Csicsva vára
Szlovákia keleti részén, Kassától mintegy 65, Varannótól pedig 8 kilométerre északkeletre fekszik Telekháza (Sedliská) település, melynek közelében emelkednek Csicsva (Čičava) várának romjai. A középkori vármaradvány alatt, a napjainkban Telekházához tartozó, alig néhány házból álló falu, Csicsvaváralja fekszik.
Egy oklevél tanúsága szerint ezt a területet 1270-ben V. István király az egyik hívének, Básztély nembeli Rénold nádornak adományozta. A következő években vagy ő, vagy a fia, Gyulas előkelő emeltette Csicsva várának korai magját, mely az erősség körül formálódó váruradalom központjaként szolgált.
1316-ból származik a vár első írásos említése. 1334-ben egy oklevélben castrumként és castellumként egyaránt leírják. Két évszázadon keresztül a Básztély nemzetségből leszármazó Rozgonyi bárói família tagjai laktak benne, akik kezdettől fogva I. Károly királyt (Károly Róbert) támogatták, ezért annak hatalomra jutása után az ország vezető tisztségviselői közé emelkedtek fel.
1523-ban a család utolsó férfi tagja, Rozgonyi István halálával, egy örökösödési szerződéssel a Báthory főúri család szerezte meg. A törökkel vívott vesztes mohácsi csata utáni anarchikus belháború idején 1527-ben Szapolyai János király serege megostromolta és elfoglalta, majd a győztes katonaság felgyújtotta az épületeket. A tűzben odalett a vármegyei levéltár is. A várat ezt követően azonban helyreállították.
A Báthory család egészen Báthory István országbíró 1605-ben bekövetkezett elhunytáig birtokolta a várat,. Vele a nemzetség férfiágon kihalt. Végrendelete értelmében a csicsvai–varannói uradalom több kézbe került, a vár részbirtokosai a Homonnai Drugeth, a Nyáry és a Barkóczy család tagjai lettek.
A Habsburg-ellenes hadjárata során I. Rákóczi György serege Csicsvát valószínűleg már 1644 kora tavaszán elfoglalta. 1677 és 1682 között a vár többször adott helyet a megyegyűléseknek. Thököly Imre mozgalma idején, 1682 őszén Csicsva is kuruc kézre került. Miután Thököly hatalma 1683 őszén megingott, a várúr Barkóczy Ferenc és Homonnai Drugeth Zsigmond is I. Lipóthoz pártolt.
Ezért 1684. június elején Thököly generálisa, Semsey Pál kuruc seregével a vár ellen vonult. Néhány napi ágyúzást követően a védők megadták magukat. A lövetés során az egyik bástya súlyosan megrongálódott. Az ostromlók ezt fával sebtében kijavították, de a vár helyreállításával rövidesen felhagytak.
Csicsvát 1686-ban romosnak, elpusztultnak írják le a források, de néhány év múlva azonban helyreállították, majd a Rákóczi-szabadságharc első évében máris szerephez jutott. 1703 nyarán Zemplén vármegye nemességének jelentős része a felkelők elől Csicsva várába húzódott, amely azonban még ugyanezen év szeptemberében kuruc kézre került.
A vár urai, az idősebb és az ifjabb Barkóczy Ferenc hamarosan Rákóczi pártjára álltak, 1704 őszén visszakapták elkobzott ingó és ingatlan javaikat, s az előbbi 1709-ben bekövetkezett haláláig tábornokként, az utóbbi lovasezredesi rangban szolgálta a szabadságharc ügyét.
A hanyatlóban lévő kuruc mozgalom utolsó esztendejében, amikor a császári hadak Zemplén vármegye felé közeledtek, 1711 januárjjában az ifjabb Barkóczy harc nélkül feladta Csicsva várát és átpártolt. A katonai és stratégiai jelentőségét elvesztett erősséget ezután a csapataival odaérkező Lancken császári tábornok felrobbantatta.
Az ezt követő összeírás romos várként említi, amelyben csupán két helyiség használható. Ezután évtizedekig elhagyatottan pusztult. Kőanyagának egy részét a helybéliek hordták el építkezéseikhez, majd a következő évszázadokban az omladozó falakat az erdő és az aljnövényzet vette birtokába.
A vár építéstörténete:
Az Alacsony-Beszkidekhez tartozó 225 méter tfsz. magas hegyhát DK-i letörésén épült fel Csicsva vára, melynek jelentős maradványai napjainkban uralják az Ondava (egykor Bodrog) folyó völgyét. A vár korai magját a sziklás várdomb legmagasabb pontján a 13. század végén, épült 11 méter átmérőjű központi torony képezte. Ennek északnyugati részét, a várható támadás irányából, a külső felén megvastagított, ék alakú falazattal készítették el. A torony belső tere kör alaprajzú, átmérője 5,5 méter. Keleti és délnyugati oldalához csatlakozva építették meg a szabálytalan sokszög alakú várfalat. Ennek délkeleti részén emelték a három helyiségből álló palota épületét.
Csicsva várát a középkor folyamán jelentősen bővítették. Az erősség a csúcson emelkedő, szabálytalan alaprajzú felsővárból, és a később létesített alsóvárból állt. Az alsóvár udvarát egy kőfal két részre tagolta. Az É-i nagyobb felének védelméről egy toronyszerű, vastag falú épület és a tőle DK-re emelkedő kerek torony gondoskodott. Az alsóvára kapuja a keleti oldalon lévő kapuvédő torony mellett nyilt. Az alsóvár D-i része keskeny falszorost alkotva vette körül a felsővárat. Ennek a várfalnak csak részletei maradtak fenn.
Csicsva felsővára mintegy 6–8 méterrel emelkedik az alsóbb védőművek fölé. Felvonóhíddal védelmezett kapuja a Ny-i oldal közepén nyílt, míg alaprajza követte a hegytető szabálytalan formáját. A felsővár ÉNy-i sarkán áll az öregtorony, míg ÉK-i részén a kápolna. A K-i részen húzódik a palotaszárny, illetve az Ondava folyó felé kiugró sziklán épűlt a nagyméretű és erősfalú ágyútorony. Bár a D-i oldalt erősen elpusztították a császári robbantások, az É-i részen a falak és épületek 1-2 emelet magasságáig megmaradtak. Több helyen még ép boltozatok is megfigyelhetők. A felsővár udvarát egykoron sok szobából álló helyiségsor fogta körbe. Mivel a 15. századtól kezdve itt tartották Zemplén vármegye nemesi gyűléseit, ezért kellett is a hely a résztvevők méltó fogadásához.
A századokkal ezelőtt felrobbantott erősség udvarát és épületeit 2001-ben kezdték megszabadítani a sűrű bozóttól. Ezt követően kisebb munkálatok is kezdődtek. A komolyabb léptű feltárást és a vár felújítását 2014-óta, az eperjesi műemlékvédelmi szakemberek felügyelete mellett a Pro futuro hradu Čičva polgári társulás végzi.
Az eltelt időszaban több ponton sikerült statikailag megerősíteni a falakat, az omladékoktól megtisztítani a területet. Folyamatban van az alsóvár keleti külső védőfalának megerősítése, az alsóvár kapuját védő torony és az északi torony állagmegóvása. A felsővárban végezett részleges munkálatokkal megtisztították a még álló helyiségeket, illetve kisebb statikai jellegú falazásokat készítettek. Az ágyúbástya állagvédelme is megkezdődőtt. A munkálatok napjainkban is jó ütemben haladnak. A társulás vezetője még bő tíz esztendőre teszi a legfontosabb teendők befejezését.
A vár a munkálatok alatt is szabadon látogatható. A vár területe rendezett, azonban főként a felsővár romjai között óvatosan közlekedjünk! A vár keleti oldalán lévő erdőt gyérítették, az aljnövényzetet ritkították és új ösvényt építettek ki a várhegy alatti parkolótól. A vár a településről déli irányból is megközelíthető a zöld jelzésen.
Források:
Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei - 2018.
AB ART press: Hrady a známky na Slovensku 2002
Miroslav Plaček, Martin Bóna: Encyklopedie slovenských hradů - 2007
Ma7: Telekháza-Csicsvaalja - 2020. augusztus 25
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 1996
Ludovit Janota: Slovenské hrady I. 1935, reprint 1996