Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Gornji Kosinj, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Lika-Korbava vármegye - Bocsac, Bočac
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Lešćétől délebbre található Gornji Kosinj települése, ahol valaha az a Kosinj vár állt, melyről Klaić azt állítja, hogy azonos Bočaj várának maradványaival. Kosinj várát 1489-ben annak kapcsán említik meg, hogy Frangepán Anzs (Angelo) bérbe veszi 7 évre Koszinjszki Györgytől, miután Mátyás király elvette tőle a brinjei Sokolac várát. Ám a bérleményt 1499-ben a Frangepánok végleg magukhoz ragadták „ki je v Bužah v Boćači i kneštvi Buškom”.
Glavinić az 1696-os likai összeírásában megemlíti, hogy: Kossin, tantum castrum est in edito situm, rudera modo supesunt…in septem templis prius adorabat populus deum in hoc districtu.
A település a római előtti és a római korban is lakott volt [10], de a japodák is megtelepedtek itt. A középkorban itt egy pálos kolostor is volt. A főút mellett, attól nyugatra található egy Szt. Vid kápolna, melynek glagolita feliratait állítólag Ribnik várából (ez is Frangepán vár volt) származnak, aminek romjai ma is megkülönböztethetőek [11]. Van egy másik Ribnik is Medaktól északnyugatra.
[10] Patsch: Lika, 76. oldal. – Ljubić: Popis, g. 1889. Na tabli prikazan Šematski položaj Vital.
[11] Radić: Starohrv. prosvjeta II. 163. (Óhorvát felvilágosodás, II. 163. oldal).
8.7 Bocsác/Bocsáj – Bočac/Bočaj/Kosinj Bocsác egy külön területi és közigazgatási egység volt Buzsán megyén belül, melynek székhelyéül szolgáló vár, a Lika folyótól nem messze, a mai Gornji Kosinj fölötti Gradinának nevezett hegyen (659 m tszfm) emelkedett. A várat a Sztupics nemzetséghez tartozó nemesemberek építették, akik utóbb a Koszinji nemesi előnevet viselték. Koszinjszki György 1499-ben elcserélte ezt a várát Frangepán Anzzsal, melyről egy bírósági irat is tanúskodik, s amelyben leírták Bocsács egész területét is. Az oklevél alapján Koszinjszki György szolgáinak szabad volt vész esetén a várba menekülniük, s házakat is építhettek a vár alatt. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy kifejlődjön egy váraljai település is, de a török támadások következtében erre már nem került sor. A várat a hegycsúcs fennsíkjára emelték, melynek délkeleti oldala meredeken omlott a Lika völgyébe. A várat legkönnyebbe az északnyugati oldalról lehetett megközelíteni.
Jelenleg a hegy itteni oldalában, szórványos, nagyon alacsony falmaradványokat találhatunk. A hegy délnyugati oldalában szétszóródott, alig, de azért még megfigyelhető falmaradványok alapján, az egész fennsíkot fallal övezték. Maga a fennsík képezte a vár magját, amit még egy fallal vettek körbe. E falnak, jól végigkísérhető részei a hegy délnyugati oldalában vannak, s a jobban fennmaradt részein, még a fal külső palástja is látható, míg máshol csak terepalakulatokban figyelhető meg a nyomvonala. A hegytető közepén, egy 140 cm sugarú, kerek építmény található, ami egy ciszternának tekinthető, aminek minden hegyi várban lennie kellett.
A vár mai állapota:
A várat 2012. 04. 22-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. A vár egy sűrű növényzettel benőtt kúp alakú hegycsúcs tetején kialakított, kb. 50x60 méteres platón terült el. A várnak jelenleg nincsenek látható falai csak a mindenhol fellelhető habarcsos kőtörmelék utal az egykori várra, valamint a várat egykor körbevevő erősen feltöltődött sáncárok. A sánc, egy kb. 30x20 méteres, ovális alakú központi magaslatot fog körbe. A magaslaton számos és rendszertelenül elhelyezkedő süppedés látható. A várnak az alaprajzi elrendezése ásatások nélkül nem megállapítható, ám egy 18. századi térképábrázolás, feltehetően pontosan rögzíti a vár kialakítását.
Szatanek József
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (202. o.)
Krešimir Matijević: Naseljenje Like
GPS: | É 44° 43.552 (44.725864) |
K 15° 16.122 (15.268697) |
Kosinj települését legkönnyebben a spliti autópályán közelíthetjük meg, amit a Perušić-i leágazóban hagyunk el. Perušić településénél az 50-es főúton északnak fordulunk és haladunk Otočac irányába kb. 6 kilométert, majd balra egy jó minőségű makadámos útra fordulunk, amely elvezet egészen a Lika folyó fölött átívelő, régi hídig. A hídon átkelve balra kanyarodunk, megkerüljük a hegyet és a várheggyel szemben jobbra letérünk egy üresen álló tanyáig. A tanyától lehet a leghamarabb feljutni. A várhegy igen bozótos és sziklás, így komoly nehézséget jelent a vár bejárása.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.