Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dabar - DabarHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava vármegye - Dabar, Szokolics grad

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Dabar, Sokolić grad - Dabar vára


Dabar, Sokolić grad – Dabar vára

Vármegye: Lika - Korbava vármegye, Otocsáczi járás (1914.)

Ország: Horvátország 

Régió: Horvát-Szlavónország 

Helységnév 1: Dabar

Várnév 1: Sokolić grad (ejtsd: Szokolics grád)

A vár története:

„Dabar Frangepán várából mára nagyon kevés maradt fenn. Mint castrum említik 1449-ben és 1502-ben. Lenkovics generális 1563-ban így írt róla: 

Das öd schloss Dabar an den guetigen Turkhen passen gelegen soll auf ir M. bewilligung dieses 61 jahr eingenommen, die tor, dächer und währ gebessert werden.

Forrás: Gj. Szabo

: Sredovječni gradovi… (Zagreb, 1920. 199. oldal.)

--- / ---

Engel Pál adatai szerint:

Dabar

(Horvátország Gacka megye)

Castrum. A Frangepánoké volt. Osztozkodásukkor, 1449-ben Miklós bán fiai közül Zsig-mondnak jutott (Frangepán I. 370). 1486-ban mint birtokot (vámmal) Frangepán Miklós bírta. 

– Rom Otočactól ÉK-re, Dabar felett (Szabo 197).

--- / ---

A vár mai állapota:

A vár bejárásának kísérletére 2009. 06. 08-án került sor Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A bejárás a vár körüli aknamező miatt sikertelennek tekinthető, s valószínűleg a következő évtizedben még az is marad. 

/Szatanek József/

--- / ---

ADATTÁR

Dabar története

A Mala Kapela hegység és Gacka síkság közti középső hegyvidéken található Dabarhoz, a történelme során a legkevésbé sem volt kegyes a sors.

A Dabar név eredetére több feltételezés is létezik. Az egyik szerint az ószláv Dabran nemzetség lehetett a névadó, de ennek ellentmond az a tény, hogy e nemzetségnek sohasem voltak földjei délkelet Európában. A másik magyarázat szerint a hódot is jelentő szláv „dabar” szóból ered, de ez sem valószínű, mivel a vidéken nem éltek hódok, vagy legalább is nem említették sohasem. A harmadik és legvalószínűbb magyarázat szerint a név, a mélyvölgy, erdősvölgy jelentésű ószláv „dabar”, „dobr” szóból eredhet.

A hol az otocsáci, hol a brinjei zsupához (itt districtus értelemben) tartozó Dabart az írásos források 1449-ben, Frangepán Miklós horvát bán örökének a felosztásakor említik meg legelőször. A fiak közti osztozkodás után Dabar, Frangepán Zsigmondnak jutott Otocsác, Prozor és Verhovina (Vrhovina) mellett. Zsigmondtól az otocsáci székhelyű birtokot 1465-ben Frangepán Márton veszi át. Mátyás király 1486-ban, más javakkal együtt elveszi Dabart a Frangepánoktól, s a várba királyi várnagyot helyeztetett, de még ez évben, már Frangepán Miklós tulajdonában említik.  

A Vucsják (Vučjak, kb. Farkas) hegyen található, az eredeti nevét elfeledő helyiek által Szokolicsnak (Sokolić) nevezett várat a Frangepánok építették fel, közelebbről nem ismert időben. A vár kialakításáról többféle és eltérő adat létezik. Egyes források szerint, a téglalapalakú vár egyik sarkán állt egy hengeres torony, aminek a fennmaradt 17. századi rajzok (1657-ből és 1660-ból) mondanak ellent, ugyanis a várat, minden sarkán egy-egy toronnyal ábrázolják. A négy saroktornyos kialakítást erősíti egy 1561-es bizottsági jelentés is, mely a vár további és intenzívebb megerősítést javasolja, külön kiemelve a kaput, a tetőzetet és a tornyokat. A vár alatti váraljai településen éltek a jobbágyok, akik vész esetén a vár biztonságot adó falai közé menekültek. Dabar a Boszniából, Brinjébe, Modrusba, illetve a Tengermellékre tartó út mellett fekszik. Ezt az utat használták a törökök a Friuliai (Furland), Kranjai rabló hadjárataikhoz. A hadjáratok okozta állandó létbizonytalanságot nem csak Dabar, hanem a Gackai sík lakói is megérezték, aki több hullámban, egészen 1525-ig, 1526-ig elhagyták a térséget, s így a vidék teljesen elnéptelenedett, a továbbra is lakott Ogulin, Prozor, Brinje megerősített települései kivételével. Az 1527-es esztendőben, Dabar alatt egy csata zajlott, amit Udbina parancsnoka, Oszmán aga vezetett. A legenda szerint, az agát egy találat érte, majd sebesülten egy fa odvában bújt meg, ahol rátalált a halál. Ettől kezdve a csatahelyet Oszmánaga mezejének (Osmanagino polje) nevezték és nevezik ma is. 

A katonai határvidék kialakításakor, Dabarba újból helyőrséget helyeztek, mely létszámában kicsi volt, de mégis viszonylagos biztonságot nyújtott. A vár kezdetben a Zenggi kapitányság alá tartozott, majd később a Szluini, Tengermelléki, Otocsáci kapitányság alá került. Dabarban 1527-ben 32 martalóc volt, majd a század végére ez a szám 20 martalócra és egy vajdára esett vissza, de 1572-már 40 német gyalogost helyeztek Dabarba. A katonai határvidék parancsnokának, Károly főhercegnek az utasítására, némi ágyút, fegyvert és lőszert szállítottak Zenggből Dabarba, míg az élelmezést Ogulinból oldották meg. Dabar alatt 1657-ben egy újabb csata zajlott le, melyben a törökök 6.000 főt vesztettek. A helyzet továbbra is feszült maradt egészen a 17. szd. végéig, amikor is kiszorították a törököket a szomszédos Likából és Korbavából.

Dabar és a Gackai sík eztán néptelen maradt egészen a 17. szd. végéig, a 18. szd. elejéig, gróf Joseph Herberstein károlyvárosi generális 1672-es telepítéséig. A likából jött vlachok 1689-ig 90 portát bírtak Dabarban, de ekkor a zömük visszatért Likába, így mindösszesen 30 portányi lakosság maradt. 

A 18. században Dabar lakossága újból növekedésnek indult és a Mala Kapela, Otocsác, Verhovina közti térség egyik legjelentősebb településévé vált. Miután az összeköttetés továbbra is nehézkes volt, 1768-ban Preiss altábornagy egy új utat készítetett, majd 1770-ben, a már romos vár helyett, egy földszintes épületekből álló tiszti kvártélyt alakítatott ki (lakásokat és hivatalokat). Dabar várát 1773-ban már teljesen romként említik meg. 

Forrás

http://www.likaworld.net/forum/index.php?topic=1440.0

--- / ---

Dabar, Zenggi kapitányság

114. oldal:

„Hogy funkcionáltak a Zenggi kapitányság várai 1538 előtt? Otocsác, Prozor, (Karlo)Bag, Jablanc, majd később a likai Dabar helyőrségeinek ugyanaz a sors jutott és ugyanolyan problémákkal kellett szembenéznie a határ védelme során, mint a többi végvárnak. Tehát, ugyanúgy szűkösködtek és ugyanolyan gyengén voltak hadfelszereléssel ellátva.”

121. oldal:

„Lenkovics Iván távolabbi törekvése az volt, hogy kiszélesíti, és jobban megerődíti a Zenggi kapitányság védelmi vonalát, ám nagy erőfeszítéssel is csak néhányat sikerült a legfontosabb céljaiból véghezvinni. Nagy áldozatok árán, sikerült felépíteni Zenggben Nehaj várát, sikerült rábírnia a Frangepánokat az együttműködésre és átvennie Ledenice védelmét, mely a legfontosabb erősség volt a Vinodol kapujában. Sikerült a likai várakat is a Zenggi kapitánysághoz csatolnia, mint Otocsácot, Brinját, Berlogot és Prozort, majd később, 1561-ben „puszta” Dabart is, így a tengerparti, a Velebit alji Tengermellék, Bag és Jablanc váraival és valamennyire Biháccsal, Lenkovics törekvéseképpen, a Zenggi kapitányság példát szolgáltathatott arra, hogyan kellene Horvátország más határmenti területein is a védelmet megszervezni.” 

 193. oldal:

„Lenkovics Iván, 1563-as jelentésében így ír Dabar váráról: Dabar felhagyott vára pontosan annak az útnak a mentén fekszik, melyen a török jár, így a királynak ez évtől a saját kezébe kell vennie a várat. Szükséges a falainak, tetőzetének és kapujának a kijavítása, majd 32 főnyi helyőrséget kell benne elhelyezni. Az elégtelen pénzeszközök miatt, a vár mind ez idáig felhagyva állt, ám még az előtt, hogy némileg kijavítanák, a várba legalább 6 főnyi őrséget kell tenni, hogy fenntarthassák a Tengermelléki (Zenggi kapitányság) várakkal az összeköttetést.”

202. oldal:

A Zenggi kapitányság likai hátországának védelmére, az alábbi várakban tartottak katonai helyőrséget: Otocsácban, Brinjében, Berlogban és Dabarban. Ezek a várak biztosították az összeköttetést az említett térség (a Zenggi kapitányság) és a szomszédos várakkal Jeszenica és a Bihácsi kapitányság várai felé.”

205-206. oldal:

„„Ferdinánd király 1563. augusztus 5-én aláírta azt az utasítását, mely alapján egy bizottság megkezdte a horvát határ várainak állapotfelmérését, melyről október 7-ei dátummal jelentést is írtak… Dabar erősen megépített vára egy hegyen fekszik Otocsáctól jó egy mérföldnyire. A két erősség közti út egy erdőn keresztül halad, amit irtással ki kell tisztítani. A vár jelenleg is zárt, erős falait kőből építették, a sarkakon egy-egy toronnyal, melyek közül az egyik, a nyugati sarkon lévő, sokkal nagyobb, erősebb és magasabb a másik háromnál [363]

A várat lehetőség volt kijavítani és befedetni 600 forintnyi költséggel, s bele rögtön helyőrséget helyezni, majd utána tovább javítani és még jobban megerősíteni. A bizottság kéri a királyt, hogy továbbra is gondoskodjon a vár felújításáról, s rendelje hozzá a szükséges pénzeszközöket és annyi vasterméket, amennyi a kapu és más faszerkezet kijavításához szükséges. Dabar várát nagyon fontos várnak tekintették a környék védelmében, mivel ama út mentén fekszik, mely a vidéken halad át Ogulin felé. A vár hibájának tartották, hogy nem volt vize, de a kérdést megoldhatónak látták a vár falaitól nem messze található forrás vizével és a váron belüli ciszterna készítésével. 

A bizottság szerint, ha a várat feltöltik a szükséges helyőrséggel, annak felszereléséről, felfegyverzéséről is gondoskodni kell, legkevesebb 2-3 kisebb kaliberű ágyúval (falkonett), 20 puskával, dupla szakállas puskával és elegendő munícióval. 

Hogy a király könnyebben beláthassa a dabari vár stratégiai jelentőségét, a bizottság, újból leírták a vár fekvését, és viszonyát a szomszédos várakkal, mindenekelőtt Otocsáccal, majd Jeszenicával és Ogulinnal. Külön kiemelik, hogy pont ezen a vidéken, s a vár alatt halad el az, az út, amelyen a törökök többször is egészen Kranjáig törtek előre. Így, ha a király ezt meg kívánja előzni, akkor nincs jobb döntés, mint a vár felújítása. Ezen kívül, ez a vár a lehető legjobb helyen fekszik ahhoz, hogy belőle fenntarthassák a környező várak közti összeköttetést, Otocsáccal, Jeszenicával, Modrussal, Brinjával, Ogulinnal és az egész vidékkel, amit ezekből a várakból védelmeznek [364]. 

Noha a vár felújítására nem sok pénz állt rendelkezésre, de az jó döntés volt, hogy benne megfelelő erejű és összeállítású helyőrséget helyeztek el: 100 horvát gyalogost, egy várnagyot a vár és a helyőrség parancsnokaként, két vajdát, két zászlóst, 10 strázsát és egy puska mívest.

A dabari helyőrségnek a vár falainak őrzésére, éjszakára 20, nappalra 10 őrt kellett vezényelni, ezen kívül naponta őrjáratokat kellett kiküldeni az Otocsácba és a Jeszenicába vezető út ellenőrzésére.

Hogy a vár és helyőrsége még jobban elláthassa a vár és környékének védelmi feladatait, a mondott gyalogság mellé, jó lenne egy kisebb lovascsapatot is a várban elhelyezni. A lovasoknak kellene feltartóztatni és visszavernie a kisebb vlach támadásokat és megkísérelni az általuk fosztogatott vidék egy részének megvédését. 

Jeszenicába számban ugyanakkora helyőrség szükségeltetik, mint Dabarba, tehát 100 gyalogos, 1 várnagy, 2 vajda, 2 zászlós, 10 tizedes és egy puska míves. A várban éjjel-nappal őrséget kell tartani, továbbá naponta egy járőröző csapatot kell kiküldeni a Dabarba és a Drezsnikbe vivő út ellenőrzésére [366]

[363] A bizottság Dabar leírása mellé, egy tervezetet is csatolt, mely a leírás alapján nagyon hasonlított a levéltárakban fennmaradt többi rajzhoz. Cod. 8609.

[364] Érdekes, hogy Ferdinánd király az utasításában, általánosságban sem említi Dabart, de a várról 1550-ben, Lenkovics Iván sem írt semmit. Ám az 1561-1563-as jelentéseiben már megemlíti Dabar romjait.

[366] Ferdinánd király utasítása Jeszenicát nem említi, de Lenkovics is csak azt említi róla, hogy a kastélyt 40 katona őrzi, és hogy a helyőrségét mégannyi katonával kell megnövelni.”

225. oldal

„Ferdinánd király biztosai 1563 végén, lejárták és összeszámlálták a határvidék várait, hogy megállapítsák helyüket, sajátosságaikat, a védelmi feladatokra való alkalmasságukat, és az általuk védett hátországból való logisztikai ellátásuk lehetőségeit. A bejárás érintette Bihácsot és az Una menti várak mindegyikét, továbbá Osztrozsácot, Brekovicát, Krupát, Cazint, Sztijenát, Buzsint, Izacsicsot, Tersácot, Drezsniket, Jeszenicát, Otocsácot, Brinjét, Dabart és Zengg erődítéseit. A fenti várak képezték a végvidék első védelmi vonalát, mely mögött egy második vonal is kirajzolódott Mutnica, Sturlics, Cetin, Szluin, Pécs (Kladusapécs), Alsó- és Felsőkladusa, Kersztinja, Klokocs, Furján, Bojna, Bruvno, Podzvizd várai által. Ehhez még néhány Una és Kulpa közti vár is tartozott, mint pld. Zríny és Gvozdanszkó, valamint a likai hátországból, mint pld. Modrus, Ogulin…”

250. oldal:

„Az 1571-es esztendőben, újból erődítési munkálatokat végeztek Kapronca erődjén és városán. Kapronca mellett, építkeztek és felújítási munkálatokat végeztek Hrasztovicában és Blinja-ban is…”

259. oldal

Egy 1577-es összeírás szerint, a régi Zenggi kapitányság parancsnoksága alá, az alábbi, saját helyőrséggel bíró várak tartoztak: Brinje, Berlog (Brlog), Prozor, (Karlo)Bag, Otocsác, Dabar, Ledenice és Jeszenica. A felsorolt várak együttes ellátottsága tűzfegyverekből meglehetősen alacsony szintű volt. Az összeírás alapján, volt 3 nagyobb, 4 kisebb kaliberű ágyú, 6 még kisebb ágyú, 2 vasmozsár, 99 sérült puska és 30 mázsa lőpor…”

284. oldal:

„Az 1578-as Bruck an der Mur-i száboron részt vett küldöttek, a horvát és a szlavón végvárak építési feladatainak összeszámlálásán kívül, további 5.000 forintot kértek a Bihács és Zengg közötti várak felújítására. Persze ez esetben a Bihácsi és a Zenggi kapitányság azon várairól volt szó, amelyek megtartását továbbra is szükségesnek ítéltek Horvátország legdélibb részeinek védelme érdekében.

 324. oldal:

„Egy, a várakat érintő 1579-es összeírás, újabb különbséget mutatott a védelmi térség várszervezetének tekintetében. A Zenggi kapitánysághoz ekkoriban már csak Terzsác és Dabar várát sorolták”

329. oldal:

„Károlyváros új generálisa, Andreas Auersperg (1589-1593) a néhai András fia Tadiolovics Miklóssal megtárgyalta azokat a feltételeket, melyek alapján Miklós parancsnokként önmaga gondoskodik Dabar és Plaski várában őrség tartásáról [554].

[554] A likai Dabar a Kapela hegységen túl, Plaski ősi vára ugyanezen hegység délkeleti lejtőjén álló váraiban, fontos volt őrséget tartani, mert e várakkal biztosították az összeköttetést a likai és a Korana, valamint a Mrezsnica melléki várak között. „

Forrás: Milan Kruhek:

Krajiške

utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest. Zagreb, 1995.

/Szatanek József/

GPS: É 44° 57.381 (44.956356)
K 15° 18.069 (15.301158)

Dabar települése és a falu fölött álló, Sokolić gradnak nevezett vár felkeresése az aknaveszély miatt egyenlőre nem ajánlott. Aki még is vállalkozna arra, hogy legalább egy pillantást vessen a várhegyre, annak Otocsácból a Plitvicai tavakat jelző táblának megfelelően kell haladni a falu közepén álló templomig. A vár a templom fölötti dombon állt.

Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
14NovSzilaspogony - Kis-kő
13NovKrasznahorka - Vár
01NovSzibiel - Vár
31OktTarján - Vár
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
11OktVilonya - templom
10OktSzihalom - Árpádvár
Ajánlott látnivalók
Novi Dvor
KlanjecNovi Dvor
templom
Lóktemplom
Keresési előzmények
Dabar - Dabar, Szokolics grad