Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentbenedek - MănăstireaRomániaErdély és PartiumSzolnok-Doboka vármegye - Kornis-kastély

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Szentbenedek, Kornis-várkastély

Szentbenedek (Mănăstirea) a Mezőség É-i részében, a Szamosmelléki dombvidék Bethleni ágában, az itt É-ra kanyargó Kis-Szamos jobb partján fekszik. A település feletti dombon álló Kornis-várkastély kiterjedt méretével és változatos épületeivel a maga idejében az egyik kívül-belül legszebb, legérdekesebb erdélyi épületegyüttes volt.

A vár korábbi időszakáról nemigen állnak rendelkezésre dokumentumok, de tény, hogy 1573-ban, mikor Keresztúri Kristóf Báthori István erdélyi fejedelemtől adományként kapta, már jelentős erődítmény volt. A bejárat feletti C. K. kezdőbetűk és az 1593-as évszám a Keresztúri által épített reneszánsz kastély elkészültét hirdetik.

1602-ben Kornis Boldizsár beházasodása révén a Kornisok birtokába ment át a vár. Az ezt követő időkben jelentős építkezések, bővítési munkálatok kezdődtek, miközben a főúri család az igényeinek megfelelő belső díszítésre is figyelmet fordított. A XVII. században a nagyterem festett deszkamennyezettel gazdagodott, Molnár Albert 1673-as tevékenysége nyomán pedig az emeletre vivő lépcsősor kapott faragott, szép faoszlopokat.

Kornis Zsigmond kormányzó idejéből való a négyszög alaprajzú kaputorony felépítése (1720), mely előtt - két oldalról - kőből faragott egyszarvú (unikornis) pár őrizte a bevezető utat. A várról 1696-ból és 1784-ből való leírások meglehetősen részletesen mutatják be az erősség ingó és ingatlan javait.

Jókai Mór erdélyi körútja alkalmával 1877-ben Szentbenedeken is megfordult, s talán megsejtette a várkastély XX. századi tragédiáját mikor így írt: "Valami csendes, búskomor hangulat uralkodik az emlékezetes lakon, mely harmadfél századon át annyi magas drámának volt színhelye…".

A II. világháború idején erősen megrongálódott, értékeitől megfosztott kastélyt egészen 1948-ig, az államosításig lakták. Bár a sérült kaputornyot helyrehozták és néhány falszakaszt a háború óta kijavítottak, a már huzamosabb ideje felhagyott helyreállítási munkálatok miatt az épületegyüttes folyamatosan pusztul.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 435-436.

Aktuális állapotok:

A megmaradt épületegyüttes évtizedek óta folyamatos pusztulásnak van ítélve. A négyszögű kaputoronyt két oldalról kőből faragott, fejenként kb. másfél tonnás egyszarvú (unikornis) „őrizte”. 2016 szeptemberében az egyik szobrot a sáncban találták meg, a mellette fekvő kötelek arra utaltak, hogy minden bizonnyal el akarták lopni a kőunikornisokat. Bár a kastély különösen népszerű lett nekik köszönhetően, a kőből faragott egyszarvúak sorsa titkos homályba veszett azóta.

Helyi értesülések szerint, Géher Ferenc, a kastélyegyüttes tulajdonosa biztos helyre szállíttatta őket. A borzasztóan lehangoló birtok látványa ellenére, nem esett szó konkrét rehabilitációs tervekről. 2018 októberében Szamosújváron, Géher részvételével  alakult meg a Kornis Egyesület, melynek célja a kastélyegyüttes megmentése.

(Köszönjük a képeket és az információkat Füstös Raymondnak, aki 2020 őszén járt a helyszínen)

GPS: É 47° 7.111 (47.118519)
K 23° 55.286 (23.921427)

Információk: Szentbenedek (Mănăstirea) a Mezőség É-i részében, a Szamosmelléki dombvidék Bethleni ágában, az itt É-ra kanyargó Kis-Szamos jobb partján fekszik.

A település feletti dombon álló várkastély romjai községi tulajdonú területen fekszenek és jelenleg szabadon látogathatók. Sajnos a kastély területén sok a szemét és a trágya, emellett bizonyos részletek erősen bozótosak.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv