Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ógradiska - Stara GradiškaHorvátországHorvát-SzlavónországPozsega történelmi vármegye - Vár (Stara Gradiška)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Ógradiska-Stara Gradiska

Ógradiska neve először 1295-ben „Alsogradisca” alakban bukkan fel írásos forrásban abban az oklevélben, melyben III. András király anyja Tomasina, egész Szlavónia hercegnője Grubuch fiainak, Turdizlausnak és Balázsnak adományozza az Orbász felől az adományosok Schlaplatu nevű földjére vezető, Alsógradiska nevű, a Száva folyón lévő rév vámjának felét („medietatem tributi cuiusdam portus super Zavam existentis Alsogradisca nuncupati, qui versus Vrbaz transit ad ipsorum terram Schlaplatu vocatam”).[2]

A török 1463-ban megszállta egész Boszniát és ezzel az itteni átkelőhely katonai jelentősége megnőtt. Ekkor egy pontonhidat építettek a két part közé, melyen a királyi és a báni haderő katonái nyújtottak segítséget a Bosznia védelmében kulcsfontosságú Jajcának. Ezzel mindkét parti település fejlődésnek indult, melyeket valószínűleg meg is erődítettek. 1527-ben elesett Jajca is, majd ezután Huszrev bég a Száva jobb partján fából erődítmény építésébe kezdett. A török 1536-ban a Száván átkelve elfoglalta ezt a területet is és itt is erődítményt, valamint a két erőd között pontonhidat épített. 1558 telén és tavaszán felépítették Berbir várát és körülötte mintegy 200 házzal új települést létesítettek. A nagyobb település körül legfeljebb 30 házzal kisebb falvakat is létesítettek. Az idő múlásával a Száva két partján épült két település egy településsé vált. Az egyesült településnek 1655-ben 1800 muzulmán és 200 keresztény portája, valamint 8 dzsámija volt. 1660-ban Evlija Cselebi is meglátogatta a települést, melyről megemlítette, hogy neve bosnyák nyelven kis várat jelent továbbá, hogy a meghosszabbított négyszög alakú szép palánkvár a Száva széles síkságán áll.

A Száva bal partján lévő várat Bádeni Lajos szabadította fel 1688-ban, de a térség csak 1691-ben szabadult fel a török uralom alól. Ekkor az itteni vár határvár lett, mivel a határt a Száva folyó képezte. A török ekkor a jobbparton egy modernebb erődöt épített, mely körül a későbbiekben egy nagyobb település fejlődött ki, melyet a kezdetekben Brebirnek, majd később Bosanska Gradiškának neveztek.[3] 1762-ben a balparti várat is lebontották és a helyére hét bástyával és egy négyzetes toronnyal erősített modern erődöt építettek. Az erőd építésekor az itt élt lakosságot az újonnan létesített falvakba, Donji-, Gornji- és Novi Varošba telepítették át. Az erőd felépülte után a Gradiskai gyalogezred székhelyeként katonai közigazgatási központ lett. Közben a közeli Csernek határában új katonai támaszpontot kezdtek kiépíteni az ezred számára, mely idővel egy új és modern településsé fejlődött, ami ma Újgradiskának (Nova Gradiška) neveznek. Ezután kezdték a várat és a települést Ógradiskának (horvátul: Stara Gradiška, németül: Alt Gradischka) hívni. Idővel a polgári lakosság teljesen eltűnt. Utolsónak 1787-ben a ferencesek is Csernekre költöztek, kolostorukat pedig laktanyává építették át.[4] 1799-től, az erődöt börtönné építették át.

Az első katonai felmérés térképén „Alt Gradiska” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gradisska (Sztara)” néven szerepel.[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ó Gradiska” néven 349 házzal, 1759 katolikus és 471 ortodox vallású lakossal az oppidumok között találjuk.[7] Itt volt gradiskai határőrezred parancsnoksága. Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemploma, vám- és sóhivatala volt. A katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

Az ógradiskai erőd maradványai egészen 1991-ig szolgáltak börtönként. Leghírhedtebb része a torony, ahol a második világháború idején foglyok ezreit kínozták és végezték ki. Ma az egykori börtön területe félig lerombolt és elhagyatott állapotban áll. A másik felében raktárak és kisebb üzemek találhatók. Az egykor oly jelentős és stratégiailag fontos szávai átkelőből és hatalmas erődjéből mára csak nyomorúságos és jelentéktelen maradványok láthatók.

Forrás: Wikipedia

GPS: É 45° 8.826 (45.147099)
K 17° 14.646 (17.244101)

Információk: Ógradiska helységet a Zágráb-Slavonski Brod autópályáról érjük el. A pályát Okucani-nál hagyjuk el és Déli irányba a határ felé indulunk. Ógradiska határváros déli részén találjuk a vár maradványait.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció