Zimics vára (grad Zimić) Mára már nagyon keveset tudunk erről az ősi várról, noha Károlyváros (Karlovac) közelében található. Ez az erdőben rejtőző vár, azonban hamarosan tényleg teljesen ismeretlenné fog válni. A vár maradványainak elhelyezkedése és alaprajzi kialakítása alapján, azt az igaznak vélhető megállapítást tehetjük, hogy Zimics egyike volt a térség törökök előtti, középkori földesúri várainak. A legvalószínűbbnek tűnik, hogy ez a földesúri vár azé a kisnemesi Zimics (Zimić) családé volt, akiknek a neve már igen korán feltűnt a goricai kerület (Dénes J.: Gorica a középkori Zágráb megyén belüli várispánság és főesperesség volt, latinul districtus) életében. Azonban nagyon valószínű, hogy a várat a 16. szd. első felében, épp a török hódítás miatt, az új védelmi szükségleteknek megfelelően átalakították.
Ám nagyon érdekes és nehezen is érthető, hogy a határőrvidéki katonai közigazgatás, már a 16. szd. közepi, károlyvárosi főkapitányság megszervezésekor sem, számolt még általánosság szintjén sem a várral, holott a vár mai maradványaiból is megállapítható az, hogy nem sokkal korábban a várat némileg kibővítették és megerősítették, tehát felkészítették a török ellenes védelemre. Sőt, Lenkovics Iván sem tett említést a várról a saját és közismert, végvidéki várakról és földesúri várakról szóló, 1563-as összeírásában, noha ugyanebben a jelentésben megemlítésre került a petrováci (Petrovac) „Schloss” is, mely a sztenicsnyáki uradalom alá tartozott, és amelyről az volt a véleménye, hogy „meg kell őrizni és, tovább kell erődíteni”. Érdekes az is, hogy a Zimics család egyik tagja, az értékeit és kincseit, Budácski várában őriztette. Hogy Zimics vára már a 16. szd. második felének kezdetén felhagyott volt-e, vagy annyira gyöngének találták-e, hogy még a saját birtokosa sem bízott abban, hogy az értékeit meg bírja benne őrizni – nos azt nem tudni. Az a tény, azonban meglehetősen zavarba ejtő, hogy a Zimics vár alárendeltjeinek, még 1574-ben is 20 robotost kellett kiállítaniuk az erődítési munkálatokhoz, illetve az őrgórék és őrhelyek felépítéséhez. Ténynek tűnik, hogy Zimics várát egyszerűen odahagyták a jobban megerődítettnek számító Budácski várért, de a későbbiekben is inkább a Korana folyó mentén emeltek egy újabb tornyot, amikor a Budácski vár helyőrségének kibővítették a feladatkörét, a károlyvárosi fővédőöv előterének tekinthető, Korana folyó hídjának védelmével. Érdekes az is, hogy Radoslav Lopašić, a „Kulpa és a Korana folyók környéke” (Oko Kupe i Korane) című, a vidék középkori várait leíró művében egyetlen mondatot sem szentelt a várnak. Sőt Gjuro Szabi is csak annyit ír, hogy „Budačkitől nem messze, ma is megtalálhatók Zimić várának maradványai, mely a hasonnevű nemesi család tulajdona volt.
A várnak a fekvése, de még a létezése is teljesen ismeretlenné vált. Korábban azt tartották a várról, hogy Zimicset Szluin közelében, valamivel délebbre kell keresni, azonban dr. S. Gvozdanović-Sekulić végül is rátalált erre a várra, mely egy Vojnić felé tartó útelágazásban, egy beerdősült, kúp alakú hegyen rejtőzik. A várból ma már nem sok található, csak az egykori várat övező külső várfalból valami, valamint ennek egy (félkör) patkó alakú tornya, és a vár árkai. A feltételezhető várkapu melletti falban, jellegzetesen 16. századi kialakítású puskalőrések maradtak fenn. A belső várat teljesen erdő takarja, mint ahogy a környező terepet is. A belső várban még felismerhető egy magaslat, melyen feltehetően egy kerek lakótorony állhatott. A várat az alaprajza alapján, a nem oly távoli és hasonló kialakítású Velemerić-i és Otmić-i várak körébe illeszthetjük. Még az elhelyezkedésük is azonosnak tekinthetők: egy nem olyan magas, de meredek oldalú domb csúcsán fekszenek, ovális az alaprajzuk, félkör alakú tornyaik és kerek öregtornyaik vannak. Zimics várának a kora, legalább is a fennmaradt részek, azaz a meglehetősen jó állapotú puskalőrése alapján, jól behatárolható. Eme „X” betűt formázó lőrés, tipikusan 16. századinak mondható. Az ilyen fajta lőrések, a 16. szd. elején és közepén épített épületeknél figyelhető meg, mint. pld. Gvozdanszkóban (Gvozdansko), Szomszédvárban (Susedgrad), a sziszeki (Sisek) várkastélynál, stb..
Dr. Dénes József megjegyzése: A szövegből kitűnik, hogy a várat 1563 előtt felhagyták. A lőrés, mint szoros korhatározó elem, szerintem óvatosan kezelendő. Azt sem látom, mi lenne benne a 16. századi (hacsak a lőrés tipológiát nem vesszük túl komolyan.
Zimics (Zimić) – vára, a nemes Zimics családé volt, melynek egyik tagja, Zimics István (Stjepan Zimić) egyike volt, az 1527-es cetini szábor határozatának aláíróinak, mellyel királlyá választották Ferdinándot. A vár meglehetősen korán elpusztult, noha egyetlen fennmaradt puskalőrése alapján úgy tűnik, hogy 16. század közepi erősség volt.
A várból nem sok maradt fenn, csak a várat övező várfal némi darabja, egy félkör alakú tornya és a vár árka. A lakótornya a középtől kissé odébb állt, ennek nyomait csak a terepalakzatból lehet kikövetkeztetni.
(Zorislav Horvat: Kružne Branič-kule u Hrvatskoj Krajina u XVI. stoljeću, „PROSTOR”kiadvány, Vol. 1(1993), No. 2-4, 161; 162; 163; 164; 181; 183; 185. old.).
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 21-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár egy hegynyúlvány kúpszerű végződésén található. A beerdősült, de aljnövényzet nélküli, meredek oldalú, de relatív kis szintmagasságú várdomb tetején fekvő várhoz, a máig meglévő egykori felvezető úton juthatunk. A viszonylag kisterületű várat, egykor egy árok és az árok külső oldalára dobált földből kialakított sánc vette körül. A külső sánc már csak a délnyugati oldalon fogható meg igazán, a többi oldalon az árok egy platóvá kopott. A kialakítása alapján, feltehetően 15. szd. közepi vármag a várdomb legmagasabb pontján került kialakításra. A vár, az építésének első fázisában, egy kerek öregtoronyból (D=6,85 m) és egy fallal övezett, téglalapszerű, fallal övezett udvarból állt. Az övező falak mentén, fából készített épületek állhattak. Ezt a korai várat, a fennmaradt puskalőrések alapján, a 16. században egy külső falgyűrűvel bővítették, mely a helyszűke miatt, inkább falszoros jellegű lehetett. A külső falat egy mára erősen erodált négyzetes toronnyal, egy jó állapotban fennmaradt félkör alakú toronnyal erősítették. A külsővár délnyugati sarkában található egy bástyaszerű terepalakulat is, de ennek formája ásatások nélkül jelenleg nem meghatározható.
Lehet, hogy a külsővár itt egy éles, toronyszerű sarkot képezett, vagy a terepviszonyok alapján, egy kaputorony is lehetett itt. A központi torony, jelenleg csak egy földkúpot alkot a közepén besüppedéssel. A belső várudvar falait, egy kb. 0,5 méteres tereplépcső kíséri végig, ami alapján feltételezhető, hogy a belsővár falai mellett, egy szilárd építésű épületsor húzódhatott.
/Szatanek József/
