Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Torockó - Rimetea, Románia, Erdély és Partium, Torda-Aranyos történelmi vármegye - Székelyvár, Székelykő
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az Érchegység Aranyosmelléki hegysorához tartozó Torockó-hegység É-i részében, a Székelykő tömbje és a Bedellői-havasok közötti völgyben, a Torockói (Havas)-patak mellett fekszik Torockó (Rimetea) település.
A Torockó feletti Székelykő csúcsán az első középkori várat az Ákos nb. Toroczkai családból eredő I. Ehellős építtette a tatárjárás előtt. Először 1249-ben említik. A tatároktól kétszer is sikerrel megvédett várat a király az Aranyos-melléki kézdi székelyeknek adományozta. 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkelés idején a vár árulás folytán a paraszthad kezébe került. 1516-ban II. Lajos király új adománylevelet adott ki Toroczkai Ferencnek és fiának, melyben új adományul adta Torockó várát tartozékaival együtt. A vár a 17. században lett lakatlanná.
Torockó felől K-i irányban, jelzett turistaúton jutunk fel a Székelykő hegygerincének É-i tömbjéhez, ahol két erődítés nyomait találjuk. A Székelykő É-i fennsíkját egy toronnyal megerősített, a toronynál derékszögben megtörő hosszú fal választotta el a lankásabb K-i, ÉK-i lejtőtől. A fennsík É-i, Ny-i és DNy-i oldalát a sziklák meredeksége miatt külön fallal nem kellett védeni. A már említett, K-i oldalon lévő torony falát Orbán Balázs könyvének egyik metszetén láthatjuk, ma egy kb. 8-10 m átmérőjű kör alakú terepalakulat jelzi helyét. A toronytól a fennsík peremén ÉK-i irányban figyelhetjük meg az egykori fal egy részének nyomvonalát, valamint a toronytól kb. 10 méternyi távolságban egy beásában csekély kőfalmaradványt is láthatunk. A toronytól egy másik fal is indult DK-i irányba, és egy kis gerincre futott fel. Ez a fal csak terepalakulataiban látható, Orbán B. metszetén viszont még jól látszik. A toronytól K-i, DK-i irányba leereszkedve, kb. 50 m távolságban lévő hegynyeregben mesterséges, kör alakú üreg talán az egykori ciszterna maradványa lehet. Ennek átmérője 10 méter. A toronnyal és fallal védett fennsík legészakibb pontjánál egy 15-20 méter széles sziklahasadékon átmászva jutunk el a Székelykő legészakibb pontján lévő Vársziklájára. A Vársziklája nevű szirt szabálytalan ovális alakú, mérete kb. 45x30 m. Amikor a fent leírt, toronnyal és fallal kerített fennsík elesett, ide, erre a rendkívül jól védhető, szinte bevehetetlen kis sziklacsúcsra vonulhattak vissza a védők. A Várszikláján most erődítés vagy falazat nyomai nem láthatók. Legmagasabb pontján jelenleg fakereszt áll.
Végezetül lássuk Orbán Balázs 19. század közepén készült leírását a Székelykőn akkortájt fellelhető
vármaradványokról:
„… a Székelykő harmadik, legszebb és legérdekesebb csúcsa, a Vársziklája, melyhez bizonynyal meghatva s fokozott érdekeltséggel fog közelitni mindenki, ha tudatával bir annak, hogy e csúcson feküdt azon büszke vár, melynek székelyek által védett falain megtört a mongolok hatalma, hol legyőzhetlenségüknek nymbusa csorbát szenvedett, hol oly csatákban nyilvánult a székelyek hősiessége, melyeknek győzelmi emléke egészen napjainkig fen van tartva e havasnak Székelykő és e várnak Székelyvár elnevezésében, mert azelőtt a Székelykőt Kengürthnek és a Székelyvárt Truszko vagy Toroczkó várának nevezték.
Toroczkó vára lételéről első okmányi tudomásunk 1249-ig hat fel, mely évben IV. Béla Andrásnak, Ivanca fiának azon kitünő szolgálataiért, melyeket a haza vészének idejében kedves fia István részére tett, nevezetesen Turuch várában, nem kimélve áldozatot és fáradalmat, azt fegyveresek sokaságával védte és oltalmazta, Mangát, a Galgócz vármegyében Zsitva folyó mellett fekvő falut adományozza. 1253-ban pedig ugyanezen András mesternek, mert Turuch várát erősen épitette s még erősebben védte, Gimest adományozza.
Ez adománylevelekből kitűnik az, hogy Toroczkó várát ide a havas ormára András mester, a Toroczkóiak ezen hős eldőde épitette; ki az, hogy az oly tekintélyes vár volt, melynek épitése és megvédéseért két tekintélyes jószágot nyert András mester; kitűnik az is, hogy azt a mongolok ellen fegyveresek sokaságával – mialatt kétségtelenül a székelyek értetődnek – megvédte. Aranyosszék adománylevélben a székelyek e győzelme még nyomatékosabban ki van emelve, hol előadatik, hogy a kézdi székelyek a szorongatott Toroczkó várának segitségére sietve, nemcsak felmenték, hanem a szétszórt mongolok kezei közt levő foglyokat is kiszabaditák.” „…Az ország minden részébe ellátszó ez óriási sziklagúlára eltörölhetlen betükkel van bevésve a székely név dicsősége, s valahányszor a Székelykő és Székelyvár neve emlittetik, mindannyiszor felujulnak azon nagy idők, mindannyiszor felelevenednek az itt vívott fényes győzelmek emlékei. Zarándokoljunk el azért Mekkába menő áhitatos hadzsikként oda a büszke sziklaoromra, megszemlélendők azt, mi e várból fenmaradt, hogy kőbetüivel a késő ivadéknak az ősök csudás vitézségéről beszéljen. Vándoroljunk el oda szent ihlettel, hadd lássuk, mi képviseli ott a multat, hadd tudjuk, mit tartott meg az idő kérlelhetetlensége azon nagy korszakból, midőn vihart e büszke sziklaormon nem a természet, hanem az ember költe; jótékony vihart, mely, miként a természet vihara a légkört, kitisztitá a hont az ártalmas, egészségtelen elemektől. De lássuk a kérdéses várat. Vár volt már önmagában is azon sziklacsúcs, mely minden oldalról megközelithetlen, mert sziklafala oly függélyes, több ezer lábnyi oly mélység környezi, melyen át csak a büszke reptű sas tudhat a tetőre feljutni; kivételt egyedül a keleti oldal képez, hol a Várhegy a Lajos csuppal egy nagyon keskeny, szintén meredeken lehanyatló sziklagerincz által függ össze. Csak ez egyetlen alig öt öl széles, különben is bajosan megmászható helyen tudhatja az ember megközeliteni a sziklaormot, s azért ez egyetlen pont megerősitésére volt a várépitőknek minden figyelme forditva. Mert ott, hol az út a sziklagerinczen a hegynek vagy 6 ölnyire ez oldalról is meredeken leszelt oromszélére sziklába vésve felvonult, egy hatalmas, látszólag köridomú zömtorony (donjon) állott. Ezen zömtoronytól jobbra és balra, vagyis délkelet és északkeletre V idomban hatalmas védfal nyúlt ki, mely a felvonuló útat mindkét oldalról fedezte, s honnan és a központon levő zömtoronyból a feligyekvő és a keskeny úton csak kis tömegben rohanható ellenséget nagyon könnyen meg lehetett semmisiteni. A délkeletre nyúló fal az út felett vonuló sziklagerinczre volt fektetve, s miként a sziklaél, ugy ez is kanyargólag ment 120 lépés hosszuságra; itt a szikla maga is függélyesen levén leszelve, a fal megszünt, de alább, hol a szikla bemélyedése a megközelitést lehetővé tette, ujból folytatódott, ugy hogy a délkeleti fal egész hosszát 160 lépésre tehetjük. Az északkeleti védfal közvetlenül a hegy oromszélére volt fektetve 120 lépés hosszuságban, vagyis a hegynek csak azon pontjáig ment, hol az függélyes-meredekké válván, a feljuthatás lehetlenné vált, miért a fal továbbépitése is feleslegessé volt téve. Az erőditéstan ez elméletének itt legbámulatosabb alkalmazását észlelhetjük, mert a fenn körvonalazott kevés fal és zömtorony által a Várhegyre való feljuthatás teljesen el volt zárva, s mi e falakon hátul volt, vagyis a hegynek délre lejtősülő lapályos fenlapja, mely mint egy 25 hold kiterjedésű lehet, önmaga képezett egy oly terjedelmes és bevehetetlen erődöt, hol 20–30,000 ember is elfért, s teljes biztonságban táborozhatott, mert a vár belterén levő sátrak, vagy alkalmi faházakban tanyázhattak, a mennyiben a hegynek figyelemmel átvizsgált fenterén semminemű épületnyomra nem akadhattam, s másra, mint nagy mennyiségben szétszórt vastag cserépdarabokra, nem találhattam; de e töredékek is tanusitják, hogy a most sasok és keselyük által lakott sziklaormon egykor emberek laktak, oly emberek, kik sasként csaptak innen le a hon ellenségeinek kiirtására.
A leirtak szerint volt erőditve a Székelyvár, de e védműveket is csak figyelmes észlelés nyomán lehet felismerni, mert ma alig áll fenn a leirt zömtoronyból két öl magasságú, s másfél öl szélességű faldarab; többi részének valamint a két oldali szárnyfalaknak csak 3–4 láb magasságú alaprakata van most meg; a többit elmorzsolta az idő kérlelhetetlensége, köveit a végtelen örvénybe hengergette le a vihar zúgó fertege; de a fenmaradt csekély töredék is elégséges arra, hogy felmutassa, miként itt valójában kővár létezett; elégséges arra, hogy igazolja a történelem által feljegyzett hősi harczokat, hogy a mult emlékeit kutató az egykor büszke várnak csekély töredékeiből is megállithassa a mult dicsőségének elvitázhatlan tényeit.”
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 462-463.
GPS: | É 46° 27.218 (46.453632) |
K 23° 35.202 (23.586702) |
Az Érchegység Aranyosmelléki hegysorához tartozó Torockó-hegység É-i részében, a Székelykő tömbje és a Bedellői-havasok közötti völgyben, a Torockói (Havas)-patak mellett fekszik Torockó (Rimetea) település A Torockó feletti Székelykő északi csúcsán találjuk a középkori vár csekély maradványait. A falu északi végéből induló jelzett turistaúton kb 1 órás, helyenként meredek terepen vezető úton juthatunk fel a Székelyvárhoz.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.