„Berzétemonostornál (Nuštar), egy ismert helyű várrom található, ahol valaha (1474-ben), egy várkastély állott. Ide lokalizálható a Szt. Lélek kolostor is, melynek birtokai is itt voltak: 1377. possessio Monostor, abbatis S. Spiritus nunc apud Nicolaum, dictum Berzethe. Erről az uráról nevezték a várkastélyt Berzétemonostornak, ám ugyanebben az időben, a birtok egy része a Garaiak tulajdona is volt, akik 1401-ben az egész birtokot a hatalmukba vonták, sőt a bencés apátság patronátusát is. A későbbiekben a vár királyi tulajdon lett.”
(Djuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj is Slavoniji, Matica Hrvatska, 1920. Zagreb)
----------------------------------------------
„Berzétemonostor (Nuštar) települése kelet Horvátország végvidékén található, egy termékeny síkságon, mely midig is gazdag volt vadban, a vízjárásai pedig halban, sőt a mai Nuštar területe, már az őskortól kezdve lakott volt, amiről számos kőkori és rézkori régészeti lelet tanúskodik. Monostor a Vinkovci-Vukovar (Szentlőrinc-Valkóvár) közti út mellett található (Vinkovcitól 5, Vukovártól 15. kilométerrel). Az 1991-es Horvát Honvédő háborút nagyon megszenvedte, a település közepi kastély pedig még annál is jelentősebben károsodott.
A Nuštar nevet, a bencések Szt. Léleknek szentelt kolostoráról kapta. A középkorban a települést Monostornak (Monostor, Monostur, Monoštar) nevezték, mely a XVI. századtól a horvát Nuštar névre változott, ami eredetileg a monosterium (magyarul: monostor) – kolostor, jelentésű szó volt466. A késő középkor volt, a törökök bejöveteléig, Monostor történetének a legjelentősebb korszaka. Ebben az időszakban keletkezett a bencések kolostora és temploma, maga a település és a várkastélya. A bencések a XII. század végén építették fel a kolostorukat és a Szent Léleknek szentelt templomukat (manapság a Nuštartól keletre eső vásártérre lokalizálják). A XIV. század végi és a XV. század eleji dinasztikus háborúkban a kolostort feldúlták. A Garai család újítatta fel 1422-ben, akik a kolostor mellé, hatalmas kövekből egy, két harangtornyos templomot építettek fel, amit szintén a Szent Léleknek szenteltek fel. A XVIII. század kezdetére ez is romba dőlt (a köveit a kastély építéséhez használták fel), hogy aztán még ugyanabban az évszázadban, a maradványaiból először egy kápolnát építsenek fel, majd a Szt. Anna plébániatemplomot. Az Egyházasnak (Crkvište) nevezett helyen (Nuštar északnyugati részén), a Szt. Miklós plébániatemplom körül, egy falusias település fejlődött ki, mely a XV. század közepére mezővárosi jogállást kapott. Meglehet ugyanebben az időben, emeltették fel a Garaiak (Gorjanski) a várukat (várkastélyukat), a Vuka folyó magasabb partjára, a bencések kolostorának közelében. A középkori élet, a török megszállás idejében, szinte teljesen elhalványult (a kolostor és a település romokban állt), és Monostor ez időben, csak faluként említődik meg. A XIV. század közepétől, a törökök XVI. század közepi bejöveteléig, Monostor tulajdonosaként említik meg a Berzétei (Brzet), a Garai és a Dabasi (Daubaš) családokat467.
466) Bösendorfer, J. 1910.: 175. oldal, Mažuran, I. 1993.: 255. oldal, Pavičić, S. 1940.: 95-96. oldal.
467) Balić, M. 1974b.: 16. oldal, Bösendorfer, J. 1910.: 175. oldal, Đurić, T. i Feletar, D. 1983.: 176. oldal, Horvat, A. 1964.: 568. oldal, Mažuran, I. 1993.: 255. oldal, Pavičić, S. 1940.: 95-100. oldal.
Irodalom
BALIĆ, Milan 1974b: Pregled dvoraca i srednjovjekovnih gradova u Slavoniji – 1 dio „Vijesti muzealaca i konzervatora Hrvatske” Zagreb god. 23. br. 1-2, str. 13-25. (Szlavónia középkori várainak és kastélyainak áttekintése – 1 rész, „Horvát muzeológusok és konzervátorok közleménye” Zágráb, 23. évfolyam 1-2 szám, 13-25. oldal)
BÖSENDORFER, Josip 1910: Crtice iz slavonske povijesti – s osobitom obzirom na prošlost županija: Križevačke, Virovitičke, Cisdravske Baranjske te kr. i slob. grada Osijeka u srednjem i novom vijeku, Osijek (Szlavóniai történeti vázlatok – különös tekintettel, Kőrős, Verőce, a Dráván inneni Baranya vármegyék, valamint Eszék szabad királyi városának, közép és újkori múltjából, Eszék)
ĐURIĆ, Tomislav i FELETAR, Dragutin 1983: Stare građevine istočne Hrvatske, Varašdin: NIŠRO Varašdin. (Kelet Horvátország régi építményei, Varasd, NIŠRO Varasd).
HORVAT, Anđela 1964.: Kaptol, str. 143, Kutina, str. 267-268, Kutjevo, str. 268, Našice, str. 534, Nuštar, str. 568, Osijek, str. 605-606, Popovača, str. 709. Enciklopedija likovnih umjetnost, sv. III. Zagreb; Izdanje i naklada Leksikografskoga zavoda (Káptalan, 143. oldal, Kuténya, 267-268. oldal, Kutyevó, 268. oldal, Nekcse, 534. oldal, Nustár, 568. oldal, Eszék, 605-606. oldal, Monoszló, 709. oldal. Képzőművészeti Enciklopédia, III. kötet, Zágráb: A Lexikon szerkesztő Intézet kiadásában és terjesztésében)
MAŽURAN, Ive 1993: Stanovništvo i vlastelinstva u Slavoniji 1736. godine, Osijek: HAZU – Zavod za znanstveni rad. (Szlavónia uradalmai és népességük az 1736-os évben, Eszék. Horv. Tud. és Műv. Akadémia tudományos kutató intézete)
PAVIČIĆ, Stjepan 1940.: Vukovska župa u razvitku svoga naselja od 13, do 18. stoljeća, knj. 1. Zagreb, JAZU (Valkó vármegye és településeinek fejlődése a XIII. századtól a XVIII. századig, 1. könyv. Zágráb, JAZU)
(Mladen Obad Šćitaroci i Bojana Bojanić Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji u Slavoniji, od Zagreba do Iloka, „Nuštar” 224-231. oldal, Zagreb, 1998.)”
----------------------------------------------
A településen egy kastély is megtalálható, a körülötte lévő történeti parkkal. Erről többet és a tulajdon viszonyairól a fenti szerző könyvében lehet olvasni (Kéziratban nálam, Szatanek)
Fordította és összeállította: Szatanek J.
