Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bosiljevo - BosziljevoHorvátországHorvát-SzlavónországModrus-Fiume vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

„…A Bosziljevó (Bosiljevo) [16] körüli vidék, az ősidőktől fogva lakott volt. Mind erről világosan tanúskodik, egy neolitikus halom Hrsina falunál, három halom Korenić falunál, egy temető Trošmarijánál, római régiségek Čatrnjében, Toplice Lešćében, a Bosiljevo közeli Gradišćében (egy szép templommal együtt, melynek a helyén a későbbiekben, Frangepán Farkas herceg egy dominikánus kolostort alapított). Sőt a bosiljevoi vár mellett is volt egy római temető. Bosiljevot, 1334-ben, mint egyházmegyei település említették meg, ennek az egyházmegyének az, az évi összeírásában. Még a XV. században is itt élt a Bosiljevoi nemzetség. Hogy mikor épült fel a vár és hogy került a Frangepánok kezére, nem ismeretes. Az ő kezükben először 1461-ben említették meg, a javaik 1449-es elosztásánál, külön nem említették meg, ám a későbbiekben a várat és javait, a Frangepánok tersáci ágának a tulajdonában találhatjuk. Az Erdődyek tulajdonába, 1648-ban került át, majd házasság útján, az Auspergeké lett, tőlük gróf Laval Nugent vette meg, aki a várat felújítatta és benne is halt meg, 1862-ben. A legújabb időkben a vár, Cossulich fiumei nagykereskedő kezére került, aki a vár teljes „rekonstrukciójára” adott utasítást.

A vár kapuja előtt lévő őrházon található apró pártázatot, valamint a kapu két oldala fölötti, kicsiny tornyocskákat, Nugent gróf rakatta fel. Az összességében tágas várudvar jobbl sarkában, egy háromszögletes kápolna van egy toronnyal, mely az utóbbi idők restaurációja során elveszette a tetőzetét és helyette egy teraszt kapott. A kapu bal oldala és a sarokban emelkedő kör alakú torony közé egy épületet szorítottak, amit Nugent gróf teljesen átalakítatott. A vár délnyugati sarkában egy kisebb, szabálytalan kör alakú torony áll. A vár fő része, egy háromszintes, eredetileg is pártázatos, erős lakótoronyból, és az ettől valamivel távolabb álló háromszintes palotából áll, melyeket valaha egy építménnyel kötöttek össze, de az már hosszú idő óta nincs meg. A palota és a kápolna között is voltak másféle épületek, de ezeket is már régen elbontották. 1697-ből fennmaradt Bosziljevó várának az inventáriuma is, mely részletesen leírja a várat, ám egyes részeit már nem lehet pontosan beazonosítani. A vár előtt megemlítettek egy részben falazott őrgórét, egy lépcsőszerkezetet, de megemlítették a híd láncait, a kapu vasalatát, a darabontházat, a tölgyfából készült tömlöcöt, a régi őrlőházat, a tömlöc tornyocskáját, az alatt lévő lóistállót, a nagyterem alatti serfőzdét, a második és a harmadik várkaput, és az alsóházat is.

[17] Lopašić: Oko Koupe i Korane, 249. (A Kupa és a Korana folyók környéke, 249. oldal)

Fekvése:

Bosziljevo ősi várát egy olyan sziklára építették fel, mely meredeken zuhan az aljában lévő patak és síkságának irányába. A várig ért el az ősi Károly főút nyomvonala is, melyet délről nyugatnak megkerülve haladt tovább északi irányba. Bosziljevó a maga út menti fekvésével, meglehetősen megközelíthetőnek látszik, ám kiépítettsége és védelmi rendszere okán, sok török támadásnak állt ellen. A vár szomszédságában egy római kori temető is található, sőt néhány innen származó faragott töredéke, magában a vár udvarában is megtalálható, ami a római kori múltban betöltött helyét is jelzi. A vár aljában egy szűk völgy van, melynek ellenkező partján emelkedik Bosziljevó települése a plébániatemplommal. A vár tágabb környezete egy meglehetősen sziklás terület, mely a Mrežnica és a Dobra folyók, valamint a zenggi és a fiumei (Rijeka) út között nyúlik el.

Bosziljevó a Frangepánok korában:

A történeti okiratok Bosziljevó várának meglétéről, csak 1461-től tanúskodnak, amikor is a Frangepán grófok itteni birtokközpontja volt. A vár a kiépítése valószínűleg ugyanezen tulajdonosokhoz köthető, amit már talán a múlt században megkezdhettek. A törökök a 16. század első évtizedétől kezdték pusztítani a bosziljevói és a környékbeli birtokokat. Ám a Frangepánoknak, akik a törökök miatt fokozatosan elvesztették az egyéb birtokaikat, Bosziljevó egyre fontosabb lett. A Frangepánok 1671-es bukása után. aminek az Habsburg uralommal szembeni összeesküvésük volt az oka, egy osztrák különítmény, ennek a tekintélyes családnak minden itteni javát kifosztotta: a gazdag kincstárukat, berendezési tárgyaikat, könyveiket, fegyvereiket.

Bosziljevó az Erdődyek, az Auerspergek, a Nugentek és a Kozulichok korában:

Károlyváros akkori parancsnoka, J. Herberstein generális, miután a Zrínyiek és a Frangepánok szinte minden vagyonát megkaparintotta, magának kívánta Bosziljevót is. Noha a környékbeli birtokok egy részét sikerült a katonai határőrvidék közigazgatásához csatolni, Bosziljevó mégis Erdődy Miklós bánhoz került, majd házasság útján az Auersperg családhoz. A birtok elzálogosításának következtében, Bosziljevó 1820-ban, Nugent Laval marsall kezére jutott, aki erős pozícióba került az Osztrák háznak a Napóleon elleni háborúk során. Ezután Nugent Laval alapjaitól átrendeztette Bosziljevót és gyakran tartózkodott is benne, sőt itt is halt meg. Bosziljevót fiára, Nugent Artúrra hagyta, aki aztán unokahúgának, Nugent Annának juttatta. Az 1897-es esztendőben, aztán ő adta el, a Kozolichoknak, egy fiumei nagykereskedő és iparos családnak. A várat műemlékként a II. világháború után államosították.

A vár épületeinek elhelyezkedése:

A Frangepánok valamikori otthonául szolgáló és a törököknek is ellenálló Bosziljevóban, meglehetősen kevés, régi jellegzetességeket mutató építészeti részlet maradt fenn. A vár zömében, a Nugentok és a Kozulichok 19. századi, historizáló rezidenciájával találkozhatunk. A várnak háromszögletes udvara van, délen és nyugaton magas palástfalak mutatkoznak, míg a várfalak keleti vonala, ahol sokáig a várkapu helyezkedett el, sokkal alacsonyabb. A várba jelenleg az újabb, déli kapun keresztül lehet bemenni. Ezt a romantizáló mellvédjével és tornyocskáival a középkorra emlékeztető déli kaput, a 19. században alakították ki. A kaputól balra, egy azonos korú tornyocskát is beillesztettek a déli falba, de a kaputól jobbra eső, régebbi kápolnatornyot hasonló alakzatúra alakították át.

Feltételezhető, hogy a déli fal végében lévő, a déli kaputól balra eső, tört kövekből felépített toronynak meghagyták az eredeti alakját. A kapun kívül, egy megjelenési formájában romantizáló, mellvédes őrház található.

A vár keleti oldalának elrendezése:

A vár sziklára ültetett keleti oldalán, még a többinél is kevesebb régi részlet maradt fenn, sőt azt is nehéz megállapítani, hogy hol helyezkedett el a keleti kapu valamikori őrháza, melyről pedig a régi okiratok is tanúskodnak. Az itteni kaputól egy láncon felvonható hídon keresztül lehetett a már eltűnt őrházhoz jutni. A vár keleti oldalát képező palást fal, jelenleg csak a kápolnatornyot foglalja magába, ebben a részben helyezkedett el valamikor a Szt. Anna templom is. A kápolnatornyot mára egy terasszal és egy mellék traktussal látták el, melyen egy félig kakast, félig sárkányt formázó baziliszkusz található. Ez a középkori bestiáriumot idéző alak, a Nugentek családi címeréhez tartozott. A szobrot Frenkorn Dominik, Jellasics bán zágrábi lovas-szobrának alkotója készítette el. A történeti források a várnak ezen a részén egy lakott kolostort és monostori közösségét is megemlítettek.

A vár nyugati elrendezése:

A vár nyugati palástfala mentén, egy a régebbi és az újabb épületek közti közlekedést biztosító, aránylag szűk, hosszan elnyúló épület fejlődött ki, melyen keresztül a várudvarra lehet kijutni, ahonnan pedig a déli fal közelíthető meg egy lépcsőzet segítségével. A Frangepánok várának legfelismerhetőbb része, a masszív, négyszögletes lakótorony maradt. A háromemeletes torony tetején, a tetőzet alatt, még mindig állnak a régi pártázat maradványai. A toronyban lévő valamikori börtönt és az őrség tanyáját, a felsőbb szintek 19. századi, neoromán ablakokkal látták el. A lakótoronytól jobbra eső, annál fiatalabb, háromszintes palota, a Nugent féle felújítás során, ikerablakokat kapott. A Nugent korszak legfelismerhetőbb része, a lakótoronytól balra lévő, a felső részén loggiával fellazított, kétszintes épület. Ennek az első emeletéről, a teraszra lehet kijutni, amit egy magas oszlopcsarnok hordoz. Az oszlopcsarnok árkádjaiba, a Nugent család címereit illesztették be.

Bosziljevó ma:

Bosziljevó földrajzi elhelyezkedése minden korban kedvezőnek volt tekinthető. Sőt a Zágráb-Rijeka közti autópálya is innen ágazik le Split felé, ami által a település és legértékesebb műemléke, a bosziljevói Öreg vár, meglehetősen érdekesnek tűnhet az utazók és a turisták előtt is. Az Öreg vár jogi-tulajdonosi viszonyainak rendezetlensége miatt, a fenntartása teljesen kívül esik a kívánatos fejlesztés irányából. A kinézetén máig nem történt semmi változás.

A közelmúlt eseményei lehetővé tették, hogy koncessziós szerződést kössenek egy bizonyos Siniša Križanec nevű vállalkozóval, aki vállalta, hogy más vállalkozásaival, pld. a zagorjei Bezsanec kastélyával párhuzamosan, az Öreg várban is erőteljesebb fejlesztésbe kezd. Ám a hamarosan megváltozó törvényi előírások okán, megtiltották azokat a további befektetéseket, melyekkel megnövelték volna a bosziljevói Öreg vár érdekességét, majd a Jogvédő hivatal, új szerződés megkötésére kötelezte a befektetőt, ami máig nem történt meg. Bosziljevó azonban Siniša Krizanec és a Bosziljevói Önkormányzati hivatal közti pereskedés záloga maradt, melyben a befektető, mintegy 500.000 márkányi összeget követel vissza az önkormányzattól az addigi költségei miatt.

Időközben, a Frangepán család is érdeklődni kezdett Bosziljevó megvásárlásának lehetőségeiről, ám ki kellett volna várniuk az egykori koncesszióssal fennálló pereskedésben való döntést, valamint a vagyonügynökség Duga Resa-i hivatalának a műemlékek magánosítása ügyében zajló perrendtartását is, aminek során, 1997-ben, még két család követelte magának a bosziljevói Öreg várat. Mindezek okán, a potenciális vevők figyelmét, akik pedig 1,3 millió Eurót kínáltak a tulajdonért, hamarosan a ribniki Öreg vár keltette fel.

A bosziljevói Öreg vár gyorsabb fejlesztésének érdekében, valószínűleg meg kellene változtatni a műemléki besorolását, állami érdekű kulturális objektummá kellene előre sorolni. Az önkormányzat elöljáróságnak az ez irányú felterjesztésére, az illetékes minisztériumnak ez ideig nem sikerült választ adnia.

A várkastély mai állapota:

A várkastély bejárása 2010. 04. 20-án történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A kastély jelenleg üresen és lezárva áll, így nem látogatható, ám az épület nyugati oldalának egyik ablaknyílásán keresztül bejutva, sikerült a kastély belső helyiségeit is végigjárni (saját felelősségre!). A kalandos sorsú és bizonytalan jövőjű várról/kastélyról a fent közölt adatokon kívül, mást elmondani már nem igen lehet.

/Szatanek József/

Forrás:

Gjuro Szabo, Sredovječni gradovi… Zágráb, 1920. (173-174. oldal) 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 45° 24.487 (45.408115)
K 15° 17.037 (15.283953)
Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
14NovSzilaspogony - Kis-kő
13NovKrasznahorka - Vár
01NovSzibiel - Vár
31OktTarján - Vár
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
11OktVilonya - templom
10OktSzihalom - Árpádvár
Ajánlott látnivalók
Jósika kastély
BranyicskaJósika kastély
Keresési előzmények
Bosiljevo - Vár