Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zengg - Városerődítés és a Nehaj vár

Zengg (Senj) városa, a zenggi plébánia (megye) fővárosa volt. Patsch úgy tartja, hogy a város neve kelta. Elég sok római kori lelete van, de némely római feliratos kő mostanára újra elveszett. A székesegyház mellett kellett állnia a rómaiak temetőjének, amin kívül még két másik római temető is létezett itt. Az egyik felirat, egy itt lévő római fürdőről is beszél. Zengget a középkorban igen korán megemlítették, mint: parochia (zenggi plébánia) már 1185-ben.

Valamikor ebben az időben adományozhatta III. Béla király Zengget a templomosoknak, akik 1269-ig tartózkodtak itt, amikor is a király elvette tőlük és Dubica megyét adta érte cserébe. Ettől kezdve Zenggnek saját főura (knjez), polgármestere és alpolgármestere (potestas), bírósága és tanácsa volt. 1271-ben a zenggiek, saját városuk és hatalma alá tartozó területek örökös potestasává választották a vegliai Frangepán IV. Vid herceget és utódait, ám nem sokkal ezután 1302-ben Frangepán II. Duim minden hatalmat átvett a város felett és zenggi hercegnek kezdte neveztetni magát.

Mátyás király elvette a Frangepánoktól a várost, mely ettől kezdve királyi város lett, egy kapitány irányítása alatt, amíg 18. században teljesen betagozódott a határőrvidék szervezetébe. A várkastélyán még ma is áll Mátyás király címere.

Zengget szintén falakkal övezték, 1558-ban minden városon kívüli falat leromboltak, hogy megkönnyítsék a védelem dolgát. Ahogy húzódtak el a velenceiek és a törökök elleni harcok, Zengg úgy lett egyre ismertebb és jelentősebb város, ezért nem is csoda, hogy annyi rajz és ábrázolás maradt fenn rólal, melyek azonban nem teljesen vágnak egybe. Pieroni alaprajza 1639-ből ered, Stieré 1660-ból, a harmadik 1701-ből, a legjobb ábrázolások, Valvasor, „Ehre des Herzogtums Krain, XII. 78.”, című művében és Stier kéziratában vannak.

A városnak ötszögletes alakja volt, s az egyik sarkában helyezkedik el a Frangepánok várkastélya, a mai Ozsegovichianum diákotthon, több négyszögletes, egy kör alakú toronnyal, amit Stier Philippturmnak keresztelt el, a várkastélytól távolabb, a Turas torony, aztán az Arany torony (ötszögletű), a Salapnock (kör alakú torony), a Trybenack (félkör alakú torony), a Pápa torony (kör alakú), a Szt. Prossy Thurn, a Turina, a Sabác, a „mi” Thurnunk és a Mera Thurn, van. A Pápa torony arról kapta a nevét, hogy X. Leó anyagi támogatásával építették fel és életében ő tartott őrséget benne. A város területére, 1701-ben három kapun át lehetett bemenni: az egyik a várkastélynál volt, a másik a tenger felöl, a harmadik a déli oldalon. Valvasor megemlítette, hogy a városnak Viel Thöre, so zum Theil vermauert worden. Mára a várkastélyon kívül, csak néhány erődítése maradt fenn, a pápa toronnyal, és az un. Sabáci toronnyal, ahol jelenleg egy malom van.

A Zengg feletti kopár hegyre építette fel 1558-ban Lenkovich Nehaj várát, melyről Pieroni és M. Stier is készített egy alaprajzot. Az erőd alaprajza, melynek felépítéséhez az itt lévő ferences kolostor és az azt környező épületek romjainak anyagát is felhasználták, négyzetes. Maga a vár fölfelé összeszűkül, a sarkait konzolokon lévő erkélytornyokkal védték, a konzolok között van egy-egy lefelé irányuló lőrés is. A kapu felett is egy védőerkély nyújtózik. Mára ezt a bejáratot, mely a földfelszínnél magasabban van, átalakították, deennek előtte, eléje egy lépcsőzetet építettek, mely nem ért a kapuig, így csak egy hídon át kellett átmenni a lépcsőzettől a kapuig.

A várnak három szintje van, az alsón vannak a legkisebb, a másodikon a nagyobbak és a harmadik szinten a legnagyobb lőrések, majd a falkorona alatt újra kisebbek. A legalsóbb lőrések un. Hosebscharték (nadráglőrések), azaz a kettős lőrések egyik különleges fajtája, mivel ugyanabban a pillanatban hárman is lőhettek mögüle. A felsőbb szinteken, a nehéztüzérséget helyezték el, valamiféle ágyútoronyhoz hasonlóan. Az erősség adott területét nagyon remekül használták ki, sőt számos védőnek alakítottak ki helyet. A szűk, négyzetes várudvar közepén egy ciszterna található, a második emelet egyik ablaka fölött van egy hármas címer, melyek közül a baloldali (a sárkányos) a Lenkovichok címere.

A városerődítés és a Nehaj vár mai állapota:

A város erődítései közül, jó állapotúnak tekinthető a keleti és a déli falrendszer. A falak kibontására és restaurálására az utóbbi időben jelentős lépéseket tettek, így azok lejárása, számos fotó készítésére ad alkalmat. Az északi és a nyugati, tengerparti falak mára eltűntek. A városfalak délkeleti sarkában található az egykori Frangepán kastély tömbje, mely a számos átépítés okán, ma inkább egy klasszicizáló, de erősen elhanyagolt városi palotának mutatkozik.

Az északi homlokzata előtt található Jurisics Miklós mellszobra. A déli falvonulat végében, annak keleti sarkában található az egykori kikötői parancsnokság épület együttese az un. Šabac toronnyal. ezzel szemben, a part menti főút déli oldalán, egy falrendszer figyelhető meg, mely valaha a kikötőt védő rendszer része volt. A falak felhasználásával, egy szórakozóhelyet alakítottak ki.

A városi kastélytól délre, de annál jóval magasabban áll a Nehaj vár, amit Lenkovich János építetett a 16. szd. közepén. A toronyban jelenleg egy étterem és helytörténeti múzeum van. A kiállított tárgyak leginkább a hajdani uszkóknak állítanak emléket.

Szatanek József

Források:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.