Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Velika - VelikeHorvátországHorvát-SzlavónországPozsega történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

„…Valamivel délkeletebbre fekszik Velika települése. Ezen helyiség fölött emelkednek Velika várának maradványai, amit a XV. században a Velikai és a Békeffy család bírt, sőt, miután 1435-ben, a birtokot megosztották, Velikát az alábbiak szerint is megemlítették: „ …unum palacium stratum et longum, aedificiis ornatum, una turris tecturis carens ac in medio ejusdem castri Ðuaedam domus seu camere deserte et una cisterna seu puteus ” Az 1702-es összeírásban azt állítják, hogy a vár, már emberemlékezetek óta áll. Mindenképpen egy hatalmas birtoknak a székhelyének kellett lennie. Velika településén, a törökök kitakarodása után, két templom is fennmaradt, az egyik, a jelenlegi plébániatemplom, a másik valaha egy kolostorhoz tartozott, melyben, még valamiféle gótikus kori is fennmaradt.

Az erősség nagyon alkalmatos módon helyezkedik el, a megközelítése – miután egy kőszál szegletében fekszik – még ma is nagyon nehézkes, az egyik oldalát, mely azon szomszédos hegy felé irányul, ahonnan a várhegy legkönnyebben megközelíthető, egy éllel látták el. A vár nagyon kicsi volt, igazából nem más, mint egy nagyobb fajta lakótorony, melyet három részre osztottak. A vár háromszögletes részében, szintén lakóhelyiségek voltak, itt még a kandallók nyomait is megfigyelhetjük. A középső részét nyilvánvalóan, szintén e célból alakították ki, sőt arról, hogy itt legalább két szint is volt, a falban lévő számos nyílás tanúskodik, melyekben gerendák helyezkedtek el…”

Engel Pál adatai szerint:

A magyar történetírásban Velike név alatt szereplő vár és birtoka, 1250-1489 között, a Zsadány nembeli Velika családé volt, majd 1489-től a török foglalásig a Beriszló családé lett. A váraljai, mezővárosi települést 1435-ben oppidumként, említik meg. A hódoltság alatt, a pozsegai nahijéhez tartozva is városi ranggal (1565.), és háne adóbesorolással rendelkezett. Az itteni ferencesek obszerváns irányzatú kolostora (1435-1503.) a törökök alatt is nagy jelentőséggel bírt. A mezőváros, Szt. Máriának szentelt plébániatemplomát, 1332. és 1435. között sokszor említették, s ekkoriban a pozsegai főesperesség alá tartozott.

A vár mai állapota:

A vár, az utóbbi évek karbantartásai és rekonstrukciós munkálatainak köszönhetően, kitisztítva várja a látogatókat. A visszafalazások miatt, a vár szerkezeti kialakítása is világossá vált. A jelenlegi romok alapján, a vár három osztatúnak tekinthető. Az északi oldalt egy tekintélyes, többszintes, alaprajzában háromszögletű lakótorony zárja. A torony, belső, északi sarkában, az egykori kandallók és a füstelvezető csatorna maradványai is jól megfigyelhetők, mint ahogy az egykori födémeket tartó gerendák fészkei is. A vár déli részét, a szakcikkek alapján egy legalább két emeletes palotaszárny zárta, az első szintjén egy kápolna maradványaival. A vár harmadik részét a magas falakkal határolt várudvar képezte, melynek egykori bejárata a keleti várfal közepén nyílott, egy kettős kapu formájában. A kapu előtt egy falmaradvány található. Hogy ez a fal egy külső, övező fal részét képezte-e, vagy csak önmagában állhatott, az, ma már nem állapítható meg. Ha volt is valamiféle külső fal, az csak egy falszoros-szerűségként jelenhetett meg, tekintve, hogy a várplató majd egészét, jelenleg is a mai vár területe foglalja el.

Összességében a vár felkeresés ajánlott, miután a vár aljában található, egykori ferences kolostor is sok meglepetéssel szolgál (pld. játékmúzeum, vagy az erődített harangtorony), de elfáradva akár a helyi, termálvizes fürdőben is pihenhetünk egyet.

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 
A Pozsegai völgység várai és kastélyai (II.) a „Građevinar” című folyóirat, 57. évfolyamának (2005.) 2. száma

GPS: É 45° 28.274 (45.471233)
K 17° 39.215 (17.653582)

A drávaszabolcsi határt átlépve egyenesen Našice-nek megyünk, majd a települést az elkerülő úton kikerülve, tovább megyünk Slavonski Brod irányába. A Krndija hegység hágóján átérve, Duboka településénél nyugatnak, Pozsega irányába kell letérnünk. Ám kb. 3 kilométer után erről a főútról is le kell térnünk, mégpedig Kutjevo irányába. A faluba beérve, az utunkat egyenesen folytatjuk Kaptol felé. Velika falva, Kaptoltól már csak 6 kilométernyire található. A falu főutcáját keletről érjük el, így itt jobbra, északnak kell fordulnunk, míg el nem érjük a főteret, ahol az egykori ferences kolostor épületegyüttesével találkozhatunk. A kolostortól jobbra tartó utcán kell tovább menünk, melynek során először érintjük a termálvizes strandot (jobbra), majd szinte a faluból kiérve, egy balra található, füves területet találunk. Itt kell leparkolnunk ahhoz, hogy a várba gyalog feljuthassunk. A füves parkoló nyugati oldalánál folyó patakon átmenve, már a várhoz felvezető ösvényhez érünk, mely jó kiépítettsége ellenére is, meglehetősen meredek.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció
Ajánlott látnivalók
erődített kolostor
Csíkszeredaerődített kolostor
Stari Grad, Öregvár
SzamoborStari Grad, Öregvár
Keresési előzmények
Velika - Vár