„…Rednek [8] (Vrdnik) várának maradványai. Valaha talán erre vezetett az út Rumból a Dunáig, ahol esetleg, Ratkovac falunál, a dombói (Dumbovo) apátság romjai találhatók. Redneket a középkorban, mint Rednak, Rednuk, Regnicz említették meg, sőt, már 13515-ben, saját vásártartási joggal rendelkezett. A várat, a XV. század közepén, a kalocsai érsek tulajdonaként említették meg.
A várat egy olyan alacsonyabb (385 m) hegy csúcsára ültették rá, melynek minden oldalát könnyen védhették. Mára nagyon elromosodott és növényzettel benőtt, ám ennek ellenére az egyetlen olyan középkori vár egész Szerém vármegyében, melynek szerkezetét, még meglehet határozni. Egy fennsík sziklacsúcsára építették fel a régi építtetői, mely elé (délen), egy erős védőfalat emeltek, amit még támpillérekkel is megtámogattak. A várfal alapjaiban 2,90 méter vastag. Talán a keleti oldalon, a B, jelzetű építménynél volt a bejárata. Északon semmi fala sem maradt fenn, miután az alapjáig leomlott. A sziklacsúcsra az építtetők, egy kör alakú tornyot építettek E, mely a főtornyot, D, védte, ami egy valódi, középkori berchfrit volt. Ennek a lakótoronynak patkó alakja van, melybe a nyugati oldalon lévő, első emeleti bejáraton át lehetett bemenni, ahonnan lépcső vezetett a felsőbb helyiségekbe. Ennek a bejáratnak kőkeretezése, gótikus metszést mutat. A torony sarkait faragott kövekkel erősítették, a belseje teljesen elromosodott. Nyugat felé, egy valamivel alacsonyabb fennsík található, ahol jelenleg egy kevéske téglatörmeléken kívül semmi sem található.
Ezt a fennsíkot (suburbium) egy fallal választották el attól a magasabban fekvő résztől, ahol a lakótorony áll.
Az egész várat kevert kövekből építették, csak a felsőbb részen láthatók téglák, amit a későbbi idők javításainál használtak….”
[8]. Csánki: Mo. tört. földr. II. 233, 237, 254. oldal.
Rudolf Šmit adatai szerint: (Castrum Rednek, 1315) [19]. A kalocsai érsekséghez tartozott [20]. A szerkezete szerint igen réginek tartható. Alapterülete nagyobb, mint a tárgyalt más várainké. A Fruska Gorába bevezető legjelentősebb utat védte, mely Dombó (Novi Rakovac) kolostorváránál érte el a Dunát. A falak elég jelentős maradványai, a hasonnevű hegyen található.
[19]. Anjou kori okmánytár I. 380. oldal.
[20]. Csánki: Magyarország földrajza a Hunyadiak korában (1894) II. 233. oldal.
Engel Pál adatai szerint: Rednek vára 1315-1500-ig a kalocsai érsek tulajdonában volt. A várhoz tartozó település a középkorban (egyházi) civitas-i ranggal és heti piactartási joggal (1329.) bírt, de a török hódoltság alatt (1570.) is városi jogokkal rendelkezett, s mint ilyen, háne adóbesorolással, az iregi nahijéhez tartozott. A település plébániatemploma, 1332-1361. között szerepel a hozzáférhető okiratokban, míg a településen működő ferences (konventuális) kolostort 1390-ben említették meg
Bővebbet: Gere László: Várak a Szerémségben
A vár mai állapota:
A viszonylag alacsony, de meredek oldalú hegyen emelkedő, szabadon bejárható vár legjobb állapotban lévő része, a központi, „D” betűt formázó lakótorony. A torony máig kb. 20 méter magasságig áll, benne számos ablak és ajtónyílással, helyenként a kőkeretezések maradványaival. A torony falában egy kiépített, csigavonalban haladó lépcsőzet van, mellyel a szintek közti közlekedést oldották meg. A vár többi részén található maradványokkal kapcsolatban, azonban már vitatnunk kell Gere László megállapításaival. Ugyanis a véleményünk az, hogy a Gj. Szabo féle alaprajz, megfelel a valóságnak. A toronytól keletre, valóban van egy sziklatömb, amelynek a közepén, igenis van egy kör alakú maradvány, ami, tekintettel arra, hogy falazott, akár toronymaradvány is lehet, de a véleményünk szerint inkább egy sziklába vágott ciszterna lehetett. Továbbá: a Gj. Szabo-nál említett suburbium is létezik, mégpedig egy lejtős plató formájában, tehát a hegy ezen az oldalon, csak a nyugati külsővár peremétől válik csak meredekké.
Ezt a torony magasabb szintjeiről készített képek, jól bizonyítják. A keleti külső vár kaputornyának maradványa még mindig magasan áll. A vár területét a március közepi bejárásunk során is dús növényzet borította, így felkeresni csak is lombmentes időszakban érdemes.
A várat 2007. március 15-én bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József
A vár megközelítése:
A vár legkönnyebben Újvidék (Novi Sad) városából közelíthető meg, mégpedig úgy, hogy a várost Pétervárad (Petrovaradin), irányában elhagyjuk, majd rátérünk, a Novi Sad – Ruma közti, a Fruska Gorán áthaladó főútra. Ezen egyenesen haladunk Ruma felé, míg nem elérjük Irig városát. A várost délnek elhagyva, egy jobbra ágazó, Rivica-t és Vrdnik-et jelző utat találunk, melyen egyenesen Vrdnik településéhez érhetünk. A településhez közelítve, Rednek vára már messziről feltűnik, ami a tájékozódásunkat erősen megkönnyíti. Ahhoz, hogy ténylegesen is a legközelebb kerüljünk a várhoz, a falut északnyugatnak kell elhagynunk, majd egy felfelé vivő, szerpentines úton haladva egészen a várhegy lábáig megyünk, hogy egy jobbra, táblával is jelzett erdei útra kanyarodjunk. Ezen a személyautóval is járható földúton, még kb. 500 méter mehetünk, majd le kell parkolnunk, ugyanis a vár innentől, már csak gyalogosan közelíthető meg. A várhoz, egy tanösvényszerű út visz fel, melynek végén a várkapu előtti árokhoz jutunk.
/Szatanek József/
Forrás:
Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
