Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagybereg - BeregiUkrajnaKárpátaljaBereg vármegye - Bereg vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép


Nagybereg – Bereg vára


A Beregszásztól 8 km-re ÉK-re fekvő Nagybereg (Berehi) település déli határában, a beregszászi-hegycsoport keleti részén, a “Bikk-erdő” magaslatainak déli szélén emelkedő Kanfertő-hegyen állt valaha Bereg vára. 

Bereg település egykor a királyi erdőuradalom központja volt, ahol királyi kúria (1263) s vár állott. Első említése 1264-ből származik, mikor a pápa utasítja István ifjabb királyt, hogy Bereg várát adja vissza nővérének, Annának, a halicsi herceg özvegyének. Várnagya 1312-ben Péter volt, ki ugyanazon évben a rozgonyi ütközetben elesett. 1332-ben egy okmányban beregi várjobbágyok szerepelnek, 1353-ban Arath fia Pált és másokat is mint beregi várjobbágyokat említenek. Mindez arra mutat, hogy a borsovai ispánság megszűntével egy ideig itt lehetett a várispánság központja. A 14. század közepe után a beregi ispán székhelye Munkács lett, ekkor Bereg vára hanyatlásnak indult, rövidesen elpusztult. Bereg mezőváros is lassan elvesztette jelentőségét, a vármegye központi szerepét a 15. században a közeli Beregszász vette át.

A vár helyét célszerűbb Nagybereg helyett a közelebb fekvő Kovászó (Kvaszovo) községből felkeresni. A község nyugati végéből földút vezet a Bikk-erdő és a Kanfertő-hegy felé. A kovászói öregek még emlékeznek a Kanfertőn régen látható falmaradványokra, “a vár fundamentumaira”, ma már azonban a helyszínen még terepalakulatai is alig láthatóak. 

Források:


Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Bp. 1963. 532.

Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye. Bp.-Beregszász 1996. (reprint) 450.

Soós Elemér: Magyarország várai. 1889-1928. Bereg vármegye. V. OSZK. Kézirattár. Fol. Hung. 3105. 20-25.

Turani Emanuel Alekszandrovics kovászói lakos szóbeli közlése.


/Karczag Ákos/

Vár-Webáruház - Látvány térképek várainkról