Temesvár (Timişoara) városa a Bánság központi részén, a Temesköz területén sík vidéken, a K-ről érkező és itt DNy-ra forduló Béga- (hajózási) csatorna két partján fekszik. Egykori erődítményeinek maradványai még megfigyelhetők itt-ott, a modern nagyváros házaitól övezve.
A Temesköz egykori kiterjedt mocsarainak egyik nagyobbacska szigetén már a római korban állt egy őrtorony, mely a szomszédos kis kolóniát volt hivatva védelmezni. Ennek közelében később, a X. században, sáncokkal és sűrűn levert cölöpökkel védett földvár épült a Temes (most: Béga-csatorna) melletti területre. A temesvári vár (és várispánság) első írásos említése egy II. András király idejében, 1212-ben kelt adománylevélben történt (Castrum Temesiensis).
1318-ban (más forrás szerint 1315-ben) a régi földvár mellé, annak meghagyásával, Károly Róbert építtetett egy kőből rakott, négyszög alaprajzú várkastélyt, melyet itt-tartózkodása idején maga és családja használt is. A kastély körüli várfalak találkozásánál kör alapú bástyák erősítették a védelmet. A régi földvár délkeleti tornyát kaputoronnyá változtatták, s a régi és új vár közötti árokban folydogáló Temes vize felett hidat építettek, amely így összekötötte a két szomszéd erősséget. Zsigmond király idejében, 1397-ben, a temesvári várban a közelgő török veszedelem elhárításáról tartottak országgyűlést a rendek. Az I. Ulászló által 1441-ben temesi főispánná (és Nándorfehérvár kapitányává) kinevezett Hunyadi János az 1443-ban bekövetkezett hatalmas földrengésben leomlott várépületeket és -falakat rendbehozatta, megerősíttette, és parancsot adott újabb nagyszabású védelmi építkezésekre. Ekkor a leromlott kastélyt is helyrehozták és bővítették. A várba négy kapun át lehetett ki- és bejutni (Erdélyi- vagy Karánsebesi-, Lippai- vagy Prajkói-, Aradi- és Vizitorony-kapu). A temesvári várban nevelkedett az 1446-ban kormányzóvá választott Hunyadi János kisebbik fia Mátyás, kinek haláláig (1490) a Hunyadiak kezén maradt Temesvár. Az itteni várat először a Dózsa György által vezetett sereg ostromolta 1514-ben, de a Báthori István által védett erősség felmentésére érkező Szapolyai János erdélyi vajda súlyos veszteséget okozva a parasztseregnek, azt szétverte, s maga Dózsa is ekkor esett fogságba. 1552-ben Ahmed pasa hatalmas túlerőben lévő serege támadta Temesvárt, melyet hosszas ostrom után annak maradék védői feladtak, az elvonuló várvédőkre azonban a törökök rárontottak, többségüket megölték, Losonczy István temesi főispán várkapitányt pedig elfogták és lefejezték. Ezt követően a törökök több mint másfél évszázadra befészkelték magukat a várba és a városba, mely rövid időn belül teljesen elvesztette korábbi magyar jellegét. A törökök által kijavított erősséget 1596-ban Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem hadai vették ostrom alá, amivel aztán - segítség hiányában - idővel felhagytak. A következő évben szintén sikerrel álltak ellen a falak a Jósika István erdélyi kancellár által irányított ostromnak. Az erős várat végül csak 1715-ben sikerült - három hónapos szakadatlan ostrom után - Savoyai Jenőnek visszafoglalni. A meg-megújuló támadásokat igencsak megsínylő várat 1722-1765 között építették teljesen újjá, de falaiba beépítették a Hunyadi-várkastély egyes részeit is. A Vauban-rendszerű, csillag formájú vár falait kilenc bástya védte, a várfalak körül pedig sáncokat emeltek. Az új vár falain három kaput (Erdélyi, Bécsi és Péterváradi) alakítottak ki. Az 1718-ban kötött pozsareváci békét követően a törökök kivonultak a Temesközből és a Szerémségből, lemondtak Belgrádról. A felszabadult terület Temesi Bánság néven önálló (határvédő) közigazgatási egység lett. Mária Terézia idejében, 1778-ban a terület visszakerült Magyarországhoz, s az egykori Bánságból kialakították Krassó, Temes és Torontál vármegyéket, Temesvár pedig II. József rendeletére 1781-ben szabad királyi város címet kapott. Az 1848-49-es szabadságharc idején Bem tábornok hadai sikertelenül vették ostrom alá Temesvárt, a több mint száz napon át tartó heves támadásokat a császári erők rendre visszaverték. A temesvári vár egészen a XIX. század végéig fennállt, a város terjeszkedése miatt ekkor kezdték el lebontani, s mára lényegében csak egyetlen bástyája maradt épen. Ez a vár keleti oldalán levő Terézia-bástya. Ezen kívül látható még a vár nyugati oldalán levő Jenő-bástya egy darabja a mai piac mellett és egy kisebb, kazamatás épületmaradvány a vár északnyugati részén levő Erzsébet és Károly bástyák között, az egykori kapun kívül.
A főtértől D-re eső városrész legfőbb látnivalója a főtér és a Béga-csatorna között félúton látható Hunyadi-várkastély. Eredetijét Károly Róbert építtette 1318-ban, majd később Hunyadi János alakíttatta át. A honvédek 1849-es ostroma annyira megviselte az épületet, hogy 1856-ban teljesen újjá kellett építeni (a homlokzatán látható római számok is erre utalnak). A várkastélyt 1872 óta múzeumként használják.
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 453-457.
GPS: | É 45° 45.420 (45.757008) |
K 21° 14.005 (21.233423) |
Temesvár (Timişoara) városa a Bánság központi részén, a Temesköz területén sík vidéken, a K-ről érkező és itt DNy-ra forduló Béga- (hajózási) csatorna két partján fekszik. Egykori erődítményeinek maradványai még megfigyelhetők itt-ott, a modern nagyváros házaitól övezve.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.