Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Akli - KlinoveUkrajnaKárpátaljaUgocsa történelmi vármegye - Kávás-vár (román területen)

  • Történelem
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Akli - Kávásvár

A megye délnyugati, mocsaras részére települt Akli falu neve okleveleinkben csak 1323-ban tűnik fel. Körülbelül egy évszázadig az Akly család, majd kihalta után leginkább leányági örökösök és régi adományosok, több-kevesebb ideig a Perényi, Maghy, Dalnoki Székely, Ödönffy, Barakonyi s végül a Gyulay család birtokolta. 
A vár keletkezéséről eltérő vélemények ismeretesek: Pesty F. helynévtára szerint a vár a Matucsinaiaké volt, de mivel nem bírták fenntartani, 1545-ben Halmi birtokkal együtt elzálogosították Kávássy Kristóf huszti várkapitánynak. Soós E. úgy tudja, hogy Kávássy Kristóf már 1530-ban megszerezte a halmi uradalmat, s megtartása érdekében ő építtette Kávás-várat.
Kávás-vár első ostroma nem sokáig váratott magára. 1546-ban Ferdinánd párthívei érdekében Báthory Andrást küldték Máramarosba, aki harcosaival megrohanta és bevette a várat. A rommá vált erődítményt 1564-ben Balassa Menyhért építtette újjá, hogy innen a huszti őrség túlkapásait ellensúlyozza. A János Zsigmond pártján álló Hagymási Kristóf embereivel és a huszti vár őrségével az egyik éjjel megtámadta az erősséget, melyben a pártütő Balassa által vezetett védősereg bátran ellenállt. Egész éjjel folyt érte a véres küzdelem, de Hagymási vitézeinek nem sikerült elfoglalniuk a várat. Az ostrom híre az országban nagy visszhangot váltott ki, az erdélyi fejedelem hívei a vár lerontását követelték. Hogy mi lett ezután Kávás-vár sorsa, nem tudni. Ismeretlen körülmények között pusztult el a 16. század második felében.
Akli falutól 1 km-re D-re, az országhatár drótkerítésétől elzártan, sűrű bozótban rejtőznek az erődítmény maradványai. A helybéliek elmondása szerint napjainkban már csak a falak földdel fedett vonulatai és szerteszét heverő tégladarabok láthatók.

Források:

Lukinich Imre: Az északkeleti várháborúk történetéhez. 1561-65. Hadtörténeti Közlemények. 1913. (XIV). 587-588. 
Soós Elemér: Magyarország várai. 1889-1928. Ugocsa vármegye. XXX. OSZK. Kézirattár. Fol. Hung. 3105. 8-11.
Szabó István: Ugocsa megye. Bp. – Beregszász. 1994. 130, 176. 
Mizser Lajos: Ugocsa és Ung megye Pesty Frigyes 1864 - 66. évi Helynévtárában. Nyíregyháza. 1999. 28-29, 47. 
Akli község helytörténészének, Bocskor Áronnak szóbeli közlése. 

/Karczag Ákos/

 

GPS: É 48° 0.163 (48.002724)
K 23° 0.998 (23.016626)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció