Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Füzér vára:  

Építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben.

Egy 1270 évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. A vár 1235 előtt a király, II András birtokába került. IV. Béla 1262-63 körül egyik lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért és uradalmát. 1264-ben IV. Béla fia, István herceg, apja ellen harcolva a királyhoz hu Anna hercegnő füzéri birtokát és a várat elvette.

IV. Béla megpróbálta ostrommal visszafoglalni fiától a várat, de István várnagya, Endre fia Mihály a támadást visszaverte. Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Endre fia Mihálynak és testvérének adományozta. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került.

A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert az Amadé fiaktól a várat elkobozta és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá. Zsigmond király előbb elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta a várat.

A Perényiek a XV. és a XVI. században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren. A Perényi család birtoklása idején az 1440-es évek közepén a vár átmenetileg Pálóczy László királyi ajtónálló mester kezébe került. 

Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és Perényi Istvánt kiűzte a füzéri várból. Mátyás később István fiának, Perényi Imre nádornak visszaadta a várat.

1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy a koronát szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, azt Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette.  

Perényi Péter erődítési munkálatokat végeztetett Füzéren, fia Gábor az 1560-as években a palotaszárnyakat építtette át reneszánsz stílusban.

1567-ben Perényi Gábor halála után a Báthoriak szerezték meg a birtokot.

1603-ban Báthori Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott.

1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg.

1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre ,majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott.

A Wesselényi-összeesküvésben mind Nádasdy Ferenc, mind Bónis Ferenc belekeveredett, ezért 1670-ben birtokaikat, köztük a füzéri várat is elkobozták, és az a királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erősség állapotával.

Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat.

Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett a váron.

A vár régészeti kutatása 1977-ben kezdődött, azonban mivel a feltárást nem követte a falak konzerválása, a munka néhány hét után megfeneklett. A munka csak az elengedhetetlenül szükséges teherfelvonó megépítése után, 1992-ben indulhatott újra, immár Simon Zoltán régész vezetésével. A feltárás azóta is folyik. Az örvendetes módon megindult műemléki helyreállítás terveit Oltai Péter, Európa Nostra díjas építész készíti.  

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság Gál Mlakár Viktor régész vezetésével, 2011. május-júniusában végezte el a füzéri várhoz tartozó, írott forrásokban „Párkány” néven említett Alsóvár régészeti kutatását. Ennek során feltárták az Alsóvár teljes külső várfalának vonalát, melynek  hossza 108 m.

A miskolci Herman Ottó Múzeum 2009 ősz óta végez régészeti kutatásokat a Füzéri Felsővár udvarán található ciszternában és kútban. 2011-ben a feltárás során számos rendkívüli lelet került elő, a több mint 10 m mély ciszternából.

2012-ben a kút feltárása közben mintegy 27 méteres mélységet értek el a régészek, melynek során megtalálták a kút középkori felvonószerkezetének elemét.

A füzéri vár kiemelt szerepet kapott a Nemzeti Várprogramban. Ennek következtében igen látványos megújulásnak lehetünk részesei napjainkban, hisz célként a vár teljes felsővári rekonstrukcióját tűzték ki.