Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

EdelényMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBorsod vármegye - Borsod vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

Borsod vára

Egyik legismertebb ispánsági várunk a borsodi földvár, Edelény város É-i végében, egy természetes szikladombon helyezkedik el, amely kb. 15 m magasan emelkedik az É-i oldala alatt folyó Bódva fölé. A vár a teljes dombtetőre kiterjed, sáncának egy hosszabb maradványát a K-i és egy erősen rongált rövidebbet a Ny-i oldalon láthatunk, kb. 2/3 része azonban már eltűnt, csak a domb pereme jelzi az egykori vár szélét. A dombtetőre csak D felől lehet feljutni, többi oldala meredek és három oldalról nagy kiterjedésű mocsaras vidék vette körül.

A várral a 19. század második felétől többen is foglalkoztak. 1896-ban Bartalos Gyula végzett ásatást, de ennek eredményeit nem ismerjük.  1926-ban Leszih Andor ásatott több kutatóárkot, Megay Géza és Nyíri Dániel részvétele mellett. Akkoriban Borsod falunak még 16 háza állt a várban, ezek között jelölte ki az ásatási területeket. Leírásából tudjuk, hogy a sáncba is 4 m mélyen beleásott és gerendamaradványokat figyelt meg. A váron kívüli barokk református templom mellett pedig Árpád-kori sírokat tárt fel. Szórványosan S-végű hajkarikák is előkerültek. Erről az ásatásról sem maradt fenn dokumentáció.

A vár területét a 18. századtól kezdve Borsod falu házainak egy része foglalta el, s csak 1986-ban vált szabaddá és kutathatóvá a vár. A várat és környezetét 1973-ban és 1987–1988-ban Sándorfi György mérte fel. A vár hossza 205 m, szélessége 105 m, területe 1,7 ha.

1987–1999 között Wolf Mária vezetett ásatást a vár területén. Ennek során, 1988–1990 között, Nováki Gyula a sánc szerkezetét vizsgálta meg két helyen. Wolf Mária az ásatások részletes leírását, és azok kiértékelését számos résztanulmányban tette közzé.

Ez az első település, amely a 10. században állt fenn, erődítve nem volt. A megfigyelések szerint az egész telep egyszerre, tűzvész által pusztult el. Maradványaira telepedett rá a 10. század végén – a 11. század elején az ispánsági vár, Borsod megye első központja. A dombtetőt elegyengették, és kb. 60 cm vastag fekete humuszos földdel töltötték fel, majd erre épült rá a ma is részben még látható magas sánc.

Az ásatás folyamán ezen sánc K-i és Ny-i szakaszát egy-egy széles kutatóárokkal vágták át. A gerendamaradványok, illetve azok lenyomatai alapján jól rekonstruálható volt a szerkezete: két sorban, gerendákból összerakott rekeszek sorakoztak,a közöket földdel töltötték fel. Így kaptak egy több méter magas falat, külső oldala függőleges, belső oldala feltehetően lépcsőzetes volt. A Ny-i sánc külső oldalán egy utólagos javítás is megállapítható volt. A sáncszerkezet alján mindkét kutatási helyen sűrű, viszonylag vékony fákból álló réteg jelentkezett. Ez kezdetben egy korábbi sáncnak tűnt, de a későbbi ásatások a sánc más részeiben ezt a szerkezetet nem találták.

Az ispánsági várhoz tartozott az a 11. századi templom is, amelynek hiányos maradványai a várbelső ÉK-i részén kerültek elő. Egykorú írás nem említi, feltehetően ez volt a borsodi esperességi központ temploma. A templom alaprajzilag kissé szabálytalan téglalap, teljes hossza 18 m, belső hossza 16 m, belső szélessége 8 m, falvastagsága 80 cm. A közelében talált hatalmas kőlap valószínűleg az oltár volt. Körülötte nem volt temető. A vár területén kívül D-re, egészen közel különálló kis dombon áll a 18. század végén épült református templom. A korai, Árpád-kori templom kis részletei a mai tornyának északi oldalán bukkantak elő. Körülötte Árpád-kori sírokat tártak fel, minden bizonnyal a ma álló barokk templom helyén volt a falu 11. század második felében már fennálló plébániatemploma.

A vár első említését Anonymus 1200 körül írt művéből ismerjük, aki szerint a honfoglaló Bunger fia, Bors vezér építtette a föld népével és róla is nevezték el, majd Árpád őt tette meg a vár ispánjává. Györffy György azonban ettől eltérően Bors ispánt Géza fejedelem, vagy Szent István idejére teszi, amikor a vár megyeszékhellyé vált. A vár kezdetben a borsodi esperesség központja is lehetett. 1219-1282 között gyakran szerepel az oklevelekben, többek között 1219-ben börtönőröket, ugyancsak 1219-ben, majd 1220-ban és 1263-ban a várnagyot említik. Pusztulásának idejét nem ismerjük, de a tatárjárás után elveszthette a jelentőségét. Utoljára 1334-benmár csak mint „Feldwar” nevű sánccal találkozunk vele.

Forrás: NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN:

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG

Castrum Bene Egyesület – Herman Ottó Múzeum - BUDAPEST – MISKOLC, 2009

GPS: É 48° 18.757 (48.312618)
K 20° 44.973 (20.749550)

Információk: A részlegesen helyreállított és kitisztított földvár belépõ nélkül látogatható. A közepén esperesi templom alapjai találhatóak. Egy szakaszon a fa felépítmények imitált rekonstruálását is elvégezték.

Vár-Webáruház - Látvány térképek várainkról