Otocsác (Otočac) felé haladva érünk a Gacka folyó fölötti Berlog (Brlog) várához [1]. A vár négyszögletes volt egy, a falból félig kiugratott toronnyal. M. Stier javasolta a vár további megerősítését egy palánkkal. Lenković 1550-ben így írt Berlogról: „Dieser stargher thurm von tuffstain mit angehengkhten vieregheten ringmauern… wird mit vier knechte för ain skredt peseczt”. (Kb. Ez egy erős, mésztufából épült toronyból és a hozzá csatlakozó négyszögletes kerítő falból állt…négy zsoldos katona (knechte) állomásozott benne.)
[1] A hely, a római és a rómaiak előtti időkben is lakott volt (Patsch, 90.)
10.6 Brlog, Gradina Berlog és Drenov Klanac falu határán, a Gacka folyó felett, a Gradina nevű hegyen (662 m tszfm) találhatók Berlog várának maradványai. A várról említést tett Fras is, aki ezen a helyen egy kerek tornyot, földalatti helyiségeket és ciszternát talált. A vár kerek tornyáról említést tesz Ferdinánd király biztosainak 1563-as jelentése is. Lenkovics Iván zenggi kapitány Zenggbe érkezése után, 1538-ban végigjárta a kapitánysága alá tartozó várakat, melynek során Berlog várát, négyszögletes fallal övezett, kőből épített kerek toronyként írta le, s a várról készített alaprajz is ilyennek ábrázolja. Az alaprajzból az is látható, hogy a vár kialakítása hasonlít a Likában található többi váréhoz (pld.
Karingrad, Štulića kula, stb.).
A török 1575-ben, Gusics várával együtt egy rövid időre elfoglalta. A két vár visszafoglalása után, Zrínyi Péter egy kerek tornyot emeltetett a Drenov Klanac-i szorosban (Šimšanovka kula), Berlog és Gusics előőrseként.
Az aknaveszély okán, a vár bejárása nem volt lehetséges.
Brlog – Zenggi kapitányság
119. oldal:
Lenkovics 1550-es jelentésében, Brinje vára mellett, megemlíti a likai Berlog várát is. A vár ekkoriban egy kőből épített toronyból állt, amit négyszögletes védőfallal öveztek és négy strázsa állomásozott benne. Lenkovics, Berlog várát fontos stratégiai pontnak tartotta, mivel az, a Brinje – Zengg – Otocsác háromszögben volt megtalálható. A vár tornya, csak egy kisebb, őrökből álló helyőrségnek nyújthatott menedéket és ráadásul építészeti szempontból is rossz állapotban volt. A toronynak se tetőzete, se padlódeszkázata, se lépcsőzete nem volt, ráadásul a földszinten egy nagyobb falszakasz is kidőlt. Lenkovics a javítás költségeit az egyéb, robotban végzendő munkálatok mellett, alig 40 forintra tartotta. Úgy vélte, hogyha a javítások elkészülnek, a toronyban és a falakkal övezett várban, a korábbiaknál nagyobb számú állandó helyőrség tartására lesz mód. Lenkovics szerint, Berlog tornya a környékbeli lakosságnak is védelmet nyújthat, ha egy váratlan ellenséges támadás esetén, menekülni kényszerülne.
193. oldal:
Lenkovics 1563-as jelentése szerint, Berlog egy őrtorony, a király birtoka és 6 katonája őrzi. Lenkovics a vár kijavítását és további 6 őr odahelyezését javasolta.
204. oldal:
Lenkovics után, még az év (1563) késő őszén, a király egy újabb bizottságot küldött ki, a végvidéki várak állapotának felmérésére. E bizottság megállapításai szerint: Berlog őrtornya, Otocsáctól egy „nagy” mérföldnyi távolságra egy völgyben, a Zenggbe vezető út mentén található. A torony körül egy kicsiny, egyszeres fallal védett terület van. A torony tetőzetét ki kell javítani, vagy legalább is nagyjából be kell foltozni, majd Zenggből felszereléssel és munícióval kell ellátni, hogy védhető legyen. A javítások után, a várban egy 6 fős, állandó helyőrséget kell elhelyezni egy várnaggyal az élen. Az őrség váltását is Zenggből kell megoldani heti, vagy havi váltásban.
284. oldal:
Az 1578. márciusi, Bruck am Mur-i horvát országgyűlés döntése alapján, Berlog várában továbbra is helyőrséget tartottak.
Zagreb, 1995.
A vár mai állapota:
A várat 2012. 04. 22-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. A bejárás nem érintette a Krešimir Matijević által megemlített 662 m magas Gradina nevű hegyet, mivel a forrásokban szereplő vár a véleményünk szerint a Babića Most-i, Gacka folyó átkelője feletti meredek partfal szélén, a Gradina peć jelzet környékén helyezkedhetett el. A vár itteni lokalizációra utal Stier 1660 környéki felmérése is, amely szerint a vár egy hegy és a Gacka folyó partfala közti területen helyezkedett el. A bejárás során sikerült pontosítani a Ster rajzon ábrázoltakat, s kiderült, hogy az ábrázolt hegy valójában nem hegy, hanem egy kb. 50x80 méteres töbör (víznyelő). A vár tényleges elhelyezkedése sem felelt meg a rajzi ábrázolásnak, hanem annak kb. 90 fokos elforgatásával felel meg, de így is csak megközelítőleg, a valós helyzetnek.
A vár, a falu két temploma között, a főutcájtól, kb. 150 méterrel északabbra és kb. 15 méterrel lejjebb, közvetlenül a Gacka folyó mára kiszáradt medre, meredek partfalának a szélén található. A megközelítőleg téglalap alakú vár északi, rövidebb oldala a partfal szélén halad. E fal nyugati végén, egy kb. 5x3 méteres, bástyaszerű kiugrás van. A kiugrástól a fal egyenes vonalban halad a töbör peremén a főutca irányába, majd egyre omlataggá válva, a maradványok eltűnnek. A nyugati fal belső oldala mentén, egy kétosztatú épület romjai vannak, de pontos kialakítása a sűrű bozót miatt meghatározhatatlan. Így nem tudni azt sem, hogy az épület a vár tartozéka volt e, vagy későbbi építésű. Az észak-dél irányú, téglalap alakú vár keleti fala, kb. 90 fokos szöget zár be a téglalap rövidebb, északi oldalával. Ez a keleti fal egy, a meredek partfalban lévő, tereplépcső szélén halad délnek, majd követhetetlenül beleveszik a környező terepbe. A vár egykori, déli oldala, illetve az itt állt kerek toronynak már nyoma sincs.
Feltehető, hogy a könnyű megközelíthetőség miatt, az anyagát a környékbeli lakosság hordta szét. A vár északi harmadában, egy szépen faragott kövekből készített kerek kút, vagy ciszterna található.
Szatanek József
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (199. o.)
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.
Krešimir Matijević: Naseljenje Like
http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje -Like-Tekst
