Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DömösMagyarországKomárom-Esztergom megyeEsztergom vármegye - Királyi központ - prépostság

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

Dömös - Királyi központ - Prépostság

A Duna kanyar szívében fekvő Dömös és környezete már őskortól kezdődően lakott volt és fontos részét képezte a Római határvonalnak a Limes-nek. A korabeli forrásokból kiderül, hogy az Árpád-család tagjai is sokat tartózkodtak az akkori főváros Esztergom közelében fekvő Dömösön és környékén.

Dömös esetében a források nem hagynak kétséget afelől, hogy a prépostság helyén már 11. században királyi udvarház állt, amely országos jelentőségű ügyek színhelye volt.

Fontos megemlíteni, hogy Dömös nem Kálmán (1095–1116) korában jelenik meg először írott forrásokban, hanem már I.Béla korában királyi magánbirtok központja (allodium) volt, ahol a (nyilván baldachinos–trónus, vagy az azt befogadó építmény összeomlása 1063-ban) a király halálát okozta.

Egy 1079 körülre keltezhető oklevél a dömösi curia-ban (in curia Dimisiensi) intézkedő I.(Szent) László királyt idézi Mindez a történetírás számára egyértelművé tette, hogy a monostor egy királyi udvarház átépítése nyomán keletkezett, mely curia szokás szerint lakóépületet és templomot is magába foglalt.

Az antiochiai Szent Margitról nevezett dömösi prépostságot Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse (a Képes Krónikában említett egyéb események időrendjére támaszkodva ) történészi feltételezések szerint 1108-ben alapította.

Az Árpád-kori uralkodók adományai nyomán számos korábbi királyi udvarház helyén kolostor vagy társaskáptalan létesült, úgy, hogy a világi épületek helyén egyházi intézményt emeltek.

Az egyház kezébe jutott birtokok azonban még egy ideig a királyi magánbirtokok sajátosságai jellemezték. Arra viszont először a pilisi ásatások nyomán lehetett gondolni, hogy a királyi adományozás esetleg nem volt teljeskörű, hanem a klauzúrán kívül fennmaradt egy világi célokat szolgáló, alkalmasint igényes kivitelű kúria vagy vendégház, melynek szerepére és működésére esetleg a lovas és vadász felszerelés sűrűn előkerülő elemei, illetve a feltárt állatcsont anyagban feltűnően magas arányú vadállatcsont utal.

Gerevich László a dömösi prépostság ásatásainak vezetőjeként (1971–1980) korszakalkotó eredményekkel járult hozzá a magyar romanika kezdeteinek megismeréséhez és közép-európai helyének meghatározásához. Gerevich László a királyi udvarházat a háromhajós templom szentélyfejétől délre húzódó prépostsági épülettömbön belül azonosította, ahol egy korai, nyújtott téglalap alaprajzú épület alapfalait ismerte fel. A téglalap alaprajzú királyi palota feltárt romjaiból napjainkban egy dongaboltozatú pince látható.

A feltételezett korai udvarházhoz tartozó korai templomról keveset tudunk. Korai kőfaragványok és biztosan azonosítható alapfal részletek ugyan nem állnak a rendelkezésünkre, de a templom keleti része feltűnően sok falelválást, tehát belső építési periódust jelöl.

A prépostságot megelőző királyi allodium-ot, uradalmat már Gerevich László a német uralkodói rezidenciákkal (Königspfalz) hasonlította össze, anélkül azonban, hogy egyértelműen kiderült volna, hogy valóban erődítmény(sáncárok vagy palánk) vette-e körül a templomból és királyi palotából áll óegyüttest. Az viszont világosan kiderült, hogy ezt a szűkebb területet kora Árpád-kori falusias település vette körül.

A Gerevich László által feltárt háromhajós, a főszentély alatt alépítményként kriptával bővített templom részletei és megmaradt faragványai Álmos építkezéseivel jól összefüggésbe hozhatók.

A prépostság épülete 1321-ben elpusztult, de az épületek sorsát a török háborúk pecsételték meg. A törökök a  dömösi épületek faragott köveit és kőanyagának jelentős részét felhasználták az esztergomi építkezéseikhez.

A templom fennmaradt alapfalait az 1980-ig tartó ásatási munkákkal feltárták, majd 1989-ben a falak állagmegóvása mellett a rekonstruált altemplomot is látogathatóvá tették.

Források:

Gerevich László - Dömös ( Mûemlékvédelem 36, 1992, 73-80) HA 1.614)
Benkő Elek - Gerevich László és az egyházi emlékek régészeti kutatása - 2012
Magyarország Régészeti Topográfiája 5. kötet - Komárom megye, Esztergom és Dorog járás
Dömös - Királyi központ és környezetének szintvonalas rajza - MRT 5. kötet

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 45.856 (47.764267)
K 18° 54.200 (18.903334)

Információk: Dömösön a Királyi központ és a prépostság romjai a település felett elhelyezkedő dombon találhatóak.

A főútról az Dózsa György út és Álmos herceg útján haladva érjül el romkertet, mely előtt kis játszótér is található.

A romkert látogatása ingyenes, az altemplom megtekintése pedig szerény összeg ellenében, a nyitva tartási időben lehetséges.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv