Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Göncruszka református templom

Ruzska (ma Göncruszka): 1220-ban említik először, a királynéi német telepesfaluk egyike.  Fallal kerített református temploma román stílusú, a XII. században épült, többször átalakították. 

„Gönctől délnek a Hernádvölgyben van Göncz-Ruszka község 234 házzal és 1170 magyar lakossal. Posta helyben, távírója Hidas-Németi. Református temploma még a csehek idejéből való és kőfallal van kerítve. A templomban van a gróf Korniss család régi sírboltja. A ruszkai hegyen, a régi országút mentén elterülő erdőben egy Pálos-kolostor romjai láthatók, melyek közül egy Somoskút nevű forrás csergedez elő. A községben vannak Krajnyik Ödön és Patay Etelka régi úri laka. Az utóbbit a Jászay-család építette 1777-ben." - írta BOROVSZKY Samu 1896-ban.

II. Géza király (1141-1162) uralkodásakor Hedrik nádor bírta Ruszka földjét. Antal nevű ispánja nevét 1173-ban jegyezték fel. ... a fiatal király Németországból, a Közép-Rajna mellékéről nagyszámú telepest (gyarmatost, vendégnépet, „hospest”) hívott be. 1217-ben Wruszka, Ruszka néven említik a települést. 1219-ben ismét német telepesek jönnek és Vizsoly néven külön közösséget alkotnak.  A XII. században Ruszkán épült műemlék templomot kerítőfallal vették körül, hogy védelmet nyújtson a lakosságnak. Míg a férfiak kívül küzdöttek az ellenséggel, bent az asszonyok és a gyermekek imádkoztak. Ezt a templomot nyilván a „tíz falu egy templom” rendeletre emelték, amit még Szent István királyunk parancsolt. Lehet, hogy német telepesek építették meg román stílusban, vagy pedig a velük bejövő olasz mesterek. Feltételezhető, hogy altemplom vagy valami más épület is volt mellette, illetve alatta, mert északi oldalról vagy másfél méterre más fundamentum vagy falmaradvány is húzódik. 

A templomot kifugázott kőkerítés futja körül „82 öl területet övez”, aminek magassága 100-140 cm belülről, kívülről kb. 170-250 cm. Vastagsága 70-80 cm. Erődtemplomként tartják számon. Valószínűleg lőrések is voltak rajta, de évszázadok alatt sokszor javították, a terület kívülbelül mindig töltődött, ezért lett alacsonyabb a fal. A templomkertben ásva mindenütt csontok kerülnek elő. Még a fundamentum mellett is 3-4 m mélységben. 

A „Magyarország művészeti emlékei” című műben ezt olvashatjuk a ruszkai templomról: ,A református templom kis homlokzati huszártoronynyal, négyzetes, majd hosszú szentélyrész és még keskenyebb félköríves szentély. A két utóbbi román stílű rézsűs ablakokkal. Szószék hangvetővel. Román stílű a XII. századból többszörös átalakítással, fallal kerítve.”

A templom három részből tevődik össze. Keleti oldalán rotunda, félkör alakú szentélyrész. Ez eredetileg kőboltozatos volt, de a harcokban, mikor leégett, beszakadt. Középső hajó sík mennyezetű, magassága egyezik a megemelt rotunda falával. Itt három megnagyított ablak engedi be a fényt a déli oldalról. Északi falához építették a sekrestyét, amely a harcok alatt leomlott. A legnagyobb, nyugati hajója a templomnak Nagy Lajos idejében készült 1370 körül, amikor a Szent Katalin kolostor épült. A király a magyar pálos szerzetesek részére építtette ezt a gazdag és gyönyörű kolostort, melyet Katalin leányáról neveztek el. Feltehető, hogy a szentelésen a király is jelen volt és ebből az alkalomból nagyították meg az öreg román stílű templomot. Ezért maradt meg a gyönyörű Anjou-kori trónszékterítö az akkori földesúri család birtokában. Egyetlen magyar Anjou-kori textíliaként van nyilvántartva és 1980-as években kiállításra restaurálták. A nyugati nagy hajó lépcsőzetes felépítésű kompozíciós terv alapján csatlakozik az Árpádkori apszishoz. Külső falán a bejáratnál kassai festészet nyomai láthatóak. A plasztikusan, bordásán kiképzett gloriola maradvány egészen azonos a veleméri (Dunántúl) 1378-ban és Cserény (Cerín, Szlovákia, Zólyom megye) 1380-90 között készült gloriolájával. Jelenleg a harmadik hajó déli oldalán van a kora gótikus bejárati ajtó. Valamikor vaspánttal volt belülről elzárható az ellenség elől, ezért van két mélyedés az ajtónál a falban. A templom menedékhely volt régen és ma is az. Nyugat felöl is volt a templomon bejárat, de befalazták. Valószínűleg a husziták építettek hozzá kőtornyot 1400 körül, amelyet nem dolgoztak be a templom falába. Ezt kitűnő leshelyként használták az ellenség ellen különösen a kuruc időben. Rabutin osztrák generális 1686-ban felgyújtotta a protestáns falut és a tornyot lerombolta. (Feltehető, hogy a rotunda tetőszerkezete is akkor szakadt be.) 1692-ben köveit széthordták, szétterítették, kőkerítést javítottak belőle. 1977-ben a torony fundamentumának feltárásakor kormos törmelék, megolvadt fémdarabok kerültek elő (harang maradványa). 

Forrás:

Wolf Mária: Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye déli részén

Bojtor Istvánná Toókos Uzonka: GÖNCRUSZKA