„…Otocsác (Otočac) [7] valójában nem is vár volt, hanem csak egy kisebb erődített település, ami félig-meddig valamiféle Wasserburgnak tekinthető. Otocsácot először 1300-ban említették, amikor II. Károly szicíliai király megerősítette Frangepán Duim herceget a birtokaiban, majd ismételten amikor Károly Róbert 1316-ban az egész Gheczke megyét neki adományozta: …item castrum Othochach cum terra Obrich. A Frangepánok „ A mi várunkat, Otocsácot” az egész XV. századon át bírták, majd birtokaik megosztásakor 1449-ben Otocsác Frangepán Zsigmondnak jutott, később 1461-ben a Szt. Miklós templommal egy püspökséget alapítottak itt, mely nyolcvan éven át maradt fenn, de 1535-ben megszűnt. Mátyás király 1486-ban elvette Frangepán János Anzstól és ettől kezdve várnagyok irányították a várat. 1543-ban, Keglevich Péter szétverte a törököket Otocsác alatt, ám 1578-ban, majd 1623-ban a törökök újból kísérleteztek az elfoglalásával. Lenkovich az 1550-es leírásában azt mondta Otocsácról, hogy a kicsiny település platója elpusztult. Ám a lakótornya ekkor még állt, sőt Lenkovich azt állította, hogy a lerombolt kör alakú tornyokat újra falazták, az árkokat kiásták, új palánkot készítettek, továbbá az elővárnak egy kaput és egy új hidat is építettek. 1551-ben még minden rendben volt, ám 1581-re a vár tönkrement, majd 1586-ban azt jelentik, hogy a lakótorony is nagyon leromosodott. 1660-ra az övező falak egy része leomlott, majd javítottak valamit a váron.
Amikor Pieroni, 1639-ben Otocsácra érkezett, el is készítette a vár alaprajzát, ekkor a lakótorony még állt, ám M. Stier 1650-ben, már semmit sem talált belőle.
Otocsác erődítéseinek némi maradványait 1829-ben bontották le véglegesen, ám az említett rajzok és Frangepán György 1660-os rajza (lásd: Lopašić: A horvát határőrvidék műemlékei, II. 310. oldal), valamint egy 1701-es rajz teljesen világos képet ad erről az erősségről. A település ábrázolását Valvasor is leközli az: Ehre des Herzogtums Krain című művében, csak a kép felső sarkában lévő fortezza nevét tévesen Prozor jelzettel látta el. M. Stier, 1660-as képe sokkal jobb.
A település védelmének érdekében 1619-ben egy un. Fortezzat építettek a szomszédos hegyen. A Pieroni és Stier hadmérnökök a jelentésükben helytelenítették ezt az építményt. Stier az állította róla (1650-ben), ahhoz képest, hogy mintegy 20 évvel ezelőtt és 30.000 forintnyi költséggel építették fel, nagyon rosszak a falai és az egyik oldalát újra kell falazni. Ehhez a fortezzához, 60 ember szükségeltetett. Mindenesetre mag a fortezza egy érdekes építmény, háromszögletűre és kétszintesre építették. Minden sarkán egy-egy torony van, de mindegyik más méretű, melyek közül a keleti a legnagyobb. A bejárata két ölnyire volt a földtől, amihez eleinte létrán, majd később egy fából készült lépcsőn lehetett feljutni. A fortezzát, még 1804-ben is kijavították, 1861-ben még egyben volt, 1882-ben csak a legnagyobb tornya volt befedve, mára az erősség azonban romba dől. A formája teljesen hasonló Sziszek váráéhoz, ami mintegy nyolcvan évvel korábban keletkezett.
7] Laszowski: Hrv. Povj. Grad (Horvát történeti építmények, I. 85. oldal…”
Engel Pál adatai szerint:
Otocsác, Gacka (magy. Gecske) zsupával együtt 1300 óta a Frangepánoké, Duim 1314-ben, Frigyes 1320-ban itt keltez.
Mint várat először 1316-ban említik, amikor Frigyes adománylevelet szerzett rá I. Károlytól. Frangepán Zsigmond székhelye (1437-49), aki 1449-ben osztályrészül kapta, s marad is az övé (1468-ig), majd Mártoné (1468-79), akinek halála után Mátyás lefoglalta.
A várnak egy várnagya ismert: Othoczacz-i András deák 1513 X 31 (castellanus castri Othocensis)
Bővebbet:
- Branko Nadilo: A likai térség (tájegység) várai („Gra�evinar” folyóirat 2002/54. évfolyama 7. száma)
A vár mai állapota:
A vár környékének bejárása 2008. júniusában történt. A bejárás során sikerült beazonosítani a Frangepánok várának, valamint a határőrvidéki Fortica-nak a helyét. Ezen kívül már nem sok mondható el. A Frangepánok várának helye, a városközpontban, a Gacka folyó nyugati partján, egy gondozatlan telken található. A korábbi régészeti kutatásokkal sikerült tisztázni az egykori falak nyomvonalát, de ennek már nyoma sincs.
Némileg jobb a helyzet az egykor a vár fölötti dombon álló Fortica esetében, mivel az elmúlt évek kutatásai, némi falmaradványokat még engednek látni.
/Szatanek József/
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
GPS: | É 44° 52.204 (44.870060) |
K 15° 13.772 (15.229527) |
Otocsác települését a Zágráb - Karlovac - Zadar közti autópályán közelíthetjük meg . Az sztrádát az Otocsáci leágazón át hagyjuk el, majd a táblákat követve behajtunk a városközpontba. A Frangepánok egykori várának helye a focipálya közelében, a Gacka folyó túlpartján, a hídfőben található. A várból azonban egy nagy mezőn kívül, mást nem láthatunk. A vár fölé épített, határőrvidéki un. Fortica-hoz is szinte autóval mehetünk, csak az utolsó pár métert kell gyalog megtennünk, ám az egykori erősségből, némi kődarabon kívűl mást nem vehetünk szemügyre.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.