pál járt a helyszínen és megadta a felső vár leírását. 1965—1967 között Gádor Judit végzett felszíni kutatást ugyancsak a felső várban. Vázlatos térképet, részletes leírást készített, a Ny-i sáncárokban pedig Árpád-korinak meghatározott cserepeket gyűjtött.

A Kámorhegy Diósjenőtől É-ra, kb. 3,5 km-re fekszik, a Börzsöny hegység szélét képező hegysor legmagasabban kiemelkedő tagja, tszfm. 662 m, relatív magassága kb. 380 m. A hegy oldala K felé rendkívül meredek, helyenként sziklás, szakadékos, többi oldala valamivel lankásabb. Az egész hegyet erdő fedi.

A vár két részes: a felső, kisebbik rész a hegy­ csúcson van, az alsó, nagyobbik rész pedig ettől ÉK-re, a hegyoldalban. A felső vár alakja megközelítően téglalap, mérete 58 X 22 m. Felszíne kissé domború, sáncnak, várfalnak nyoma sincs a felszínen. DK-i oldalát rendkívül meredek hegyoldal jelenti, az alsó vár felé eső ÉK-i oldal pedig meredekre levágott. DNy és ÉNy felől aránylag lankásabb a hegyoldal, itt 2—3 m-rel lejjebb átlagosan 6 m széles árok övezi, mely egyenesen folytatódik az alsó vár ÉNy-i sánc­ árkában.

A felső vár felszínén falmaradványt vagy habarcstöredéket nem találtak. D-i végében a sziklába mélyen lenyúló, de betömődött, természe­ tes eredetű kis nyílás van, ugyanígy az ÉK-i perem alatt közvetlenül, az oldalban is. Az alsó vár az ÉK-i hegyoldal enyhén lejtő, el­ laposodó részét foglalja magába. ÉNy-i részét a hegyoldal folytatása felől alacsony, alig észreve­ hető sánc és előtte széles árok védi, utóbbi a felső vár árkának egyenes folytatódása. Ez a védelmivonal 150 m hosszúságban erősen lejt, majd a hegy­ oldal hirtelen meredekké váló részénél megszakad.

A meredek hegyoldal feletti, szeszélyesen kanyargó perem jelenti a továbbiakban az alsó vár ÉK-i, K-i és DK-i, erődítésnyom nélküli szélét. D-i oldalát a meredek hegyoldalban a felszínen nem lehet pon­tosan megállapítani, de feltehetően a felső vár K-i sarkához futott fel.

Az alsó vár belső területe ÉK-i irányban erősen lejt, viszonylag egyenes rész elsősorban az ÉK-i perem közelében van. Egy terasz is látható, való­ színűleg mesterséges. A felszínen eléggé jellegtelen, kb. a XIV—XV. századba35 helyezhető edény töre­déket találtak, más korszak nem volt képviselve. Habarcsos fal maradványát itt sem volt észlelhető. A felső vár területe 0,13 ha, az alsó váréval együtt 2,04 ha. A vár korára csak a felszínen gyűjtött cserepek adnak kevés felvilágosítást. Gádor Judit a felső vár­ból Árpád-kori cserepeket említ, az alsó várban azonban csak késő középkoriak kerültek elő.

Forrás:
 
Nováki Gyula, Sándorfi György, Miklós Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai - 1979, Akadémia Kiadó

 

GPS: É 47° 58.606 (47.976768)
K 19° 1.197 (19.019951)

Információk: Diósjenõ nyugati szélétõl jelzett úton, kb 1.5 órás közepes, az utolsó 10 percben meredek túrával lehet elérni a csekély sáncmaradványokat.

NVA
Várak Kastélyok Templomok évkönyv