A varannói várkastély
Varannó város az egykori Zemplén vármegye északi részén, a mai Szlovákia keleti felén Eperjestől keletre a Tapoly folyó bal partján fekszik. Ma Vranov nad Topľou néven mintegy 23000 fős szlovákok lakta járási központ.
Varannó első írásos említése V. István király korából 1270-ből származik. A város neve a kutatások szerint a szláv vrana szóból származik, mely varjút jelent. 1363-ban már mezővárosként említik az oklevelek. Varannó virágkorát a közép és a kora újkorban élte, hiszen a településen vezetett keresztül a Lengyelországba tartó kereskedő út.
A mezőváros keleti széléhez közel egykor egy erődített kastély állott, azonban erről a várkastélyról eddig igen keveset tudunk.
A varannói származású Imrich Michnovič kutatása szerint az épületegyüttest a XIV. század elején kezdték el építtetni Varannó akkori földbirtokosai a Rozgonyiak, 1472-ben pedig egy forrás szerint Rozgonyi Rajnald kastélyát királyi engedéllyel várszerűen erősítette meg. A források az erődített udvarházat először 1619-ben említik.
Anton Ernst Burckhard von Birkenstein 1689-es kiadású Erz- herzogliche Handgriffe… című tankönyvében a várról ezt írja: „Varannó egy erős magyar várkastély falakkal, tornyokkal, jó néhány bástyával és egy széles vizesárokkal a védelme egyszerű (kényelmes).” A vár és a város között egykor kazamata rendszer működött, mely még a II. világháború után is létezett. Az 1960-as évektől viszont a kazamatákat betemették, melyek ma sincsenek feltárva.
Az eddig ismert egyetlen fennmaradt metszetet szintén Anton Ernst Burckhard von Birckenstein eredetileg 1686-ban kiadott mértani és magyarországi várak, városok és kastélyokat ábrázoló könyvében találjuk, melyben VARANO felirattal egy erődített palotát ábrázol. A metszeteket 1683 és 1686 között a holland Justus van der Nypoort készítette. Bár a metszetek közül többről bizonyítható, hogy régebbi képeket másol, így nem pontos, mások viszont valósághű képet mutatnak. Véleményem szerint esetünkben is valószínűleg többé-kevésbé hiteles lehet a metszet, hiszen a romjaiban fennmaradt, Varannóhoz közeli Csicsva vára hasonlít a művész által szintén megörökített várhoz.
A vár 1688-ban gróf Homonnai Drugeth Krisztina hozományaként székesi gróf Bercsényi Miklóshoz kerül. Az ifjú pár házasságkötésük után sok időt töltöttek varannói kastélyukban. Thaly Kálmán azt is leírja, hogy Bercsényi Miklós feleségével a várkastélyon belül külön lakrészben éltek sógornőjétől. 1691-ben azonban Homonnai Drugeth Krisztina meghalt férje pedig később már Ungváron rendezkedett be.
A kastély 1708-ban fontos szerepet nyert. Ugyanis Bercsényi Miklós Goleczki Ferenc nevű secretariusa a varannói várkastélyban hagyta megőrzésre egyik festményét, mely a genazzanoi Jótanács Anyja kegyképének egy XVII. század végi másolata. A képen Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Ez a kép Hnatovics Ágoston a varannói pálosok vezetőjének feljegyzései szerint 1708. augusztus 27-én csodás módon könnyezett. A hívő emberek a képet a várkastélyból egy körmenettel a varannói pálos templomba vitték át, így a kegykép a mai napig a templom főoltárán látható.
A Rákóczi szabadságharc során Bercsényi Miklós több levele tanúskodik arról, hogy a varannói kastélyában többször megfordult. A XVIII. század közepén azonban az akkor már lepusztult állagú várkastély helyére a Barkóczy család barokk stílusú egy emeletes kastélyt épített, melynek főhomlokzatán a kiemelkedő középső része timpanonos kiképzésű volt. Fényes Elek 1851-ben megjelent leírásában megemlíti a kastélyt és a vár romjait: „Diszére szolgál a gr. Forgách család kastélya, melly egy régi várkastély romjaira épült, mint ezt számos düledékek és pinczeüregek tanusitják.”
A romok további sorsáról nem tudunk. Azonban a kastélyt a II. világháború után iskolaként használták, ám a helyi vezetőség először a kastélyt egy modern szocreál épülettel építette egybe, majd sajnos az 1980-as évek végén –a helyiek tiltakozása ellenére is- elbontatta a régi épületet, helyére pedig egyszerű panel iskolát építetett. Ma az egykori várkastélyból legfeljebb a föld őrizhet némely emléket, ám érdemes lenne feltárni a falakat és az egykori épületeket.
Farkas Kristóf Vince
Irodalom:
Birckenstein, Anton Ernst Burckhard von: Ertz- herzogliche Handgriffe dess Zirckels und Linials, oder Ausserwählter Anfang zu denen mathematischen Wissenschafften. ... Augsburg, 1698.
Farkas Kristóf Vince: Genazzano, Varannó, Jászfényszaru. Egy kép és az abból levonható történelmi tanulságok. Jászfényszaru, 2008. /kézirat/
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. II. köt. Pest, 1851.
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1997.
Michnovič, Imrich: Dejiny Vranova nad Topľou. Vranov nad Topľou, 1992.
Rózsa György: A Birckenstein-féle metszetes könyv: (Justus van der Nypoort magyar vonatkozású művei). Bp., 1957.
Thaly Kálmán: A székesi gróf Bercsényi család. 1525-1689. I. köt. Bp., 1885.
Thaly Kálmán: A székesi gróf Bercsényi család. 1689-1703. II. köt. Bp., 1887.
Az oldalt Farkas Kristóf Vince gyűjtése alapján állítottuk össze
| GPS: | É 48° 53.368 (48.889469) |
| K 21° 41.184 (21.686401) |
Új feltöltések, frissítések
Mobilalkalmazás
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.
