Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

EgerszalókMagyarországHeves megyeHeves vármegye - Maklyánvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Maklyánvár

A Maklyánvár kerek dombja Egerszalók község délkeleti végétől délkeletre, közel 1,5 km-re van. Az ívben kanyarodó völgy közepe táján, egy északnyugat felé kiugró földnyelv kimagasodó végén helyezkedik el. Oldala három oldalról igen meredek, csak a keleti nyereg felé enyhébb a lejtő.

A vár magját kis lapos plató alkotja. A plató északi felén egy nagy és egy kisebb gödör mélyed az erősen sziklás talajba. A plató átmérője 10 × 6,5 m, melyet 2–2,5 méterrel alacsonyabb szinten terasz veszi körbe, amely csak a déli, meredekebb oldalon szakad meg. A terasz szélessége 4–5 m.

Közel 20 m távolságra, 6–8 méterrel alacsonyabb szinten újabb terasz következik. Ez azonban csak háromnegyed körben övezi a várdomb oldalát – a déli oldalon egy nagy sziklában végződik –, míg a nyugati és délnyugati oldalon hiányzik. A keleti nyereg felé eső szakaszon, ahonnan leginkább meg lehetett közelíteni a várat, kb. 40 m hosszan sánc is emelkedik a terasz szélén, belső oldalán árokkal. Az árok közepe táján egy nagy gödör van, mellette töltés hidalja át az árkot, ezek bizonyára újabb keletűek.

A várra és részben Szalók birtokra vonatkozó történeti adatok később is többször szerepelnek a történeti-topográfiai munkákban. 2000-ben Nováki Gyula és Baráz Csaba foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor Nováki Gyula által 1993-ban készített felmérését is közzétették.

Kandra Kabos már 1885-ben röviden leírta a várat, és három vele kapcsolatba hozható középkori adatot is ismertetett. Bartalos Gyula kőkorszakbeli leleteket és kettős sáncot említi röviden. Szerepel Gerecze Péter gyűjteményes munkájában is. Soós Elemér a Mokyan családdal kapcsolatban említi, közelebbi adatok nélkül. Pásztor József a történeti adatokon túl, röviden leírja a vár maradványait is. Tanner József már részletesen ismerteti a helyszínt és jó távlati fényképet is közöl a várról.

Györffy György szerint a vár építője az Aba nemzetség Debrői-tarjáni ágából származó III. Makján lehetett, aki 1286–1289-ben nádor volt. 1337-ben azonban már csak a vár „hegyét” (Makyanwarahegy), 1350-ben pedig a váraljai (Mokyanvaralya, Mokyanuaralya) rétet, valamint a vár helyét (locum castri Mokyanwara) említik. 1435-ben egy Egerszalók birtok megosztásáról szóló oklevélben a határ leírásánál ugyancsak a várhegy (montem Makyanwar), és a mellette lévő 26 rét (pratum Makyanwarawelgye vocatum) szerepel.

Az 1435. évi oklevél 1509. évi átírásában a vár helyén „in loco castri Maklyán” épület már nincs, csak egy régi kutat említenek. A valószínűleg a 13. sz. második felében, végén épült magánvár már korán, talán már a 14. sz. elejének harcai során elpusztulhatott.

A vár a 60-as években még legelő volt és a környező dombokat sem boritotta erdő. Ez jól látható az archív katonai légifelvételeken és a Czenthe Huba által közölt 1965-ből származó fényképeken, melyekért köszönetet mondunk.

A vár környezete a 2021 télvégi bejárás alkalmával, nagyrészt erősen bozótos, elvadult állapotot mutatott. A plató délkeleti része a sziklás talajnak köszönhetően még jobbára tiszta. Az árok és a teraszok nagy része viszont sűrű cserjés, bozótos növénytakaróval borított.

Forrás:

Nováki Gyula – Baráz Csaba – Dénes József – Feld István – Sárközy Sebestyén:

Heves ​megye várai az őskortól a kuruc korig

GPS: É 47° 51.695 (47.861584)
K 20° 20.840 (20.347334)

Információk: Egerszalóktól délkeletre, az Eger irányába haladó műút mellett helyezkedik el a várdomb. Ebből az irányból azonban a vízfolyás, a meredély és leginkább a rendkívül bozótos növényzet miatt, nem javasolt neki indulni.

A legegyszerűbb megközelítés, az Eger felé haladó 25-ös főútról, Egerszentmárton ipartelep irányába fordulni. Az ipartelep nyugati részén helyezkedik el egy adótorony. Idáig autóval is el tudunk jutni.

A piros jelzésen haladunk nyugati irányba még kb. 250 métert. Az itt jobbra kezdődő földúton kb. 5-600 méter megtétele után, már csak a dombnyergek ösvényeit járva jutunk el a várhoz. Lásd a csatolt térképet és Google mellékletet.

A vár környezete napjainkban nagyrészt erősen bozótos. Lombmentes időszakban javasolt a felkeresése.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv