Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Zimić - Zimics, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Modrus-Fiume vármegye - Zimics, Gradina
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Zimics vára (grad Zimić) Mára már nagyon keveset tudunk erről az ősi várról, noha Károlyváros (Karlovac) közelében található. Ez az erdőben rejtőző vár, azonban hamarosan tényleg teljesen ismeretlenné fog válni. A vár maradványainak elhelyezkedése és alaprajzi kialakítása alapján, azt az igaznak vélhető megállapítást tehetjük, hogy Zimics egyike volt a térség törökök előtti, középkori földesúri várainak. A legvalószínűbbnek tűnik, hogy ez a földesúri vár azé a kisnemesi Zimics (Zimić) családé volt, akiknek a neve már igen korán feltűnt a goricai kerület (Dénes J.: Gorica a középkori Zágráb megyén belüli várispánság és főesperesség volt, latinul districtus) életében. Azonban nagyon valószínű, hogy a várat a 16. szd. első felében, épp a török hódítás miatt, az új védelmi szükségleteknek megfelelően átalakították.
Ám nagyon érdekes és nehezen is érthető, hogy a határőrvidéki katonai közigazgatás, már a 16. szd. közepi, károlyvárosi főkapitányság megszervezésekor sem, számolt még általánosság szintjén sem a várral, holott a vár mai maradványaiból is megállapítható az, hogy nem sokkal korábban a várat némileg kibővítették és megerősítették, tehát felkészítették a török ellenes védelemre. Sőt, Lenkovics Iván sem tett említést a várról a saját és közismert, végvidéki várakról és földesúri várakról szóló, 1563-as összeírásában, noha ugyanebben a jelentésben megemlítésre került a petrováci (Petrovac) „Schloss” is, mely a sztenicsnyáki uradalom alá tartozott, és amelyről az volt a véleménye, hogy „meg kell őrizni és, tovább kell erődíteni”. Érdekes az is, hogy a Zimics család egyik tagja, az értékeit és kincseit, Budácski várában őriztette. Hogy Zimics vára már a 16. szd. második felének kezdetén felhagyott volt-e, vagy annyira gyöngének találták-e, hogy még a saját birtokosa sem bízott abban, hogy az értékeit meg bírja benne őrizni – nos azt nem tudni. Az a tény, azonban meglehetősen zavarba ejtő, hogy a Zimics vár alárendeltjeinek, még 1574-ben is 20 robotost kellett kiállítaniuk az erődítési munkálatokhoz, illetve az őrgórék és őrhelyek felépítéséhez. Ténynek tűnik, hogy Zimics várát egyszerűen odahagyták a jobban megerődítettnek számító Budácski várért, de a későbbiekben is inkább a Korana folyó mentén emeltek egy újabb tornyot, amikor a Budácski vár helyőrségének kibővítették a feladatkörét, a károlyvárosi fővédőöv előterének tekinthető, Korana folyó hídjának védelmével. Érdekes az is, hogy Radoslav Lopašić, a „Kulpa és a Korana folyók környéke” (Oko Kupe i Korane) című, a vidék középkori várait leíró művében egyetlen mondatot sem szentelt a várnak. Sőt Gjuro Szabi is csak annyit ír, hogy „Budačkitől nem messze, ma is megtalálhatók Zimić várának maradványai, mely a hasonnevű nemesi család tulajdona volt.
A várnak a fekvése, de még a létezése is teljesen ismeretlenné vált. Korábban azt tartották a várról, hogy Zimicset Szluin közelében, valamivel délebbre kell keresni, azonban dr. S. Gvozdanović-Sekulić végül is rátalált erre a várra, mely egy Vojnić felé tartó útelágazásban, egy beerdősült, kúp alakú hegyen rejtőzik. A várból ma már nem sok található, csak az egykori várat övező külső várfalból valami, valamint ennek egy (félkör) patkó alakú tornya, és a vár árkai. A feltételezhető várkapu melletti falban, jellegzetesen 16. századi kialakítású puskalőrések maradtak fenn. A belső várat teljesen erdő takarja, mint ahogy a környező terepet is. A belső várban még felismerhető egy magaslat, melyen feltehetően egy kerek lakótorony állhatott. A várat az alaprajza alapján, a nem oly távoli és hasonló kialakítású Velemerić-i és Otmić-i várak körébe illeszthetjük. Még az elhelyezkedésük is azonosnak tekinthetők: egy nem olyan magas, de meredek oldalú domb csúcsán fekszenek, ovális az alaprajzuk, félkör alakú tornyaik és kerek öregtornyaik vannak. Zimics várának a kora, legalább is a fennmaradt részek, azaz a meglehetősen jó állapotú puskalőrése alapján, jól behatárolható. Eme „X” betűt formázó lőrés, tipikusan 16. századinak mondható. Az ilyen fajta lőrések, a 16. szd. elején és közepén épített épületeknél figyelhető meg, mint. pld. Gvozdanszkóban (Gvozdansko), Szomszédvárban (Susedgrad), a sziszeki (Sisek) várkastélynál, stb..
Dr. Dénes József megjegyzése: A szövegből kitűnik, hogy a várat 1563 előtt felhagyták. A lőrés, mint szoros korhatározó elem, szerintem óvatosan kezelendő. Azt sem látom, mi lenne benne a 16. századi (hacsak a lőrés tipológiát nem vesszük túl komolyan.
Zimics (Zimić) – vára, a nemes Zimics családé volt, melynek egyik tagja, Zimics István (Stjepan Zimić) egyike volt, az 1527-es cetini szábor határozatának aláíróinak, mellyel királlyá választották Ferdinándot. A vár meglehetősen korán elpusztult, noha egyetlen fennmaradt puskalőrése alapján úgy tűnik, hogy 16. század közepi erősség volt.
A várból nem sok maradt fenn, csak a várat övező várfal némi darabja, egy félkör alakú tornya és a vár árka. A lakótornya a középtől kissé odébb állt, ennek nyomait csak a terepalakzatból lehet kikövetkeztetni.
(Zorislav Horvat: Kružne Branič-kule u Hrvatskoj Krajina u XVI. stoljeću, „PROSTOR”kiadvány, Vol. 1(1993), No. 2-4, 161; 162; 163; 164; 181; 183; 185. old.).
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 21-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár egy hegynyúlvány kúpszerű végződésén található. A beerdősült, de aljnövényzet nélküli, meredek oldalú, de relatív kis szintmagasságú várdomb tetején fekvő várhoz, a máig meglévő egykori felvezető úton juthatunk. A viszonylag kisterületű várat, egykor egy árok és az árok külső oldalára dobált földből kialakított sánc vette körül. A külső sánc már csak a délnyugati oldalon fogható meg igazán, a többi oldalon az árok egy platóvá kopott. A kialakítása alapján, feltehetően 15. szd. közepi vármag a várdomb legmagasabb pontján került kialakításra. A vár, az építésének első fázisában, egy kerek öregtoronyból (D=6,85 m) és egy fallal övezett, téglalapszerű, fallal övezett udvarból állt. Az övező falak mentén, fából készített épületek állhattak. Ezt a korai várat, a fennmaradt puskalőrések alapján, a 16. században egy külső falgyűrűvel bővítették, mely a helyszűke miatt, inkább falszoros jellegű lehetett. A külső falat egy mára erősen erodált négyzetes toronnyal, egy jó állapotban fennmaradt félkör alakú toronnyal erősítették. A külsővár délnyugati sarkában található egy bástyaszerű terepalakulat is, de ennek formája ásatások nélkül jelenleg nem meghatározható.
Lehet, hogy a külsővár itt egy éles, toronyszerű sarkot képezett, vagy a terepviszonyok alapján, egy kaputorony is lehetett itt. A központi torony, jelenleg csak egy földkúpot alkot a közepén besüppedéssel. A belső várudvar falait, egy kb. 0,5 méteres tereplépcső kíséri végig, ami alapján feltételezhető, hogy a belsővár falai mellett, egy szilárd építésű épületsor húzódhatott.
/Szatanek József/
GPS: | É 45° 21.899 (45.364975) |
K 15° 37.959 (15.632651) |
Zimić települése és a déli végében található vár könnyen megközelíthető. Karlovac városát a Plitvicébe vezető 1-es számú főúton hagyjuk el, hogy a 14 kilométer távolságra lévő Brezova Glava nevű településnél balra, azaz Vojnić irányába forduljunk. A lekanyarodás után 3 kilométernyire, egy jobbra tartó leágazást találunk, melyen át Zimić településére érhetünk. A lekanyarodás után, kb. 2000 métert kell megtennünk, hogy a jobbra magasadó, kúpalakú várhegy lábához érjünk. Itt kell leparkolnunk, s egy vizenyős réten át, a várhegy keleti oldalában található, régi felvezető úton juthatunk fel a várplatóra.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Fotóink elérhetőek vászonképen!Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.