Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zimić - ZimicsHorvátországHorvát-SzlavónországModrus-Fiume vármegye - Zimics, Gradina

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Zimics vára (grad Zimić) Mára már nagyon keveset tudunk erről az ősi várról, noha Károlyváros (Karlovac) közelében található. Ez az erdőben rejtőző vár, azonban hamarosan tényleg teljesen ismeretlenné fog válni. A vár maradványainak elhelyezkedése és alaprajzi kialakítása alapján, azt az igaznak vélhető megállapítást tehetjük, hogy Zimics egyike volt a térség törökök előtti, középkori földesúri várainak. A legvalószínűbbnek tűnik, hogy ez a földesúri vár azé a kisnemesi Zimics (Zimić) családé volt, akiknek a neve már igen korán feltűnt a goricai kerület (Dénes J.: Gorica a középkori Zágráb megyén belüli várispánság és főesperesség volt, latinul districtus) életében. Azonban nagyon valószínű, hogy a várat a 16. szd. első felében, épp a török hódítás miatt, az új védelmi szükségleteknek megfelelően átalakították.

Ám nagyon érdekes és nehezen is érthető, hogy a határőrvidéki katonai közigazgatás, már a 16. szd. közepi, károlyvárosi főkapitányság megszervezésekor sem, számolt még általánosság szintjén sem a várral, holott a vár mai maradványaiból is megállapítható az, hogy nem sokkal korábban a várat némileg kibővítették és megerősítették, tehát felkészítették a török ellenes védelemre. Sőt, Lenkovics Iván sem tett említést a várról a saját és közismert, végvidéki várakról és földesúri várakról szóló, 1563-as összeírásában, noha ugyanebben a jelentésben megemlítésre került a petrováci (Petrovac) „Schloss” is, mely a sztenicsnyáki uradalom alá tartozott, és amelyről az volt a véleménye, hogy „meg kell őrizni és, tovább kell erődíteni”. Érdekes az is, hogy a Zimics család egyik tagja, az értékeit és kincseit, Budácski várában őriztette. Hogy Zimics vára már a 16. szd. második felének kezdetén felhagyott volt-e, vagy annyira gyöngének találták-e, hogy még a saját birtokosa sem bízott abban, hogy az értékeit meg bírja benne őrizni – nos azt nem tudni. Az a tény, azonban meglehetősen zavarba ejtő, hogy a Zimics vár alárendeltjeinek, még 1574-ben is 20 robotost kellett kiállítaniuk az erődítési munkálatokhoz, illetve az őrgórék és őrhelyek felépítéséhez. Ténynek tűnik, hogy Zimics várát egyszerűen odahagyták a jobban megerődítettnek számító Budácski várért, de a későbbiekben is inkább a Korana folyó mentén emeltek egy újabb tornyot, amikor a Budácski vár helyőrségének kibővítették a feladatkörét, a károlyvárosi fővédőöv előterének tekinthető, Korana folyó hídjának védelmével. Érdekes az is, hogy Radoslav Lopašić, a „Kulpa és a Korana folyók környéke” (Oko Kupe i Korane) című, a vidék középkori várait leíró művében egyetlen mondatot sem szentelt a várnak. Sőt Gjuro Szabi is csak annyit ír, hogy „Budačkitől nem messze, ma is megtalálhatók Zimić várának maradványai, mely a hasonnevű nemesi család tulajdona volt.

A várnak a fekvése, de még a létezése is teljesen ismeretlenné vált. Korábban azt tartották a várról, hogy Zimicset Szluin közelében, valamivel délebbre kell keresni, azonban dr. S. Gvozdanović-Sekulić végül is rátalált erre a várra, mely egy Vojnić felé tartó útelágazásban, egy beerdősült, kúp alakú hegyen rejtőzik. A várból ma már nem sok található, csak az egykori várat övező külső várfalból valami, valamint ennek egy (félkör) patkó alakú tornya, és a vár árkai. A feltételezhető várkapu melletti falban, jellegzetesen 16. századi kialakítású puskalőrések maradtak fenn. A belső várat teljesen erdő takarja, mint ahogy a környező terepet is. A belső várban még felismerhető egy magaslat, melyen feltehetően egy kerek lakótorony állhatott. A várat az alaprajza alapján, a nem oly távoli és hasonló kialakítású Velemerić-i és Otmić-i várak körébe illeszthetjük. Még az elhelyezkedésük is azonosnak tekinthetők: egy nem olyan magas, de meredek oldalú domb csúcsán fekszenek, ovális az alaprajzuk, félkör alakú tornyaik és kerek öregtornyaik vannak. Zimics várának a kora, legalább is a fennmaradt részek, azaz a meglehetősen jó állapotú puskalőrése alapján, jól behatárolható. Eme „X” betűt formázó lőrés, tipikusan 16. századinak mondható. Az ilyen fajta lőrések, a 16. szd. elején és közepén épített épületeknél figyelhető meg, mint. pld. Gvozdanszkóban (Gvozdansko), Szomszédvárban (Susedgrad), a sziszeki (Sisek) várkastélynál, stb..

Dr. Dénes József megjegyzése: A szövegből kitűnik, hogy a várat 1563 előtt felhagyták. A lőrés, mint szoros korhatározó elem, szerintem óvatosan kezelendő. Azt sem látom, mi lenne benne a 16. századi (hacsak a lőrés tipológiát nem vesszük túl komolyan.

Zimics (Zimić) – vára, a nemes Zimics családé volt, melynek egyik tagja, Zimics István (Stjepan Zimić) egyike volt, az 1527-es cetini szábor határozatának aláíróinak, mellyel királlyá választották Ferdinándot. A vár meglehetősen korán elpusztult, noha egyetlen fennmaradt puskalőrése alapján úgy tűnik, hogy 16. század közepi erősség volt.

A várból nem sok maradt fenn, csak a várat övező várfal némi darabja, egy félkör alakú tornya és a vár árka. A lakótornya a középtől kissé odébb állt, ennek nyomait csak a terepalakzatból lehet kikövetkeztetni.

(Zorislav Horvat: Kružne Branič-kule u Hrvatskoj Krajina u XVI. stoljeću, „PROSTOR”kiadvány, Vol. 1(1993), No. 2-4, 161; 162; 163; 164; 181; 183; 185. old.).

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 21-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár egy hegynyúlvány kúpszerű végződésén található. A beerdősült, de aljnövényzet nélküli, meredek oldalú, de relatív kis szintmagasságú várdomb tetején fekvő várhoz, a máig meglévő egykori felvezető úton juthatunk. A viszonylag kisterületű várat, egykor egy árok és az árok külső oldalára dobált földből kialakított sánc vette körül. A külső sánc már csak a délnyugati oldalon fogható meg igazán, a többi oldalon az árok egy platóvá kopott. A kialakítása alapján, feltehetően 15. szd. közepi vármag a várdomb legmagasabb pontján került kialakításra. A vár, az építésének első fázisában, egy kerek öregtoronyból (D=6,85 m) és egy fallal övezett, téglalapszerű, fallal övezett udvarból állt. Az övező falak mentén, fából készített épületek állhattak. Ezt a korai várat, a fennmaradt puskalőrések alapján, a 16. században egy külső falgyűrűvel bővítették, mely a helyszűke miatt, inkább falszoros jellegű lehetett. A külső falat egy mára erősen erodált négyzetes toronnyal, egy jó állapotban fennmaradt félkör alakú toronnyal erősítették. A külsővár délnyugati sarkában található egy bástyaszerű terepalakulat is, de ennek formája ásatások nélkül jelenleg nem meghatározható.

Lehet, hogy a külsővár itt egy éles, toronyszerű sarkot képezett, vagy a terepviszonyok alapján, egy kaputorony is lehetett itt. A központi torony, jelenleg csak egy földkúpot alkot a közepén besüppedéssel. A belső várudvar falait, egy kb. 0,5 méteres tereplépcső kíséri végig, ami alapján feltételezhető, hogy a belsővár falai mellett, egy szilárd építésű épületsor húzódhatott.

/Szatanek József/

GPS: É 45° 21.899 (45.364975)
K 15° 37.959 (15.632651)

Zimić települése és a déli végében található vár könnyen megközelíthető. Karlovac városát a Plitvicébe vezető 1-es számú főúton hagyjuk el, hogy a 14 kilométer távolságra lévő Brezova Glava nevű településnél balra, azaz Vojnić irányába forduljunk. A lekanyarodás után 3 kilométernyire, egy jobbra tartó leágazást találunk, melyen át Zimić településére érhetünk. A lekanyarodás után, kb. 2000 métert kell megtennünk, hogy a jobbra magasadó, kúpalakú várhegy lábához érjünk. Itt kell leparkolnunk, s egy vizenyős réten át, a várhegy keleti oldalában található, régi felvezető úton juthatunk fel a várplatóra.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció