Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„…Otocsác (Otočac) [7] valójában nem is vár volt, hanem csak egy kisebb erődített település, ami félig-meddig valamiféle Wasserburgnak tekinthető. Otocsácot először 1300-ban említették, amikor II. Károly szicíliai király megerősítette Frangepán Duim herceget a birtokaiban, majd ismételten amikor Károly Róbert 1316-ban az egész Gheczke megyét neki adományozta: …item castrum Othochach cum terra Obrich. A Frangepánok „ A mi várunkat, Otocsácot” az egész XV. századon át bírták, majd birtokaik megosztásakor 1449-ben Otocsác Frangepán Zsigmondnak jutott, később 1461-ben a Szt. Miklós templommal egy püspökséget alapítottak itt, mely nyolcvan éven át maradt fenn, de 1535-ben megszűnt. Mátyás király 1486-ban elvette Frangepán János Anzstól és ettől kezdve várnagyok irányították a várat. 1543-ban, Keglevich Péter szétverte a törököket Otocsác alatt, ám 1578-ban, majd 1623-ban a törökök újból kísérleteztek az elfoglalásával. Lenkovich az 1550-es leírásában azt mondta Otocsácról, hogy a kicsiny település platója elpusztult. Ám a lakótornya ekkor még állt, sőt Lenkovich azt állította, hogy a lerombolt kör alakú tornyokat újra falazták, az árkokat kiásták, új palánkot készítettek, továbbá az elővárnak egy kaput és egy új hidat is építettek. 1551-ben még minden rendben volt, ám 1581-re a vár tönkrement, majd 1586-ban azt jelentik, hogy a lakótorony is nagyon leromosodott. 1660-ra az övező falak egy része leomlott, majd javítottak valamit a váron.

Amikor Pieroni, 1639-ben Otocsácra érkezett, el is készítette a vár alaprajzát, ekkor a lakótorony még állt, ám M. Stier 1650-ben, már semmit sem talált belőle.

Otocsác erődítéseinek némi maradványait 1829-ben bontották le véglegesen, ám az említett rajzok és Frangepán György 1660-os rajza (lásd: Lopašić: A horvát határőrvidék műemlékei, II. 310. oldal), valamint egy 1701-es rajz teljesen világos képet ad erről az erősségről. A település ábrázolását Valvasor is leközli az: Ehre des Herzogtums Krain című művében, csak a kép felső sarkában lévő fortezza nevét tévesen Prozor jelzettel látta el. M. Stier, 1660-as képe sokkal jobb.

A település védelmének érdekében 1619-ben egy un. Fortezzat építettek a szomszédos hegyen. A Pieroni és Stier hadmérnökök a jelentésükben helytelenítették ezt az építményt. Stier az állította róla (1650-ben), ahhoz képest, hogy mintegy 20 évvel ezelőtt és 30.000 forintnyi költséggel építették fel, nagyon rosszak a falai és az egyik oldalát újra kell falazni. Ehhez a fortezzához, 60 ember szükségeltetett. Mindenesetre mag a fortezza egy érdekes építmény, háromszögletűre és kétszintesre építették. Minden sarkán egy-egy torony van, de mindegyik más méretű, melyek közül a keleti a legnagyobb. A bejárata két ölnyire volt a földtől, amihez eleinte létrán, majd később egy fából készült lépcsőn lehetett feljutni. A fortezzát, még 1804-ben is kijavították, 1861-ben még egyben volt, 1882-ben csak a legnagyobb tornya volt befedve, mára az erősség azonban romba dől. A formája teljesen hasonló Sziszek váráéhoz, ami mintegy nyolcvan évvel korábban keletkezett.

7] Laszowski: Hrv. Povj. Grad (Horvát történeti építmények, I. 85. oldal…”

Engel Pál adatai szerint:

Otocsác, Gacka (magy. Gecske) zsupával együtt 1300 óta a Frangepánoké, Duim 1314-ben, Frigyes 1320-ban itt keltez.

Mint várat először 1316-ban említik, amikor Frigyes adománylevelet szerzett rá I. Károlytól. Frangepán Zsigmond székhelye (1437-49), aki 1449-ben osztályrészül kapta, s marad is az övé (1468-ig), majd Mártoné (1468-79), akinek halála után Mátyás lefoglalta.

A várnak egy várnagya ismert: Othoczacz-i András deák 1513 X 31 (castellanus castri Othocensis)

Bővebbet:

- Branko Nadilo: A likai térség (tájegység) várai („Gra�evinar” folyóirat 2002/54. évfolyama 7. száma)

A vár mai állapota:

A vár környékének bejárása 2008. júniusában történt. A bejárás során sikerült beazonosítani a Frangepánok várának, valamint a határőrvidéki Fortica-nak a helyét. Ezen kívül már nem sok mondható el. A Frangepánok várának helye, a városközpontban, a Gacka folyó nyugati partján, egy gondozatlan telken található. A korábbi régészeti kutatásokkal sikerült tisztázni az egykori falak nyomvonalát, de ennek már nyoma sincs.

Némileg jobb a helyzet az egykor a vár fölötti dombon álló Fortica esetében, mivel az elmúlt évek kutatásai, némi falmaradványokat még engednek látni.

/Szatanek József/

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.