Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Vučjak Kamenski, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Pozsega történelmi vármegye - Kővár, Kamengrad
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…A Pakrácról Pozsega felé vezetőútról, Kamenskánál kell Striježevica (ahol római emlékek is találhatók) felé lefordulni, hogy mellette, Kővár-hoz (Kamengrad) juthassunk. Itt meglehetősen jelentős romok maradtak fenn, abból a késő középkori várból, melyet jelenleg dús erdő takar el. A belső várba, egy torony aljon keresztül lehetett bejutni. A belső vár nagyon romos, egyedül csak a helyiségek némi maradványai láthatók. A várnak ezt a részét, valamivel távolabb, erős fallal övezték, amit déli irányban négy félkör alakú (un héjj/Schalen ) toronnyal erősítettek, a keletnek esőötödik torony, ahol a ciszternai volt megtalálható, különösen erős volt, míg a hatodik, félkör alakú torony az északi oldalon ugrott ki, ennek a fallal övezett területnek a bejárata nyugaton volt, ahol valamikor egy őrház is állt. Mindegyik félkör alakú tornyon, kisebb fegyvereknek való lőrések figyelhetők meg.
A vár tulajdonosa, Treutul (nevnói Trötöl)) Miklós, egy gazdag Pozsega és Valkó vármegyei nemes volt, ám halála után, a király, Garai nádornak ítélte oda, mivelhogy maga Treutul Miklós, ajándékozta néki. Ennek ellenére Treutul nagybátyja, Cseh (lévai Cheh) Péter ragadta magához a várat. A XV. század kezdetén, Zápolya (Szapolya) János király bírta, Ferdinánd király azonban, 1528-ban Hoberdanz Johannak adományozta (ám ez csak papíron maradt adományozás volt), így Ferdinánd király 1535-ben, ettől visszalépve, saját jogán Tahy Ferencnek és Györgynek adta át, sőt Ferencnek ezt a birtok adományát, még 1564-ben is megerősítette, amikor a vár, már rég a törökök kezében volt. A törökök, 35 lovast és 50 gyalogost tartottak benne. Egy 1702-es összeírás, már teljesen romként említik meg…”
Engel Pál adatai szerint:
A magyar történetírásban Kővár név alatt szereplő vár, 1388-ig a király tulajdonában volt. Eztán a Treutel (ejtsd: Trajtel, de mondják Trötöl-nek is) családé 1399/90-1421-ig, aztán az Alsániaké 1422-1437-ig, majd a Thallóczyaké (1437-től). A vár és uradalmának birtokosa 1498-ban a Szapolya család volt. A vár az 1565-ik esztendőben, a kemenszkói nahije központja volt.
A vár mai állapota:
A szálerdővel borított hegy csúcsán található vár, meglehetősen tekintélyes romokkal, maradványokkal bír. A romok méretéből adódható benyomásokat, azonban jelentősen lerontja az a tény, hogy még az általunk felkeresett, lombtalan időszakban is, annyira benőtte az iszalag, hogy a vár egésze áttekinthetetlennek volt minosíthető. A Gjuro Szabó által 1915. körül készített alaprajz, viszont pontosnak tekinthető, így aki felkívánja keresni a várat, annak mindenképpen ajánlott, hogy egy alaprajzi vázlat a rendelkezésére álljon. Ha ez meg van, akkor már könnyen eligazodhatunk. A külső vár, a félköríves tornyok miatt 16. századinak tekinthető. A belső várnak ennél korábbinak kell lennie. A belső vár a felmenő falai, illetve a belső vár déli és nyugati oldalán található terepalakulatok alapján, a vár magját egy „U” alakú palotaszárny képezhette, amit északon egy egyenes és vastag fal zárt le, közepén egy tekintélyes méretű kaputoronnyal. A kaputoronyban máig jól megfigyelhetők, az egykori csapórács számára kialakított vájatok, de a kapu kőkeretezésének egy része is. A vár ivóvíz ellátását szolgáló ciszterna részére, egy külön várfalrendszert alakítottak ki. A ciszternát, a vár alapzatát képez mészkoaljzatból vágták ki.
Összesítve:
a vár felkeresése a tekintélyes maradványok miatt feltétlenül ajánlott, jóllehet a környező táj még máig magán viseli az elmúlt háborúk nyomát. Ráadásul a sűrű növényzet miatt, csak egy kora-tavaszi időszakban érdemes felkeresni.
A várat bejárta: dr. Montskó Péter – Szatanek József, 2005. 04. 04.
Forrás:
Ðuro Szabo: Sredovjecni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
GPS: | É 45° 30.158 (45.502628) |
K 17° 33.884 (17.564735) |
Kamengrad (Kővár) vára, legkönnyebben a magyarországi Drávaszabolcs - Donji Miholjac határátkelőhelyen keresztül közelíthető meg, mégpedig az alábbi útvonalon: Donji Miholjac központjában jobbra, Virovitica (Slatina) irányába haladunk végig a Dráva horvátországi oldalán (D. Miholjac - Moslavina Podravska - Čadavica). Csadavica falu közepén, Donje Baze irányába, balra (azaz délnek) fordulunk le, majd Mikleuš faluig haladunk. Itt jobbra, Voćin irányába megyünk, majd a falut teljesen átszelve, akár érintve az athynai várat is, Pozsega (Pakrac) irányába haladunk délnek. A nagyon szép hegyi környezeten átvezető, viszonylag jó minőségű helyközi úton, kb. 15 kilométert, megyünk tovább, míg egy tisztáshoz nem érünk. A tisztásban egy Y elágazót találhatunk, melynek jobb oldalán egy zöldre festett Jelena-nak nevezett vadászház együttes áll. A várhoz vezető útra, a vadászházzal szembeni, azaz az Y elágazás bal szárára térhetünk rá. Ez egy erdészeti út kezdő szakasza, mely egy sorompóba végzodik. A sorompó környékén romos épületek találhatók, ahonnan autóval tovább már nem tudunk haladni, így itt kell leparkolnunk. Az erdészeti úton, a sorompó után, kb. 100 métert kell megtennünk, hogy a jobbra letérő, piros körrel jelzett turistaúton, kb. 45 perc után fölérjünk Kővár romjaihoz. A turistaút fokozatosan emelkedve, egészen a vár lábánál található fennsíkhoz ér. A vár innentől saját belátás szerint már könnyedén megközelíthető.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.