Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tőketerebestől 16 km-re DK-re, az egykori Zemplén vármegyében, Abara (Oborín) község közelében, a Laborc partján vár állt a középkorban.

Az 552-es közúton DNy felől Abara faluba érkezve az első jobbra tartó utcán befordulunk, majd a házakat elhagyva a földúton egészen a gátig haladunk. Ezután a gáton ÉK felé haladva 1 km-t gyalogolunk, majd a gátról jobbra látható, összefüggő facsoporthoz leereszkedve a Laborc holtágának külső ívén álló várhoz érünk.

A község és a vár históriáját Liszkay Sámuel (1762 – 1831) ev. ref. abarai lelkész írta meg „Abara története” címmel. Értékes kéziratos munkája az 1900-as évek elején még megvolt az abarai parókián, mára azonban sajnos nyoma veszett. Abara falu 1278-ban szerepel „Villa Oborin” alakban, 1300-ban meg „Terra Abora” alakban említik, amikor Martonos mester az ura. 1419-ben már több Abarát különböztetnek meg Kis-, Nagy-, Alsó- és Felső-Abara néven. Ebben az időben a Kisabarai Baksza és a Bencze család birtoka.

1270-ben említést tesznek egy itt található várról, ez azonban nem megbízható forrásból származik. Konkrét adatok csak a 15. századtól – először 1411-ből – vannak Abara erősségéről. A 15. században az Ákos („Akus”) nemzetségből származó Upori család birtokolta. A vár ura 1470-ben az Upori család talán legnevezetesebb tagja Upori László volt, aki 1461-ben Szapolyay István Felső-Magyarországi főkapitány mellett alkapitányként szolgált.

Az 1471-es országgyűlés XXIX. számú törvénycikke – nem tudni, milyen okból – elrendelte a vár („castellum Abara”) lerombolását. Romba döntését valószínűleg végrehajtották, Abara vára ugyanis okleveleinkben többé nem fordul elő.

A várból még jelentős falmaradványok voltak láthatók a 20. század elején, sőt, a helybéliek elmondása szerint az 1940-es években is jól látszottak alapfalai. Bár romjai napjainkra sajnos teljesen elenyésztek, alaprajza a helyszínen még világosan kirajzolódik.

Abara vára a Laborc szintjétől némileg emelkedettebb helyen, kb. 25 x 25 m-es, négyzet alakú területen állt, melyet kettős árok vett körbe. Az 1 m mély és 6 m széles belső árok igen jól látható a vár K-i, D-i és Ny-i oldalán. A külső árok csak a K-i oldalon maradt meg, szélessége kb. 8 m, mélysége 1 m. Az árkokkal védett terület közepén egy kb. 10-12 m átmérőjű, kör alakú, sekély mélyedés található. Valószínűleg ez volt a központi építmény helye.

Forrás:

Péter Mihály: Hol feküdt az abarai meg a ráskai vár? Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez. 1906. (12) 127.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Bp. 1890. 133.

Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. Bp. 1909. 14-15, 

356-357.

Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. XI. Pest. 1865. 403. 

Michal Slivka – Adrián Vallašek: Hrady, a hrádky na východnom Slovensku. Košice. 1991. 173. 

Michal Slivka – Adrián Vallašek: Stredoveké šľachtické sídla v oblasti Dolného Zemplína. Nové Obrozy 1983. (25) 

145-190. 

/Karczag Ákos/