Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tiszaszászfalu - SzaszovoUkrajnaKárpátaljaUgocsa történelmi vármegye - Ugocsa vár

  • Történelem

Tiszaszászfalu


Az Ugocsa vármegyéhez tartozott Tiszaszászfalu (Szaszovo) környékére a régi szakirodalom várat helyez. 

Mint azt Komáromy András írta, valahol errefelé feküdt hajdan a régi Ugocsa vára, “de a Tisza réges-régen medrébe temette, és manapság csak egy Ugocsa-dűlő emlékeztet rá Szászfalu határában”. Helyén a 14. században egy Ugocsa nevű szász telep létezett. Ugocsa dűlő területét már a múlt században sem tudták bizonyosan megállapítani. Lipszky János 19. század elején készült térképe Tiszaszászfalu és Tekeháza között, a Királyháza felé vezető út bal oldalán várat jelez, talán éppen ott, hol egykor Ugocsa dűlő terült el. Napjainkra azonban a Tisza hordaléka, majd később a rendszeres mezőgazdasági művelés még terepalakulatait is nyomtalanul eltüntette. 

Csánki Dezső Ugocsa dűlőt a Tiszaszászfalu községtől DK-re fekvő Szabad-pusztával (későbbi nevén Pongor-puszta) azonosította. E nézetet osztotta Soós Elemér is, aki Csánki nyomán szintén ide helyezte az elpusztult várat. 2004. április 23-án Soós E. vázlatrajza alapján terepbejárással vizsgáltuk meg a helyszínt. Pongor-puszta területe a 20. század eleje óta alaposan megváltozott. Az egykori majorságból már csak egyetlen ház áll, mellette az egykori helyi TSZ romos épületei düledeznek. A környéket vízelvezető- és öntözőcsatornák szabdalják keresztül, az évszázados mezőgazdasági művelés nem tett lehetővé komolyabb megfigyeléseket.

A helybéliek nem emlékeznek várra a környéken, a hagyományait őrző korábbi – jelentős részben magyar – lakosság kihalt, elvándorolt innen. 

A faluról szóló első okleveles adat, mely a királyi hospesek “terra”-jának nevezi, 1262-ből való, 1355-ben Királyházával, Feketeardóval és Verécével együtt, mint a nyalábi vár tartozéka, kiváltságokat kapott, majd 1378-ban az uradalommal földesúri hatalom alá került. 

Egykori várának pontos lokalizálásához további kutatások szükségesek.


Források:


Komáromy András: Ugocsa vármegye keletkezése. Akadémiai Értesítő. 1896. 212.

Komáromy András: Nyalábvár és uradalma. Századok. 1894. 492.

Soós Elemér: Magyarország várai. 1889-1928. Ugocsa vármegye. XXX. OSZK. Kézirattár. Fol. Hung. 3105. 85.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Bp. 1890. I. 436.


/Karczag Ákos/

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció