Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Márpod - Mayerpolden - MarpodRomániaErdély és PartiumSzeben vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Az Oltmelléki hegysorhoz tartozó Hortobágy-hegység területén, a Márpodi-patak mellett fekszik Márpod község. 

 Márpod Szűz Máriának szentelt templomát a kutatások szerint a 13. században építették, első fennmaradt írásos említése azonban csupán 1402-ből származik. A korai templomból csak egy oszlopfő maradt meg napjainkra, befalazva a szentély első déli oszlopába (ez egy köridomon nyugvó leveles oszlopfő). A homokkőből faragott keresztelő medence szintén középkori. 

1494-ben és 1504-ben Márpod támogatást kapott a hét székhez tartozó Szeben vármegye pénztárától a templomtorony építési munkálataira. 1507-ben és 1509-ben is megemlítik Szeben vármegye kiadásai között a márpodi torony megerősítését. Ebből az építési időszakból a templomcsarnok oldalfalainak egyes részei és a templomerőd maradványai maradtak fenn. Később, az 1525., 1526., 1528. és 1566. évi számadásokban is említik az építési munkákhoz adott támogatásokat.. 1669-ben Stephan Adami püspök engedélyezte a márpodi közösségnek, hogy adományokat gyűjtsön a tatárok által 1658-ban felgyújtott templom és torony újbóli felépítéséhez. A márpodi templom 1785 és 1798 között nyerte el mai formáját. Ekkor épült a 20 méter hosszú és 8 méter széles templomhajó, amelyhez a hajóval azonos szélességű sokszögzáródású szentély csatlakozik. A hajó három boltszakaszát dongaboltozat fedi, amelyek között kettős boltívekkel elválasztott fiókboltozatok találhatók. Ebben az időben építették hozzá a templomhoz a nyugati boltszakaszt a négyzetes harangtoronnyal, utóbbi 1795-ben készült el. A templomon 1862–1865 között nagyarányú renoválási munkák folytak. 

A templomot egy 16. század elején emelt, négyszögletes várfal veszi körül, amelynek sarkain eredetileg négy torony állt. Az erődítmény délkeleti és északkeleti sarkán még meglevő két torony sátortetős. A templom déli oldalán, a védőfalhoz építve áll a régi városháza.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 704.



GPS: É 45° 52.266 (45.871094)
K 24° 29.664 (24.494396)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház