Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kozárvár - CuzdrioaraRomániaErdély és PartiumSzolnok-Doboka vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Déstől ÉK-re, a Nagy- és Kis-Szamos találkozásánál települt Kozárvár (Cuzdrioara) község. Nevét az itt élt kazároktól vette, kikről Anonymus írja: „Azt a földet… amely a Tisza és az Erdély felé elterülő Igyfon-erdő közé esik… az a népség lakta, amelyet kozárnak mondanak.”

Feltehetően 835 körül földvárat építettek itt, amit a honfoglalás után a magyarok kijavítottak és megerősítettek.

A vár a falut ma átszelő úttól D-re eső, hajdani Fő utca Ny-i végében, a régi református temető területén emelkedik. 6-8 m magas dombon épült, megközelítően szabályos kör alaprajzzal, 60 m átmérővel. Sánca 2-2,5 m magasságban meglevő, vörösre égetett földfal. A várnak ma már csak csekély maradványai találhatók.

A falut első ízben II. Endre oklevele említi, amikor a „terra Kozar” fele részét Losonczy Dénes ispánnak, a későbbi nádornak, a báró Losonczy-Bánffy család ősének adományozta. Dénes ispán, valószínűleg a tatárjárás után, a régi várat kijavította, vagy újat építtetett, mert 1249-ben már „Kozarwar”-ról olvashatunk.

III. Endre 1292-ben a birtok másik felét az Albert osztrák herceg elleni hadjáratban tanúsított vitézsége jutalmául Dénes nádor fiának, Dénes ispánnak adományozta. Amikor 1325-ben az erdélyi káptalan előtt Losonczy Dénes fiai osztályt tartottak, „Kazarwar” más birtokokkal együtt Tamásé lett. Ezután hosszú ideig e család birtoka volt.

Egy 1511. évi összeírás szerint e birtok egy része Bethlen Miklós fiainak, Jánosnak és Farkasnak a kezében volt, majd Bánffy Péter s András 1514-ben zálogosította el itteni részeiket Bethlen Miklósnak.

Várát ugyan mind ez ideig nem említik, de az mindenkor a magánosok kezén volt, mert várnagya, Kozári László 1540-ben arra kötelezte magát, hogy azt senkinek sem adja át, sem Izabella királynét, sem pedig Martinuzzi György embereit nem ereszti be.

A vár valószínűleg 1602 – 1603 között pusztult el, amikor Basta tábornok az egész községet felgyújtatta.

Kozárvár a későbbiekben is a Bánffy család birtoka, amely azután a 17. század második felétől kisnemesi családok kezébe került. 1760-ban gr. Teleki Mihálynak és gr. Mikó Ferencnek is voltak itt birtokaik.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 265-266.


GPS: É 47° 10.004 (47.166733)
K 23° 54.613 (23.910213)

A vár a falut ma átszelő úttól D-re eső, hajdani Fő utca Ny-i végében, a régi református temető területén emelkedik. 6-8 m magas dombon épült, megközelítően szabályos kör alaprajzzal, 60 m átmérővel. Sánca 2-2,5 m magasságban meglevő, vörösre égetett földfal. A várnak ma már csak csekély maradványai találhatók.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház