Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Domoszló, Magyarország, Heves vármegye, Heves történelmi vármegye - Oroszlánkő
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Oroszlánkő
A várhegy Domoszlótól É-ÉNy-ra 5,5 km-re helyezkedik el (tszf. 604,0 m). A Kékestől keleti irányba kiinduló mátrai főgerinc hegycsúcsainak egyike.Oldala körös-körül igen meredek, csak a nyugat felől csatlakozó keskeny gerinc felé enyhébb a lejtő.
A vár az egész hegytetőt magába foglalja. A vár magja hosszúkás, ovális alakú. Hossza 33, legnagyobb szélessége 16 méter. Jól követhető peremén a kőből rakott egykori övezőfal vonala nagyrészt meghatározható. Csak a déli oldalon áll 15 méteres hosszúságban egy kb. 1,20 m vastagságú, mintegy 0,5 m magas falvonulat, északon és délkeleten csak a terepviszonyok utalnak ma már föld alatt levő további szakaszokra.
Terepalakulatokból következtethetünk egy toronyra a terület nyugati szélén, továbbá egy, talán alápincézett épületre északkeleten. A terület erősen bolygatott középső részén több nagy gödör található, egyikük talán ciszterna lehetett. A várat árok veszi körül. Ebben főként délen több, felülről lezuhant faldarab és nagy mennyiségű épülettörmelék van, tehát erősen feltöltődött, eredeti mélységét és alakját csak ásatással lehetne megállapítani.
A nyugati oldalon a kőzetbe vágott, függőleges sziklafalak jelentik az árok két oldalát. Mivel az épülettörmelék nagymértékben beborítja a vár oldalát, lehetséges, hogy sziklába vágott függőleges árokszél máshol is előfordul. Az árok szélessége a két sziklafal között 7 m, a többi helyen 15-24 m között váltakozik. Mélysége a jelenlegi, erősen feltöltődött állapotban is 6-8 m körüli. A vár két hosszanti oldalán az árkot külső sánc kíséri. A délnyugati és északkeleti széleken azonban a hegy természetes domborulata szükségtelenné tette mesterséges sánc készítését. A délkeleti oldalon a sánc alatt 10–11 m távolságra, 4 méterrel alacsonyabb szinten egy határozott terasz húzódik, mellette a belső terület valamivel egyenesebb felületű, mint közvetlenül a sánc alatt. Ez a terasz kb. 55 m hosszan követhető. Északkeleti vége elmosódott, itt bizonyára felkanyarodott a sánchoz, mert igen meredek oldal következik.
Egy korai említése után Szederkényi Nándor, majd a Borovszky-féle megyemonográfia foglalja össze először a várra vonatkozó adatokat. Könyöki József és két alkalommal Bartalos Gyula is szerepelteti munkájában, ez utóbbi őskori eredetét hangsúlyozza. Pásztor József is többször említi, 1933-ban a történetét ismerteti részletesen, de szövegéből kiderül, hogy a helyszínen nem járt.
A vár történetének összefoglalására újabban többször is sor került. A történeti adatok mellett a romokat röviden, majd kissé részletesebben csak az újabb időkben írták le. 1980–1983 között Dénes József járt a helyszínen, és ő az, aki elsőként részletes és szakszerű leírást ad róla, és vázlatos felméréssel összekapcsolva kutatástörténetét is ismerteti. A vár területéről az Árpád-kor második felére tehető fehér színű, csigavonalas díszítésű, valamint késő középkori cserepek
és falenyomatos paticstöredékek is kerültek elő. Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1993-ban készített felmérését is közölte, 2004-ben Feld István járt a helyszínen.
Története:
Az Aba nembeli [Verpeléti] Demeter fia Leusták 1289-ben átadta az „Oroszlánhegyet” tartozékaival, határai között Aba nembeli Kompolt fia Péter comesnek cserébe a Heves megyei Ányásért. Mivel az első említésnél a „hegy”-hez tartozó birtokról van szó – mint azt Dénes József megállapította – nem zárható ki, hogy ekkor már állt is a vár.
A kutatók többsége Kompolt fia Péterrel hozta összefüggésbe a vár építését, amelyet először 1325-ben említenek, amikor három fia osztozkodásakor közös birtok marad. A 14. sz. folyamán végig a tőlük származó Nánai Kompolti- és Domoszlói családoké. 1415-ben Domoszlói László kapott a várbirtokra új adományt, de a Domoszlói család kihalásával (1418) a rokon Kompoltiakra szállt.
1476-ban Kompolti Miklós özvegyéé volt, aki ekkor új férjének, Lévai Cseh Jánosnak adományozza. 1510-ben a Guti Országh család és a Kompolti család tagjai kölcsönös örökösödési szerződést kötnek egymással birtokaikra, amelyet a király is jóváhagyott.
A Kompolti család férfiágon 1522-ben kihalt, ekkor a birtokot részben Losonczy István, részben Országh Imre kapta; 1552 után kizárólag az Országh családé lett. Bánffy Istvánné Országh Magdolna 1548-ben pert indított Országh Kristóf ellen s Oroszlánkő várát és a hozzátartozó községekből részét követelte. A per 1560-ban dőlt el Bánffyné javára, bár Országh Kristóf a végrehajtásnak ellene szegült, de végül is egyezségre léptek. Ennek eredményeként 1560-ban I. Ferdinánd új adományként adja a birtokot Országh Kristófnak.
1567-ben az Országh család férfitagjai is kihaltak, ezért 1569-ben Enyingi Török Ferenc – az előző birtokos Országh családból származó Borbála férje – kapja királyi adományként. A birtokba iktatásra 1570-ben kerül sor. A Török családé marad 1606-ig, amikor a Nyáryaké lesz. Utolsó adatunk 1607-ből származik, amikor még 50 hajdú őrizte a várat. Ezután többet várként nem említik.
GPS: | É 47° 53.080 (47.884666) |
K 20° 5.041 (20.084017) |
Információk: Recsk felől a Nemzeti Emlékpark parkolójáig tudunk autóval menni. Fontos információ, hogy a Várbükki erdészeti aszfaltozott út tiltó táblával védett, csak kerékpárral használható!
A parkolótól a "Kék +" turistaúton 1,5 km-t megtéve elérjük az erdészeti aszfaltozott utat. Követve a "Kék +" jelzést az úton, kb. 1,5 km megtéve jutunk a várhegy alá, a Domoszlói-kapu nyergén lévő elágazásokhoz.
Innen jelzett ösvényen, rövid, de erősebb kaptatót követően érjük el Oroszlánkő várát. Kevésbé megterhelő a várhegyre Ny-i irányból, a nyereg felöl (Selyem tisztás) felvezető út. Ez az útvonal kb 1 km-rel hosszabb.
A Domoszlói-kapu elérhető az Ilona-völgy - Várbükk irányából is a "Piros +", majd a sima piros jelzésen.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.