Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szörény - régi vár

Szörény (Drobeta-Turnu Severin) város központjától keletre, kb. 500 méterre találjuk a 3. században épített, majd a 4. században kiegészítésekkel ellátott római castrum romterületét. Közvetlenül a castrum maradványai mellett, a nyugati oldalon láthatóak a vele egykorú település romjai, illetve azon belül egy 14.

századi ferences templom helyreállított alapfalai. A castrum délnyugati sarkához közel figyelhetjük meg a rómaiak által épített Duna-híd északi pilléreit.

A római castrum délnyugati sarkában egy masszív, kerek alaprajzú középkori torony ma is 2-3 méter magasan álló romját találjuk. A kb. 2,5 méter falvastagságú, 15 méter külső átmérővel rendelkező torony építésekor a romterületen található római köveket, sírköveket használták fel építőanyagul. A déli és a nyugati oldalon a castrum falának egy szakaszát a torony külső védőfalaként újrahasznosították, úgy, hogy azt az északi és a keleti oldalon a római romterület fölé emelt, sokszögű kiegészítő falazattal egy zárt külső várrá alakították. A külső vár kapuja a keleti oldalon nyílott. A római erőd déli bejáratától a keleti bejáratáig az említett középkori kiegészítő falazat elé, attól kb. 20 méter távolságban egy negyed körív alakú, külső védőárkot is készítettek. A külső, középkori védőfalak által védett terület nagysága kb. 35 m x 35 m-es lehetett.

A középkori torony és körítőfalazata határozottan elkülöníthető, és bizonyosan később épült, mint a castrum római kori épületei. Ennek ellenére sajnos nem tudni pontosan, hogy a középkor mely szakaszában készültek, és meddig használták azokat. Elképzelhető, hogy a Vaskapu 1-es gáttól lejjebb fekvő egykori Insula Banului szigetén emelt bizánci építésű vár (mely ma víz alatt áll) építéséhez kapcsolódóan a folyam alsóbb szakaszán ezt a várat is eredetileg a bizánciak emelték, és használatban maradt egészen a mai városközpontban lévő középkori vár elkészültéig. Ezt a feltevésünket látszik megerősíteni a középkori várrészben feltárt 2 x 2m-es kútban előkerült pénzlelet: az egyik II. Asen Iván bolgár cár (1218-1241) idejéből származik, a vár tehát ekkor már bizonyosan állt. A másik II. Andronikosz Palailogos bizánci császár (1282-1328) korából való, eszerint ekkor még használták az erősséget. Az új szörényi várra az első adat 1368 -ból származik, a régi vár felhagyását tehát valamikor a 14. század közepére keltezhetjük.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 474-475.

Gheorghe Cantacuzino: Cet�ţi medievale din Ţara Rom�neasc�. (XIII-XVI.) Bucuresti. 106-117.