A szédelgősöknek igy is veszélyes ösvényen áthatolva, csakhamar a szoros legnevezetesebb pontjához, az ugynevezett Balika várához ér a vizsgáló, hol a colossalis sziklahasábok szakadékaiból tátongnak elénk a hangzatos vár nevet viselő hires barlangerődök. Balika-vára két egymással szemben levő erőditett barlangból áll, melyek a szoros ellentétes oldalán, a patak szinvonalán felül mintegy 10 ölnyi magasságra feküsznek, oly elhelyezésben, hogy egyik a másikát kölcsönösen fedezte, miért azok a hely megközelithetetlensége s hatalmas védfalaik által a maguk idejében igen erős védhelyet nyujtottak. A két barlangot a néprege is összeköti, mindkettőt – ugymond – tündérek lakták, mikor a két barlang közti ürt ezüst hid kötötte össze. Mutatnak egy emberalakú sziklaszált is e barlangok felett; egyik tündér egy szép pásztorba, a tündértörvények ellenére, beleszeretvén, sziklává változott át, mond a rege, mely tündérekkel népesiti e tündérien szép szoros szikla-csarnokait. E barlangok közül tekintélyesebb terjedelmű s védművei által is kitünőbb a déloldali volt, ..... itt az 5 öl magas, 3 1/2 öl szélességű barlang zádot (nyilat) kettős védfal zárja el. A külső fal csakis a nyilat felemagasságáig emelkedik, alján ajtó és lőrésekkel ellátva. Egy öllel bennebb a második fal következik, mely a barlangszádot egész magasságában és szélességében befogta s kettős ajtóval birt, melyek közül az alsó bejáratul szolgált, mig a felső azon vizfolyosóra (Mordgang) vezetett, mely a külső fal mellvédes tetejének egész hosszában vonult el azon boltozat felett, mely a külső és belső védfalat egybecsatolta. A belső védfal háta mögött még másik, most csak ölmagasságra nyuló harmadik fal állott, mely egykor a barlangnyilat tetejéig emelkedett, a mint azt az e fal felső részén még most is látható, erős tölgyfa-bélettel ellátott négy ablak bizonyitja, tanuskodva egyszersmind arról is, hogy az igy egészen elfalazott barlang lakályos teremmé volt átidomitva; de ezen ablakos falnak nemcsak kényelmi, hanem védelmi hivatása is volt, mert az ablakok felett lőrések vannak, melyek egy felső vífolyosóra engednek következtetni.
Ha már most a jelenleg is teljes épségben meglevő – ölvastagságú – külső és belső védfalak bontatlan szilárd épitészetét s ügyes hadászati elveken nyugvó erőditési elméletét – mely az ellent, négysoros lövési vonal kereszttüzének tette ki – tekintetbe vesszük, át kell látnunk, hogy itt nem egy futva épitett alkalmi menhely, hanem egy értelmes hadtani combinatióval készült barlangerőd áll előttünk, melynek létidejét legalább is a XIII. századra kell fölvinnünk, s igy Balika azt nem épitette, hanem a már azelőtt megvoltat csak kiigazitotta és felhasználta, mit a barlangban nagy mennyiségben előforduló régi vastag cserépdarabok is bizonyitanak. És hogy e barlang a Rákóczy-szabadságharczban guerilla-vezérként szerepelt Balika előtt már védelmi czélokra használtatott s már azelőtt is Balika-vára és Balikalyuka nevet viselt, arra többek közt adatot találunk Szaniszló Zsigmond naplójában is, a hol az 1686-ik évre azt jegyezte be, hogy a németek május 7-én Scherfenberg tábornok alatt Balikalyukába (igy) menő embereknek, leginkább tordaiaknak, sok kárt tettek, lovaikból cica 12-őt elvittek. Ugyanez év május 25-ről azt jegyezte fel, hogy ő (Szaniszló) a lyukba (Balyikavára) puskákat, munitiót s féltettebb holmiait küldötte; tehát a barlangerőd fölfegyverzéséről gondoskodott. Mindebből egész biztosan levonhatjuk, hogy e barlangerőd már a Rákóczy-forradalom előtt a tordaiak és vidékbeliek biztosnak itélt védhelye volt s hogy már az Balikalyuk néven szerepelt; ily neve pedig eredhetett a mészkői Balyika-családtól, a mely, mint másutt kimutattam, korántse volt oláh család, hanem nagyon előkelő, Rákóczy György által nemesitett székely primor-család. Nem lehetetlen, hogy e védbarlangot – mely Mészkő határába esik – valamelyik Balika-előd erőditette meg régi ős időkben s igy lett az e családról elnevezve. A barlang maga igen lakályos s oly terjedelmű, hogy pár ezer embernek kényelmes elhelyezkedési tért nyujt. Alakja U idomú, a mennyiben a védfalakon belül 50 lépésnyire délnek irányul; itt csaknem egyenes szögben megtöretve, keletnek fordul mintegy 30 lépésnyire, hol a bemenettel párhuzamosan futó, de menedékesen emelkedő s északnak irányuló hátsó folyosóban végződik. A barlangnak mindez osztályai lakályosak, 3–4 öl szélességűek s legtöbb helyt 5 öl magasak, kivételt csak az északi ág képez, mely emelkedése folytán főleg záródása irányában eltörpül.
A szoros túlsó felén e főbarlang-erőddel szemben s azzal egyenlő magassági szinvonalon nyilik a kisebb védbarlang, mely szintén az általános Balikavár elnevezés alá van vonva. Ez is erőditve volt, kisebb szabású szádát (nyilatát) csak egyes védfal zárta el egész szélességében és magasságában, de védképességét fokozta zömtoronyszerűsége, a mennyiben ajtaja nem a fal alsó részén, hanem magasan fenn volt elhelyezve, a hová csak hágcsón lehet feljutni, mely, ha felvonatott, akkor a feljutás nagyon is meg volt nehezitve...
A kisebb barlang védfala a nagy barlang falánál jóval vastagabb, mintha az ottani hármas fal védképességét itt az egynek tömöritése által akarták volna fokozni. Az ölnél vastagabb védfal oly szilárdan van forró mésszel összealkotva, hogy ha az ajtószemöldököt ki nem feszegették volna, az még sok századon át daczolhatott vala az idővel, igy azonban félő, hogy támpontot vesztve, egy szép napon össze fog omlani. Maga a barlangür is szűkebb a túloldalinál, de annál jóval mélyebb (terjedelmesebb befelé), az csak egy, északnak irányuló ággal bir, mely vége felé annyira összeszűkül, hogy csak hason lehet továbbcsúszni...
Részlet Miski György: Erdélyi és Érdélyen kívüli települések bemutatása c. művéből:
A szikláról sziklára szökdeső patak szélén csekély vízálláskor végig lehet vergődni a hasadékon; de gyakran a vizet átgázolni vagy a meredek sziklák közt kell tovább mászni. Ha Thorda felől megyünk be a hasadékba, akkor hosszának több mint felerészét kell meghaladnunk, hogy az oldalfalában levő barlangokat elérjük. Két barlang van itt egymással szemben. A jobb oldalon, a patak színe felett 150 lábnyi magasságban a Balika vára vagy Baylyuka nevű barlang száda van. Ez be van falazva, csak ajtóforma nyílás és ablak hagyatván. Lőréses kettős kőfal környezi. Meredek, 200 lépés hosszú ösvény vezet fel a bejáráshoz. Ezen bemenvén, egy tágas csarnokba jutunk, melyben 100 ember bizonyosan elfér. E csarnok mögött a barlang két ágra szakad; az egyik ág mind magasabbra visz, nemsokára összeszűkűl és letörpűl, úgyhogy csak meggörbedten haladhatunk tovább, s végre egy víztócsához jutunk. A másik ág tekervényes és szintén fölfelé visz s egy szűk hasadékban végződik. A bal oldalon majdnem ugyanazon magasságban egy boltozott folyosóhoz hasonlító barlang van, melynek hossza 40 lépés, szélessége 3-6 lépés, legmagasb helyei 18 lábnyiak. Ennek talaja sima és száraz; a másiké ellenben göröngyös, nedves és sikamlós. A két barlang nyílásai átellenben esnek, egymástól csak egy puskalövésnyire. Mindkét barlang háborús időkben a környék lakóinak menyhelyűl szolgált."
