Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A varannói várkastély

Varannó város az egykori Zemplén vármegye északi részén, a mai Szlovákia keleti felén Eperjestől keletre a Tapoly folyó bal partján fekszik. Ma Vranov nad Topľou néven mintegy 23000 fős szlovákok lakta járási központ. 

Varannó első írásos említése V. István király korából 1270-ből származik. A város neve a kutatások szerint a szláv vrana szóból származik, mely varjút jelent. 1363-ban már mezővárosként említik az oklevelek. Varannó virágkorát a közép és a kora újkorban élte, hiszen a településen vezetett keresztül a Lengyelországba tartó kereskedő út.

A mezőváros keleti széléhez közel egykor egy erődített kastély állott, azonban erről a várkastélyról eddig igen keveset tudunk. 

A varannói származású Imrich Michnovič kutatása szerint az épületegyüttest a XIV. század elején kezdték el építtetni Varannó akkori földbirtokosai a Rozgonyiak, 1472-ben pedig egy forrás szerint Rozgonyi Rajnald kastélyát királyi engedéllyel várszerűen erősítette meg. A források az erődített udvarházat először 1619-ben említik. 

Anton Ernst Burckhard von Birkenstein 1689-es kiadású Erz- herzogliche Handgriffe… című tankönyvében a várról ezt írja: „Varannó egy erős magyar várkastély falakkal, tornyokkal, jó néhány bástyával és egy széles vizesárokkal a védelme egyszerű (kényelmes).” A vár és a város között egykor kazamata rendszer működött, mely még a II. világháború után is létezett. Az 1960-as évektől viszont a kazamatákat betemették, melyek ma sincsenek feltárva. 

Az eddig ismert egyetlen fennmaradt metszetet szintén Anton Ernst Burckhard von Birckenstein eredetileg 1686-ban kiadott mértani és magyarországi várak, városok és kastélyokat ábrázoló könyvében találjuk, melyben VARANO felirattal egy erődített palotát ábrázol. A metszeteket 1683 és 1686 között a holland Justus van der Nypoort készítette. Bár a metszetek közül többről bizonyítható, hogy régebbi képeket másol, így nem pontos, mások viszont valósághű képet mutatnak. Véleményem szerint esetünkben is valószínűleg többé-kevésbé hiteles lehet a metszet, hiszen a romjaiban fennmaradt, Varannóhoz közeli Csicsva vára hasonlít a művész által szintén megörökített várhoz. 

A vár 1688-ban gróf Homonnai Drugeth Krisztina hozományaként székesi gróf Bercsényi Miklóshoz kerül. Az ifjú pár házasságkötésük után sok időt töltöttek varannói kastélyukban. Thaly Kálmán azt is leírja, hogy Bercsényi Miklós feleségével a várkastélyon belül külön lakrészben éltek sógornőjétől. 1691-ben azonban Homonnai Drugeth Krisztina meghalt férje pedig később már Ungváron rendezkedett be.

A kastély 1708-ban fontos szerepet nyert. Ugyanis Bercsényi Miklós Goleczki Ferenc nevű secretariusa a varannói várkastélyban hagyta megőrzésre egyik festményét, mely a genazzanoi Jótanács Anyja kegyképének egy XVII. század végi másolata. A képen Szűz Mária látható a gyermek Jézussal. Ez a kép Hnatovics Ágoston a varannói pálosok vezetőjének feljegyzései szerint 1708. augusztus 27-én csodás módon könnyezett. A hívő emberek a képet a várkastélyból egy körmenettel a varannói pálos templomba vitték át, így a kegykép a mai napig a templom főoltárán látható. 

A Rákóczi szabadságharc során Bercsényi Miklós több levele tanúskodik arról, hogy a varannói kastélyában többször megfordult. A XVIII. század közepén azonban az akkor már lepusztult állagú várkastély helyére a Barkóczy család barokk stílusú egy emeletes kastélyt épített, melynek főhomlokzatán a kiemelkedő középső része timpanonos kiképzésű volt. Fényes Elek 1851-ben megjelent leírásában megemlíti a kastélyt és a vár romjait: „Diszére szolgál a gr. Forgách család kastélya, melly egy régi várkastély romjaira épült, mint ezt számos düledékek és pinczeüregek tanusitják.”

A romok további sorsáról nem tudunk. Azonban a kastélyt a II. világháború után iskolaként használták, ám a helyi vezetőség először a kastélyt egy modern szocreál épülettel építette egybe, majd sajnos az 1980-as évek végén –a helyiek tiltakozása ellenére is- elbontatta a régi épületet, helyére pedig egyszerű panel iskolát építetett. Ma az egykori várkastélyból legfeljebb a föld őrizhet némely emléket, ám érdemes lenne feltárni a falakat és az egykori épületeket. 

Farkas Kristóf Vince

Irodalom: 

Birckenstein, Anton Ernst Burckhard von: Ertz- herzogliche Handgriffe dess Zirckels und Linials, oder Ausserwählter Anfang zu denen mathematischen Wissenschafften. ... Augsburg, 1698.

Farkas Kristóf Vince: Genazzano, Varannó, Jászfényszaru. Egy kép és az abból levonható történelmi tanulságok. Jászfényszaru, 2008. /kézirat/

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. II. köt. Pest, 1851.

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1997.

Michnovič, Imrich: Dejiny Vranova nad Topľou. Vranov nad Topľou, 1992.

Rózsa György: A Birckenstein-féle metszetes könyv: (Justus van der Nypoort magyar vonatkozású művei). Bp., 1957.

Thaly Kálmán: A székesi gróf Bercsényi család. 1525-1689. I. köt. Bp., 1885. 

Thaly Kálmán: A székesi gróf Bercsényi család. 1689-1703. II. köt. Bp., 1887. 

Az oldalt Farkas Kristóf Vince gyűjtése alapján állítottuk össze