Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

FonyódMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - Alsó vár, Fácános

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Fonyód, Alsó vár - Fácános

A település a honfoglalás után a Lád nemzetségből származó Tar Zerind fia Koppány vezér birtoka lett. A helység első ízben az 1082-ben kelt oklevélben fordul elő ,,Funoldi" alakban, amikor I. László király a veszprémi káptalan birtokait összeírta, és őket azokban megerősítette. Később a pannonhalmi apátság birtoka lett, az 132-37.évi pápai tizedjegyzékben ,,Fonold", ,,Sconold" néven fordul elő, és ekkor már önálló plébániája van.

Buda várának elfoglalása után 1541-ben, palonyai Magyar Bálint a község templomát palánkkal megerősítette, árokkal körülvette, majd egy nagyobb területet is hozzávéve, azt ugyancsak palánkkal és árokkal kerítette be.

A vár Fonyód belterületének K-i szélén van, a helyi római katolikus egyház tulajdonában. A belső vár ovális alakú területe bemélyed, középen a feltárt középkori templom alapfalai. Mély árok veszi körbe. A külső vár teljesen körbeveszi a belső várat, alakja négyzet, mély árok köríti, a sarkoknál rondellával. Az egész területet fú borítja, nagyobbrészt játszótérként működik.

A külső és belső vár K-i oldalán egy-egy új fahíd vezet át a várárkon. A külső vár ÉK-i sarkában a vár 1575. évi ostromának emlékműve áll. A külső vár É-i szélén nagy magyarázó tabló van, a vár rekonstrukciós rajzával. Előbb az ÉK-i sarokrészt, majd a teljes várat palánkként rekonstruálták. Teljes területe 135 x 125 m, 1,69 ha, az árkon belüli terület 100 x 112 m, 1,1 ha.

A vár helyén Árpád- és középkori falu volt, templommal. A templom körül 1544 után építette a várat Lengyel Boldizsár, majd Magyar Bálint. A Lengyel-birtokok török elleni védelmében, Szigliget mellett, Fonyód vára játszotta a legerősebb szerepet 1544—1575 között. Veress D. Csaba szerint már 1545-46 táján befejeződött a templom megerődítése. 1548. október 29-én már Magyar Bálint kapitány, Lengyel Brigitta férje, vert vissza egy támadást a „fonyódi sziget" ellen. Ettől kezdve 1573-ig, Magyar Bálint haláláig rendszeresen folytak a török-magyar, elsősorban a koppányi (ma Törökkoppány) török vár és a fonyódi magyar őrség közötti harcok. 1555-ben castelum. 1571-ben 50 magyar lovas és 50 magyar gyalogos állomásozott a várban.

1572 júniusából származó adat szerint komoly tervei lehettek Magyar Bálintnak Fonyód további építésére, mindebben azonban megakadályozta hamarosan bekövetkezett halála. A törökök 1575 augusztusában elfoglalták a várat, de tüstént lerombolták azt. Többé nem épült fel.

1812-ben említik a várat: „Ezen a pusztán két várnak, vagy kastélynak láthatók a maradványai: az egyik a hegyen, a másik ezen hegy lábánál; az utóbbit jelenleg is mély árok veszi körül."

A belső vár romjainak köveit a 19. századi újra betelepülés során hordta szét a kőben szegény vidéken a lakosság. A várból teljes egészében csak a várárok maradt meg. A 11-13 m széles és 2-3 m mély árokrendszer szabályos négyszögben vette körül a külső vár palánk falát. A vártól még ma is legföljebb 150-200 méterre lévő mocsár vizét vezették bele. A külső vár mind a négy oldalon 100-112 m hoszszú palánkfalból állt, három sarkán kis méretű rondella nyomával.

A várról - egy-két levél elszórt adatán kívül - ismerünk egy korabeli ábrázolást, amelyet Giulio Turco itáliai hadmérnök készített 1569-ben.Az ő méretarányos rajza alapján végeztek régészeti feltárást a várban 1954-től, majd 1957-58-ban, Fitz Jenő vezetésével.

Forrás: Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig - 2005

 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 44.191 (46.736523)
K 17° 33.531 (17.558844)

Információk: A vár Fonyód D-i részén helyezkedik el a Szent István utcában a 110-126 szám alatt.  Rendezett, szép parkosított állapotban várja látogatóit.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv