„A Drivenikből Crikvenica felé forduló főút melletti hegyen áll Badanj vára, mely kitűnően védte a Vinodoli völgység itteni bejáratát. A várral szembeni, Kotor falu fölötti hegyen (sv. Trojica) egy ősi templom romjai vannak, s a helyi hagyomány úgy tartja, hogy itt is állt egy vár. Badanj is egy Frangepán vár volt, s romjaiban is fennmaradt egykori szerkezetének képe, ami egy igazi középkori várat mutat: a vár magjának és előterének ovális alakja van, mely körül egy újabb fal emelkedik, amin a legújabb korban lőréseket alakítottak ki. A vár az elhelyezkedésével, ma is uralja az alatta futó főutat.”
---/---
Topográfiai leírás. – Badanj azonos lehet e középkori Kotor várával?
Cirkvenicából az út fölfelé vezet a Vinodoli völgybe, jobb oldalán, a kimagasló sziklás hegyek határolta, Grizsanei (Grižane) sziklaáttörésre nézve. Valahol a Grizsanébe tartó út közepe táján, közvetlenül az út fölött egy ősi várrom áll, amit a helyiek Badanj várnak neveznek. A várral szembeni, némileg alacsonyabb hegyen fekszik a kicsiny Kotor falu, egy régi templom romjaival. Amíg Badanj körül minden kopár és sziklás, addig Grizsane felé, ahol mindig látható valami zöldnövényzet kellemes nézni, ám északon már újból sziklás szirtek emelkednek.
Maga a hegy, amelyen Badanj vár romjai állnak, csak kőből áll, s az embernek jócskán meg kell küzdenie az éles karsztkövekkel, míg felkapaszkodik a várhoz. A vár környékét a várfalakról leomló omladék töltötte fel teljesen. A roppant falak nagyon gyengén maradtak fenn, s csak néhány helyen állnak megközelítőleg eredeti magasságukban.
Nemes szakcinszki Kukuljevich Iván egykori történész, mintegy 60 évvel ezelőtti feljegyzése szerint, az itteni emberek azt mesélték neki, hogy vártól valamivel lejjebb néhány kőoszlop volt, amelyhez hajókat kötöttek ki, mivel régebben eddig nyújtózott a tenger. A hajók kikötéséhez, az oszlopokat állítólag vaskarikákkal látták el.
A fekvését tekintve Badanj igen erős vár volt, és a Vinodoli völgység szilárd védelmezőjének számíthatott, hisz helyzeténél fogva uralta azt a sziklaáttörést, mely a tengertől a Vinodoli völgység szívébe vezetett. Sőt a vár magában is jelentős védelmet nyújthatott a völgynek, ám ha hozzávesszük a közeli grizsanei várat is, akkor foghatjuk fel csak igazán e két vár jelentőségét.
A tojásdad alaprajzzal bíró, méreteiben, alakjával, magasságával teljesen egy tekintélyes toronyként ható belső vár, igazán egy fellegvár volt. A belső elrendezését, egy kicsiny megkülönböztethető helyiség kivételével, már nem lehet pontosan meghatározni, mivel a meglehetősen vékony osztófalaknak csak egy kis része áll még. A „tornyot” egy alaprajzában hasonló fal övezi, kívülről három, erőteljes támpillérrel megtámasztva. A torony és a külső fal közti térből azon a kapun keresztül lehetett kijutni, ahol a külsővárat egy vastag fallal rekesztették el, azaz ugyanott, ahol magának a várnak a kapuja is állt. A vár itteni oldalának külső részén egy valamiféle épület állt, melynek a várral való kapcsolatát, ma már nem lehet meghatározni. Az csak sejthető, hogy itt valamiféle lakóépület lehetett, mivel falait nem a védelmi céloknak megfelelően alakították ki.
Alakja és elhelyezkedése miatt, Badanj romjai, teljesen egy középkori építménynek felelnek meg.
Hogy ki és mikor építette fel Badanj várát, azt az idő sötét mélye takarja. Sőt, a Vinodoli völgységet érintő oklevelekben sem találkozhatunk a vár említésével, így semmit sem tudunk róla. Az biztos, hogy régebbi Grizsane váránál, ezt az alaprajzi kialakítása is bizonyítja, persze az alapján éppen a görögök, vagy a rómaiak is építhették. És csakugyan vannak olyanok (pld. Kukuljevich), akik Liburnia legendás, hét római erődje közé sorolják.
Annak ellenére, hogy erős és jelentős vár volt, Badanj név alatt mégsem említik megbízható források, így joggal merülhet fel az, Badanjt valaha nem más néven nevezték-e? Van néhány részlet, mely alapján ezt megállapíthatjuk.
A mai Kotor falu környékén nyoma sincs annak, hogy valaha, valamilyen vár állt ott, csak annyit tudunk, hogy régen is volt ott egy ilyen nevű falu, melynek volt egy régi, Szt. Simonnak szentelt temploma. Így könnyen felvetődhet annak a lehetőségnek a gondolata, hogy a mai Badanj várat azonosnak kell tekintenünk a forrásokból ismert Kotor várával, mely a Frangepánok 1449-es, modrusi birtokmegosztásakor, Márton grófnak jutott, más vinodoli várral együtt, mint Bribir, Bakar, Novi és Terszát (Thallóczy-Barabás: Cod. Frangep. I. 371. oldal). Sőt, Márton gróf káplánja, György pap is megemlíti Kotor várát ura birtokainak felsorolásában. Itt ugyan megemlíti a szintén vár nélküli Belgrádot is, de az a saját körülményei okán is jelentős településnek számított (Šurmin: Act. Croat. I. 205. oldal), sőt volt akkora, hogy valamivel később, a modrusi káptalan jó néhány kanonokja is odaköltözött. Mint ahogy fent említettük, mind ez csak találgatás, de könnyen meglehet, hogy ez az igazság, hisz máshol is akad rá példa, hogy a vár jóval távolabb állt a hasonnevű falutól, vagy településtől.
Az egészen biztos, hogy Badanj, illetve Kotor várát már a 15. században felhagyták, s miután a toronyszerű vármag alakja egy taposókádhoz, vagy dézsához (horvátul badanj) hasonlít, így a nép elnevezte a várat Badanjnak, míg ősi, igazi neve elfelejtődött.
---/---
Gradina Badanj, műemlékké nyilvánítási határozat száma: DG-514/2-76
A gradina Badanj nevű műemlék a Tribalj – Cirkvena közti út fölött található. Alaprajzában ovális, két gyűrűszerű védőfal rendszerrel. Az egész együttesből egy négyzetes, ciszternás, torony maradt fenn a legjobb állapotban. A falak faragott kövekkel rétegezett, törtkövekből épültek. Az építés első fázisa a liburniai limes 4. századi megerősítésére tehető, amikor is a Trsatica – Senia közti főút figyelőtornyaként (specula) épült meg. A tornyot a 6-8. században továbbbővítették, majd később egy katonapolitikai, közigazgatási székhely lett (župski grad). A jelentőségét a 13. századra vesztette el, ami után felhagyták. A vár egy 1321-es földrengésben dőlt össze.
A vár sajátossága, hogy fönnmaradt a gyilokjáró keleti részén egy árnyékszék (latrina), melyből jól megállapítható ennek az erődítésnek a liburniai limesen belüli jelentősége, hisz az árnyékszék léte arra utal, hogy sok ember elhelyezését biztosította. A latrina megléte szintén egy ritka emléke a középkori egészségkultúrának.
Badanj, a crikvenicai térség egyetlen régészetileg is megkutatott várromja. A kutatásokat 1966-tól, 1974-ig hajtották végre. A romok jelenlegi állapota kifejezetten rossznak mondható, noha nagyon értékes, különösen jelentős lelőhely, s nem csak lokális értelemben. A vár szemlátomást pusztul, ezért sürgős beavatkozást igényel. Mindemellett, a romokat az új autópálya építése is fenyegeti.
A vár bejárása 2009. 06. 10-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában.
/Szatanek József/
Forrás:
Gj. Szabo: Sredovječni gradovi… (Zagreb, 1920. 183-184. oldal.)
EMILIJ LASZOWSKI, Gorski kotar i Vinodol dio državine knezova Frankopana i Zrinskih, mjestopisne i povjesne crtice, Zagreb 1923. (205-207. oldal)
