Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DömösMagyarországKomárom-Esztergom megyeEsztergom vármegye - Árpádvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Dömös - Árpád vár (Pád-vár)

Dömös a legősibb időktől kezdve ideális helyet nyújtott az emberi megtelepedésre. A legkorábbi nyoma az emberi jelenlétnek már az őskorból ismert. 1960-as években a község északkeleti szélén egy rénszarvas vadászattal foglalkozó ősemberi közösség telepének maradványait tárták fel a régészek.

A késő bronzkor jelentős emléke, egy nagykiterjedésű sáncvár található a Rám-szakadék, Lukács-árok és Árpád-vár közötti területen. A meredek oldalú, helyenként szakadékokkal határolt terület, lényegében az Árpádvár hegyének erdővel borított belső területének északi, északkeleti lejtője ad helyet a késő-bronzkori magaslati telepnek. A földsáncok nyomai napjainkban is jól láthatóak, legmagasabban fekvő déli és keleti vonalai elérik a hegy csúcsán található középkori várat is.

Árpád-vár:  Az MRT vonatkozó cikkéből : A 483 m magas, kúp alakú hegy tetején kis méretű, Árpád-kori vár maradványai találhatók. Az ovális alakú, tengelyével ÉK-DNy-i irányban álló hegytető peremét sáncformára lepusztult fal maradványa övezi. A sáncon kívül eltömődött árok nyomai figyelhetők meg, belül az ÉK-i harmadnál kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított, 3 - 4 m magas sziklatömb látható, melynek tetején élszedett kőfaragvány, habarcsos kövek és tetőfedő cserepek egykori torony helyét jelzik. A szikla D-i oldalán természetesnek látszó sziklarepedés látható. A vár belső területén domborulatok, mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban.

A vár területén faragott köveket, tetőcserepeket és XII-XIII. sz.-i cserepeket gyűjtöttünk. A hegy oldalában jól felismerhető a várba vezető út nyomvonala, mely a hegy D-i lábától csigavonalban halad Ny-felé, majd a K-i oldalon a sánc közelében a rárakódott törmelék alatt elvész (Horváth, 1964., 1967.)

A vár területéről a múlt (XIX.) században nagyszámú faragott követ hordtak el. 1961-ben XII-XV. sz.-i cserepek, XIII-XIV. sz.-i rombuszmetszetű vas nyílcsúcs, XIV. sz.-i sarkantyú, 1963-ban középkori tetőcserép-töredékek, XIII-XV. sz.-i cserepek és vasszeg kerültek be az esztergomi múzeumba.

A felszíni leletek szerint a XII-XV. században lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás hozhat. A várról okleveles adatot nem ismerünk. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád-várának nevezi - azzal a királyi kastéllyal azonosítja, amelyben 1063-ban I. Bélára ráomlott a trón. Hasonló nézetet vall Zolnay László is, aki szintén királyi nyaralóként említi. Első írott nyomára Bél Mátyás, Vályi András és Fényes Elek munkáiban bukkanunk, akik még "Árpás-hegy"-nek nevezik, s a rajta látható falromokról is megemlékeznek. 1864-1867-ben tűnik fel a Pád-vár, ill. Árpád-hegy - Árpád-vára elnevezés.

Az Árpád-vár déli lábánál, az erdővel borított területen, kevés XII-XIII. századi edénytöredéket gyűjtöttek 1964-ben. 1967-ben útépítés alkalmával ismét Árpád-kori cserépanyagok kerültek elő, melyek kisebb váraljai településre utalnak.

A helyszín jelenlegi állapota: 2018 januárjában történt terepbejárás alkalmával a lombmentes időszak, jó lehetőséget biztosított a vár áttekintésére. Bár az erős szél a légi fotózást meghiúsította, de a készített panoráma képekkel sikerült érzékeltetni a helyszín jelenlegi állapotát. A vár északkeleti harmadában található 3-4 méter magas sziklatömb tetején néhol érzékelhető az egykori torony helyét jelző falazat vonala. A vár déli oldalán futó alsó sánc szintén jól látható. A vár hosszanti mérete megközelítően 100 méter, legnagyobb szélessége kb.40-45 méter. Ez a méret megkérdőjelezni látszik a "kisméretű Árpád-kori vár" besorolást. Emellett a hegytető peremét sáncformára lepusztult, azonban még most is jól kivehető fal maradványa övezi. Szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a késő-bronzkori sáncok elérik a középkori várat, felvetve annak a lehetőségét, hogy a középkort megelőzően is lehetett ezen a ponton erődítés. A helyszín régészeti feltárása vélhetően rengeteg kérdésre választ adhatna, azonban eddig erre még nem került sor. Pedig ezt a munkát jelentősen megkönnyítené, hogy a Pilismarótról érkező erdészeti műútról, a vár 100 méterre megközelíthető.

Remélhetőleg a közeljövőben lesz szándék és akarat a vár feltárására, majd ezt követően a környék turisztikai pontjai közé történő beemelésére.

Jelenleg a várba jelzett turistaút nem vezet. Ez elég meglepő a környék nagyszámú túraútvonala és látványossága mellett. A műútról egy jelzetlen földúton, majd egy meredek ösvényen juthatunk fel a várba.

Források:

Magyarország Régészeti Topográfiája 5. kötet - Komárom megye, Esztergom és a dorogi járás

Magyar Várarchívum Alapítvány, 2018

GPS: É 47° 44.332 (47.738873)
K 18° 53.242 (18.887369)

Információk: Dömös településről induló túristajelzések közül, mind a Rám-szakadék (zöld), mind a Lukács-árok (sárga) irányában haladva elérhetjük a várhegyet. Fontos változás, hogy a Malom-patak völgyébe futó út a forgalom elől le van zárva, ezért Dömös település kialakított fizetős (1000Ft.-/nap és csak érmés, 2018 januári adat) parkolóinál, vagy a kikötő környékén lehet parkolni. Így a vár 3,5-4 km túrázással érhető el.

Dobogókő felöl ereszkedve szintén jól megközelíthető a vár. Pilismarót irányából vagy a zöld túristaúton, vagy aszfaltozott erdei úton kb 4,5 km sétával egészen a várhegy alá juthatunk. Nehezebb időjárási viszonyok mellett, vagy a kevésbé megerőltető túrát kedvelők számára ez az utóbbi az ajánlott.

A Lukács árkot választók számára fontos infó, hogy a Rám-szakadék lefelé nem választható útvonal! Minden útirányból az erdei aszfaltútról lesz a leágazás, melyen elindulva enyhén megkerüljük a várhegyet, majd egy ösvényt követve egy meredek kaptató után érünk fel a várba.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház