Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Donje Pazariste - Donje Pazarište, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Lika-Korbava történelmi vármegye - Ostrovica
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Utolsó frissítés: 2016.12.11. - Az információk elavultak lehetnek!
„Osztrovica gyakori helynév Likában (van vagy tizenkettő). Likában két olyan vár volt, melyeket ilyen néven neveztek: az egyik D. Pazarištétől nyugatra, a másik Goszpicstól keletre van. Az elsőnek némi fala egy meredek hegyen maradt fenn, 16 méter hosszúságban és 5,5 méter szélességben. Ezt a castrumot 1341-ben említették meg, amikor is Radoslaus fráter, korbáviai püspök mentességet adott azoknak, akik ellátogattak Osztrovicába, a hasonnevű vár alatti Szt. Miklós templomba. Ez az Ostravica a valamikori buskai megyében volt….”
8.2. Buska Osztrovica – Buška Ostrovica Donje Pazarište faluban, az Osztrovica nevű sziklás hegy (845 m tszfm) csúcsán található ennek az egykor oly tágas és erősfalú várnak a maradványai, amit a Frangepánok építettek az itteni birtokaik székhelyéül. A várat az oklevelek folyamatosan castrumként említik. Az 1505-ös évben a vár kastellánusa Perusicsi Gáspár (Gaspar Perusich csatellanus castra Ostrowicza in districtu de Buzan) volt, ami szintén a vár jelentőségét jelzi. A Frangepánok 1449-es birtokosztozkodáskor, Osztrovica Frangepán Márton tulajdonába kerül. Miután csak 1455-ben említik meg Frangepán Márton itteni várát, nagyon valószínű, hogy Márton már az álló Osztrovica várát kapta meg, amit egy 1464-es, a javait összeíró oklevél is megerősít, melyben többek között megemlítik az osztrovicai, váraljai települést is, ami arra utal, hogy akkora Osztrovica már régi várnak számított [47]. Ha még is Márton gróf építette a várat, akkor azt csak 1450 és 1455 között tehette meg.
A várat egy sziklás hegy csúcsára építették. A vár egy négyszögletes toronyból, egy mellette lévő kapuból és a várplatót övező falból állt, mely egy belső udvart zárt körbe. Az öregtorony és az övező falak külső palástja nagyon jó állapotban van, míg a belső oldalú földdel föltöltődött, így a nyomvonalakat helyenként nehéz végigkísérni. A külső fal 0,8-1,2 m magasságban maradt fenn, míg az öregtorony falai nem láthatók teljességükben, csak a keleti oldalon, ahol a torony falmagassága eléri a 2,5 métert, az alapjától, de valószínűleg hamarosan le fog dőlni, mert a talajtól 0,5 m magasan egy hatalmas lyuk tátong rajta. A várig egy kiépített felvezető út vezetett, melynek nyomvonala figyelemmel kísérhető a hegy déli oldalában. A felvezető utat a vár hosszú, déli falának az aljában vezették végig, hogy a támadókat védtelenné tegyék. A felvezető út nyomvonala, jó néhányszor, sziklába vágott lépcsőkön vezet át, s e lépcsők mutatják valójában az egykori nyomvonalat.
A régészeti kutatása ennek a szinte teljes alaprajzában fennmaradt várnak, könnyebbséget jelentene más, szerte Horvátország hegyvidéki területein megtalálható, de szerényebben megőrződött várak alaprajzi értelmezéséhez, [47] Cod. Frang. 2 , 74
Dr. Dénes József adatai alapján:
Osztrovica (Busán) Donje Pazarište, H Castrum. Királyi vár, Bužan (Busan) ispánság (comitatus, dominium) tartozéka. De Bellantis Péter honorbirtokos (1367, 1371). Zsigmond 1428 előtt Frangepán Miklósnak zálogosította el, és fiai a várral együtt 1437-ben is zálogul bírták. 1449-ben Ivánnak (ifj. Jánosnak) jutott. 1464-ben élethosszig Frangepán Mártoné maradt. 1468 körül ideiglenesen átengedte Frangepán Zsigmond özvegyének, aki 1475-ben is bírta. Corvin Jánosé (1502), özvegyéé (1505). 1525-ben királyi végvár.
Az 1691-ben Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által felvett vizitáció szerint fennálló vár volt. Irodalom: Engel 1996. 384., Margalits I. 130., Pesty 1880. II. 375-382., Szabo 1920. 203.
A vár mai állapota:
A várat 2012. 04. 22-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. Jó órai kapaszkodás után érjük el a várnak helyet adó kettős sziklatömb alját, ahol sziklába faragott, mára erősen lekopott lépcsőkön és szűk ösvényen megyünk tovább. A kettős sziklatömb nyugati felén semmilyen épületmaradványra sem leltünk, így feltételezhető, hogy itt egykor fából készített épületek állhattak. Magából a „fővárból” sem sok maradt. A legszebb része az egykori, csak gyalog megközelíthető kapuzat falazata. A várudvar jobb oldalán egy nagyméretű lakótorony állt, melynek keleti fala, csak kívülről látható, mivel belülről szinte a szikla felszínéig lekopott. A várudvar bal oldalán egy újabb udvarszerűség van, amely talán egy nagyobb palotaépületnek adhatott helyet. Az övező falak itt is csak apró sáncként követhetők.
Szatanek József
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (203. o.)
Krešimir Matijević: Naseljenje Like
GPS: | É 44° 39.033 (44.650558) |
K 15° 11.605 (15.193417) |
Buska Osztrovica várát a legegyszerűbben a spliti autópályán, a Perušić-i letérésen át közelíthetjük meg. Perušićon áthaladunk, majd elmegyünk az itt található vár mellett és megyünk Pazarište bokortelepülés irányába. A Lika folyón átkelve előbb Klanac falu jön, majd Vranovine (Oteš vára!), aztán Aleksinica települése, amit elhagyva már látjuk a várhegyet is. A várhegy előterében érdemes lelassítani, mert az út szélén található a piros karika turistajel, amit követve jó egy órás túrával érhetünk a hegy tetején lévő romokhoz.
Utolsó frissítés: 2016.12.11. - Az információk elavultak lehetnek!
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.