Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„Osztrovica gyakori helynév Likában (van vagy tizenkettő). Likában két olyan vár volt, melyeket ilyen néven neveztek: az egyik D. Pazarištétől nyugatra, a másik Goszpicstól keletre van. Az elsőnek némi fala egy meredek hegyen maradt fenn, 16 méter hosszúságban és 5,5 méter szélességben. Ezt a castrumot 1341-ben említették meg, amikor is Radoslaus fráter, korbáviai püspök mentességet adott azoknak, akik ellátogattak Osztrovicába, a hasonnevű vár alatti Szt. Miklós templomba. Ez az Ostravica a valamikori buskai megyében volt….”

8.2. Buska Osztrovica – Buška Ostrovica Donje Pazarište faluban, az Osztrovica nevű sziklás hegy (845 m tszfm) csúcsán található ennek az egykor oly tágas és erősfalú várnak a maradványai, amit a Frangepánok építettek az itteni birtokaik székhelyéül. A várat az oklevelek folyamatosan castrumként említik. Az 1505-ös évben a vár kastellánusa Perusicsi Gáspár (Gaspar Perusich csatellanus castra Ostrowicza in districtu de Buzan) volt, ami szintén a vár jelentőségét jelzi. A Frangepánok 1449-es birtokosztozkodáskor, Osztrovica Frangepán Márton tulajdonába kerül. Miután csak 1455-ben említik meg Frangepán Márton itteni várát, nagyon valószínű, hogy Márton már az álló Osztrovica várát kapta meg, amit egy 1464-es, a javait összeíró oklevél is megerősít, melyben többek között megemlítik az osztrovicai, váraljai települést is, ami arra utal, hogy akkora Osztrovica már régi várnak számított [47]. Ha még is Márton gróf építette a várat, akkor azt csak 1450 és 1455 között tehette meg.

A várat egy sziklás hegy csúcsára építették. A vár egy négyszögletes toronyból, egy mellette lévő kapuból és a várplatót övező falból állt, mely egy belső udvart zárt körbe. Az öregtorony és az övező falak külső palástja nagyon jó állapotban van, míg a belső oldalú földdel föltöltődött, így a nyomvonalakat helyenként nehéz végigkísérni. A külső fal 0,8-1,2 m magasságban maradt fenn, míg az öregtorony falai nem láthatók teljességükben, csak a keleti oldalon, ahol a torony falmagassága eléri a 2,5 métert, az alapjától, de valószínűleg hamarosan le fog dőlni, mert a talajtól 0,5 m magasan egy hatalmas lyuk tátong rajta. A várig egy kiépített felvezető út vezetett, melynek nyomvonala figyelemmel kísérhető a hegy déli oldalában. A felvezető utat a vár hosszú, déli falának az aljában vezették végig, hogy a támadókat védtelenné tegyék. A felvezető út nyomvonala, jó néhányszor, sziklába vágott lépcsőkön vezet át, s e lépcsők mutatják valójában az egykori nyomvonalat.

A régészeti kutatása ennek a szinte teljes alaprajzában fennmaradt várnak, könnyebbséget jelentene más, szerte Horvátország hegyvidéki területein megtalálható, de szerényebben megőrződött várak alaprajzi értelmezéséhez, [47] Cod. Frang. 2 , 74

Dr. Dénes József adatai alapján:

Osztrovica (Busán) Donje Pazarište, H Castrum. Királyi vár, Bužan (Busan) ispánság (comitatus, dominium) tartozéka. De Bellantis Péter honorbirtokos (1367, 1371). Zsigmond 1428 előtt Frangepán Miklósnak zálogosította el, és fiai a várral együtt 1437-ben is zálogul bírták. 1449-ben Ivánnak (ifj. Jánosnak) jutott. 1464-ben élethosszig Frangepán Mártoné maradt. 1468 körül ideiglenesen átengedte Frangepán Zsigmond özvegyének, aki 1475-ben is bírta. Corvin Jánosé (1502), özvegyéé (1505). 1525-ben királyi végvár.

Az 1691-ben Glavinics Sebestyén zengg-modrusi püspök által felvett vizitáció szerint fennálló vár volt. Irodalom: Engel 1996. 384., Margalits I. 130., Pesty 1880. II. 375-382., Szabo 1920. 203.

A vár mai állapota:

A várat 2012. 04. 22-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. Jó órai kapaszkodás után érjük el a várnak helyet adó kettős sziklatömb alját, ahol sziklába faragott, mára erősen lekopott lépcsőkön és szűk ösvényen megyünk tovább. A kettős sziklatömb nyugati felén semmilyen épületmaradványra sem leltünk, így feltételezhető, hogy itt egykor fából készített épületek állhattak. Magából a „fővárból” sem sok maradt. A legszebb része az egykori, csak gyalog megközelíthető kapuzat falazata. A várudvar jobb oldalán egy nagyméretű lakótorony állt, melynek keleti fala, csak kívülről látható, mivel belülről szinte a szikla felszínéig lekopott. A várudvar bal oldalán egy újabb udvarszerűség van, amely talán egy nagyobb palotaépületnek adhatott helyet. Az övező falak itt is csak apró sáncként követhetők.

Szatanek József

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (203. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like