Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lešćétől délebbre található Gornji Kosinj települése, ahol valaha az a Kosinj vár állt, melyről Klaić azt állítja, hogy azonos Bočaj várának maradványaival. Kosinj várát 1489-ben annak kapcsán említik meg, hogy Frangepán Anzs (Angelo) bérbe veszi 7 évre Koszinjszki Györgytől, miután Mátyás király elvette tőle a brinjei Sokolac várát. Ám a bérleményt 1499-ben a Frangepánok végleg magukhoz ragadták „ki je v Bužah v Boćači i kneštvi Buškom”.

Glavinić az 1696-os likai összeírásában megemlíti, hogy: Kossin, tantum castrum est in edito situm, rudera modo supesunt…in septem templis prius adorabat populus deum in hoc districtu.

A település a római előtti és a római korban is lakott volt [10], de a japodák is megtelepedtek itt. A középkorban itt egy pálos kolostor is volt. A főút mellett, attól nyugatra található egy Szt. Vid kápolna, melynek glagolita feliratait állítólag Ribnik várából (ez is Frangepán vár volt) származnak, aminek romjai ma is megkülönböztethetőek [11]. Van egy másik Ribnik is Medaktól északnyugatra.

[10] Patsch: Lika, 76. oldal. – Ljubić: Popis, g. 1889. Na tabli prikazan Šematski položaj Vital.

[11] Radić: Starohrv. prosvjeta II. 163. (Óhorvát felvilágosodás, II. 163. oldal).

8.7 Bocsác/Bocsáj – Bočac/Bočaj/Kosinj Bocsác egy külön területi és közigazgatási egység volt Buzsán megyén belül, melynek székhelyéül szolgáló vár, a Lika folyótól nem messze, a mai Gornji Kosinj fölötti Gradinának nevezett hegyen (659 m tszfm) emelkedett. A várat a Sztupics nemzetséghez tartozó nemesemberek építették, akik utóbb a Koszinji nemesi előnevet viselték. Koszinjszki György 1499-ben elcserélte ezt a várát Frangepán Anzzsal, melyről egy bírósági irat is tanúskodik, s amelyben leírták Bocsács egész területét is. Az oklevél alapján Koszinjszki György szolgáinak szabad volt vész esetén a várba menekülniük, s házakat is építhettek a vár alatt. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy kifejlődjön egy váraljai település is, de a török támadások következtében erre már nem került sor. A várat a hegycsúcs fennsíkjára emelték, melynek délkeleti oldala meredeken omlott a Lika völgyébe. A várat legkönnyebbe az északnyugati oldalról lehetett megközelíteni.

Jelenleg a hegy itteni oldalában, szórványos, nagyon alacsony falmaradványokat találhatunk. A hegy délnyugati oldalában szétszóródott, alig, de azért még megfigyelhető falmaradványok alapján, az egész fennsíkot fallal övezték. Maga a fennsík képezte a vár magját, amit még egy fallal vettek körbe. E falnak, jól végigkísérhető részei a hegy délnyugati oldalában vannak, s a jobban fennmaradt részein, még a fal külső palástja is látható, míg máshol csak terepalakulatokban figyelhető meg a nyomvonala. A hegytető közepén, egy 140 cm sugarú, kerek építmény található, ami egy ciszternának tekinthető, aminek minden hegyi várban lennie kellett.

A vár mai állapota:

A várat 2012. 04. 22-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. A vár egy sűrű növényzettel benőtt kúp alakú hegycsúcs tetején kialakított, kb. 50x60 méteres platón terült el. A várnak jelenleg nincsenek látható falai csak a mindenhol fellelhető habarcsos kőtörmelék utal az egykori várra, valamint a várat egykor körbevevő erősen feltöltődött sáncárok. A sánc, egy kb. 30x20 méteres, ovális alakú központi magaslatot fog körbe. A magaslaton számos és rendszertelenül elhelyezkedő süppedés látható. A várnak az alaprajzi elrendezése ásatások nélkül nem megállapítható, ám egy 18. századi térképábrázolás, feltehetően pontosan rögzíti a vár kialakítását.

Szatanek József

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (202. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like